Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-05 / 4. szám
4 2012. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Adóelőleg: új szabályokra figyelnek az őstermelők Harminchárommillió forint a kár hűtlen kezelés A KVG Zrt. egykori elnök-vezérigazgatója és társa tagadták a vádakat Somogyi őstermelők tízezreit érinti a jogszabálymódosítás: 2012-ben számottevően változott az adóelőleg levonásának szabályozása. Fülöp Eszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megyei igazgatóságának szóvivője a Somogyi Hírlapot arról tájékoztatta, hogy a december 31- ig hatályos rendelkezések szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adóelőleget levonnia, ha az adószámos magánszemély írásban kérte. Január elsejétől a kifizetőnek az adószámmal rendelkező magán- személytől adóelőleget kell levonnia. ■ Széles kört érint a jogszabályváltozás, Somogybán ugyanis jelenleg több mint hatvanegyezer őstermelőt tart nyilván az adóhatóság. Az adóhivatal szakembere ennek kapcsán több fontos módosításra is felhívja a gazdákodók figyelmet. Nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia a kifizetőnek, ha egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesít kifizetést feltéve, ha az egyéni vállalkozó bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. Ugyanez érvényes arra is, ha az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha a családi gazdálkodó bemutatja a jogállását igazoló okiratát. Meglehetősen széles kört érint a szabályozás, Somogybán jelenleg 61 698 őstermelőt tartanak nyilván.- Ha a családi gazdálkodónak nem minősülő őstermelőknek nincs hitelesített betétlapjuk, akkor nem mentesülnek az adóelőleg levonása alól - tudtuk meg a szóvivőtől. - Ez azt jelenti, hogy a kifizető felé történő első értékesítés előtt célszerű hitelesíttetni az adóévre az értékesítési betétlapot. Annak hiányában ugyanis a kifizető köteles a magánszemélytől adóelőleget levonni. ■ Harsányi Miklós (Folytatás az 1. oldalról) A vádhatóság szerint a két fél va- lóüan, mögöttes tartalom nélküli szerződést kötött, a másodrendű vádlott által képviselt cég nem rendelkezett a feladat elvégzéséhez szükséges eszközökkel és járművel. A KVG Zrt. egykori elnökvezérigazgatója által kiállított va- lótian teljesítésigazolások szerint a két,vádlott bejárta a két helyszínt, közösen megtekintették és megállapították, hogy a munkát a székesfehérvári vállalkozó cége folyamatosan teljesítette, s a szál- h'tási szerződésben rögzített ősz- szeget a másodrendű vádlott kft- jének 2008. februárja és júniusa között hat, egyenként hat és félmilliós részletben kifizették.- A cégemet vezetem, minimálbérre vagyok bejelentve, s a feleségem jövedelméből, valamint a megtakarításaimból élek - vallotta az ex-cégvezető, aki kijelentette, soha nem került kapcsolatba a másodrendű vádlottal, s nem követte el a terhére róttakat Érdemben az ügyről a nyomozati szakban sem nyilatkozott: eleinte még tanúként hallgatták ki, s csak később lett gyanúsított - utóbbi ellen anno panasszal élt. Társához hasonlóan a másodrendű vádlott is megtagadta a vallomástételt A 34 esztendős székesfehérvári vállalkozó a rendőrségen korábban azt mondta, 2007 végén kereste meg a KVG Zrt, hogy tegyen ajánlatot az osz- topáni és csökölyi munkákra. Nem emlékezett rá, kivel tárgyalt a cég részéről - de azt elképzelTöbb mint két tucat tanút hallgat meg a bíróság az ügyben hetének tartotta, valaha találkozott már a KVG Zrt. egykori vezetőjével-, a szerződést postán küldték el egymásnak, s azt sem tudta megmondani, kinek az ingatlanába jegyezték a cégét Budapesten. A munkát szerinte alvállalkozója végezte el, ám erről a cégről sem tudott érdemben nyilatkozni - pedig annak jelzése után küldte a számlákat a KVG Zrt.-nek mint ahogyan arról sem, honnan vitték a földet a két említett hulladéklerakóhoz. A bíróság több mint két tucatnyi tanút idézett meg az ügyben az első két tárgyalási napra, köztük azt a vállalkozót, aki állítása szerint tízmillió forint körüli ösz- szegért elvégezte a földmunkákat A fehérvári cégvezetőt és cégét viszont nem ismerte... A tárgyalás csütörtökön folytatódik. ■ Vas András Négy éve sikkasztás miatt ítélték el az excégvezetőt A kvg zrt. egykori elnök-vezérigazgatója nem először állt bíróság elé: 2007-ben a kaposvári bíróság 1,5 millió forintos pénz- büntetésre ítélte három rendbeli, jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt A grémium szerint a KVG Zrt vezére 2000-ben a KVG Dolgozói Alapítvány tulajdonát képező húszmillió forinttal a sajátjaként rendelkezett, kuratóriumi döntés nélkül az alapítvány részvényeinek eladásáról, majd a vételárnak a kölcsönbe adásáról döntött, annak érdekében, hogy egy többségi tulajdonában álló romániai székhelyű kft által felvett hitelhez fedezetként használja az abból megvásárolt befektetési jegyet Ugyanebben az évben a cég által lízingelt több mint ötmillió forintos gépet a lízingbe adó cég tudta és beleegyezése nélkül értéke sítette. Egy másik, szintén lízingelt 27,5 millió forint forgalmi értékű gépet pedig a romániai székhelyű kft-nek további lízingbe adta, ezáltal a géppel szintén a sajátjaként rendelkezett az ítélet után a kaposvári közgyűlés szocialista frakciója kezdeményezte az elnök-vezérigazgató leváltását az önkormányzati cég éléről, ám a városvezetés meghagyta posztján. Juhász Tibor akkori alpolgármester, ma a megyei kormányhivatal vezetője anno úgy nyilatkozott, „az eddigi információk alapján sem haszna, sem kára nem származott az ügyből senkinek. Ám mindenki megnyugtatására felkérjük az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot, valamint a kisebbségi tulajdonost is, hogy a bíróság hivatalos döntésének megismerése után foglaljanak állást. ” AZ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ végül a posztján maradt 2011-ig, a KVG Zrt ezután a Kaposvári Közszolgáltató Holding részévé vált, melyben exvezetője szolgáltatásfejlesztés stratégiai igazgató lett, ám 3 hónap után tavaly áprilisban felmentették tisztségéből Gyenesei István cáfolja az okirat-hamisítást gyanúsítás A Somogyért szerint Ormai István augusztusban önként mondott le madátumáról (Folytatás az 1. oldalról) Gyenesei István szeptember 14- én juttatott el beadványt a testülethez, miszerint Ormai István, Nagyatád polgármestere lemondott közgyűlési mandátumáról, miután szakított a Somogyérttel. Ormai viszont korábban azt közölte a testülettel, nem mondott le tisztségéről. A polgármester szerint a Gyeneseiék által szeptember 12-ei dokumentumot nem írta alá, csak egy keltezés nélküli biankó nyilatkozatot 2010 októberében, kényszer hatására. Az ismeretlen tettes elleni feljelentés után Gyenesei István lényegében elismerte, utólag érvényesítették a lemondó nyilatkozatot. Ezután a megyei közgyűlés felszólította a Somogyért elnökét, hogy a közgyűlés jó hírnevének megóvása érdekében mondjon le mandátumáról, ám Gyenesei szerint az Ormaival kapcsolatos irat korrekt, jogszerű, amit bizonyítani is tud. Kikérte magának, hogy személyében támadják, s panasszal élt a gyanúsítás ellen.- Gyenesei Istvánt öt héttel ezelőtt, december 1-jén hallgatta ki a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság - tájékoztatta lapunkat Zana István, a Somogyért Egyesület sajtóreferense. - A tanúvallomások is bebizonyították, hogy Ormai István az eredeti nyüatko- zatát 2011. augusztus végén saját kezű írásával kiegészítve, önként mondott le a megyei közgyűlési tagságáról, ugyanakkor hiteles 4 jegyzőkönyv bizonyítja, hogy annak érvényesítésére, konkrétan a dátum ráírására személyesen hatalmazta fel az elnökséget Bár megtehette volna, de ezt az érvényesítő elnökségi ülésig nem vonta vissza, s a Területi Választási Bizottsághoz történő eljuttatásával - szintén saját kézírásával - megbízta az egyesület titkárát A szerdai, újabb tanúkihallgatáson a Somogyért szerint bebizonyosodott, a dátumot az elnökségi döntést követően az egyesület egyik alelnöke, külön utasítás nélkül, öntevékenyen írta rá a lemondó nyilatkozatra. Emellett a gyanúsítás is bagatell, mivel mindössze magánokirat-hamisítást ró fel, amiben Gyenesei István személyes érintettsége közvetve sem több, mint az egyesület elnökségi tagjainak, akik a döntést hozó elnökségi ülésen resztvettek. A Somogyért Egyesület és elnöke további nyilatkozatot az ügy lezárásáig nem kíván tenni. ■ A. V. Kolber szerint nincs mit ünnepelni a megyenapon Kövér János, egy tudós pap élettörténete kiadvány Új kutatásba fogott Eőry Béla balatonberényi kísérleti régész Inkább gyásznappá, mint örömünneppé nyilvánítaná Kolber István országgyűlési képviselő a somogyi megyenapot Erről tájékoztatta szerdán a sajtó képviselőit.- Nincs mit ünnepelnünk, és nincs minek örülnünk- mondta a politikus. - A 2012-es megyenap csak megyesirató lehet. Nem felhúzni kell a zászlót, hanem félárbocra ereszteni és gyászolni. Mert szegényebbek lettünk önállóságban, gyakorlatilag megszűnt a megye önkormányzatisága. Nem öröm, hogy a megye teljes vagyonát, valamennyi intézményét a Somogy tévé és a Rippl-Rónai villa kivételével államosították, hogy a munkatársainak egy részét szélnek eresztették. Az utcára került embereket az utolsó munkanapjukon nem fizették ki. Sőt, a hírek szerint a jövőben a végkielégítést csak havonta utalják. Ennek visszamenőleg megteremtik a törvényi hátterét is. Megyénk átadta a mintegy 18 milliárd forint értékű, könyv szerinti vagyonát, ami piaci áron ötven müliárd körül van. A feladatok ellátásának minősége nem javul, hanem romlik. Az elkövetkező két évben nincs feladata a megyei önkormányzatnak. Ezért szerintem nincs mit ünnepelnünk, és én, köszönettel vettem a meghívót, de a rendezvényen a jelenlegi körülmények miatt nem kívánok részt venni. ■ F. Sz. Á. Ezúttal nem a tárgyakat faggatta történetükről a balatonberényi kísérleti régész, hanem egy tudós ember életét tárta fel. Egy tudós pap a XIX. századból... Kövér János. Ezt a címet kapta az a könyv, ami 12 évnyi kutatómunkát ölel fel és Kövér János születésének 222. évfordulója alkalmából jelent meg. A balatonberényi Eőry Béla kísérleti régésznek nem ez volt az első ilyen jellegű munkája: korábban már kiadványban foglalkozott Balatonberény múltjával az őskortól a római kor végéig, illetve egy másik helytörténeti könyvben 1867-ig ölelte fel a falu történetét. - A kiadványok írásához gyűjtött anyagok közepette Eőry Béla kísérleti régész ezúttal a vörsi plébános életét tárta fel találkoztam a somogyszentmik- lósi születésű Kövér János plébános munkásságával is, akinek Vörsön volt életének legszebb állomása - kezdte Eőry Béla. - Egy olyan ember áll előttünk a múltból, aki ■ Egy ke azt az utat választót- lelki t ta, hogy egy közös- volt a ség lelki támasza, zadba: Isten igéinek a hirdetője legyen. Ismeretlen arca, alakja nem akadályoz meg bennünket, abban, hogy a megismert tettei alapján lelkűnkben az emberi nagyság, szeretet trónusára ültessük őt Hosszú lenne felsorolni, hogy mennyi mindennel foglalkozott, köztük még a Balaton vízállásával is. Egy közösség lelki támasza volt a 19. században. Eőry Béla kitért arra is: Kövér János Kéthelyen kezdett, majd 28 évet töltött Vörsön: az ő idejében épült a templom, a plébániaház, pajta, istálló, négy mesterház. A vörsi isség templom miserunasza hákat, orgonát, míg í. szá- a balatonberényi szintén orgonát és harangokat kapott. Megszervezte a vörsi kápláni állást, építette a vörsi és a balatonberényi iskolaházat. 54 éves korában került Zalahalápra. Megírta a vörsi és a zalahalápi plébánia történetét, az utókor ezért nevezte őt a história domus-írás atyjának. ■ Vigmond Erika
