Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-05 / 4. szám

2012. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Izőrzők nyomában, Balaton-díjjal kamerával alkotók Már rég elbontották a múzeumot, de még ment a filmjük Kinyitják a hagyományok Velencéjét Ortilosban 5 Első filmjüket még a Siotour felkérésére forgat­ták a Balatonról a nyolc­vanas években. Most né­zői ajánlás nyomán lettek Balaton-díjasok. Fónai Imre * * Nyolcvanhét színes rajzszeg há­zi stúdiójuk fali térképén, ennyi helyen jártak ízőrzők nyomában az elmúlt öt évben, de nem e Du­na Televíziós produkciójukra kapták a közelmúltban a Bala- ton-díjat. A Siotour filmklubjá­ban a nyolcvanas években készí­tette első filmjét a tóról a Róka Il­dikó, Móczár István siófoki tele­víziós alkotópáros.- István alapította a filmklu­bot siotourosként, én is a cégnél dolgoztam, s a klubban találkoz­tunk. Ott kezdődött a kapcsola­tunk és a közös munkánk is - emlékszik vissza Ildikó, a páros riporter tagja, s elárulja, hogy a Balatoni Szövetségben megsúg­ták nekik: nézői ajánlásra vető­dött fel a nevük, így kapták meg nemrég a Balaton-díjat. - Össze se tudnánk számolni, hány fil­met forgattunk az elmúlt évtize­dekben a Balaton körül; várak­ról, kastélyokról, templomokról, arborétumokról, múzeumokról. Több mint húsz éve, a Duna tévé indulásakor balatoni etűd­jük volt az összekötő két műsor között.- Azt mondták, sok ilyen kel­lene még, mi meg forgattunk is jó párat - teszi hozzá az opera­tőr-vágó férj, de azt is, hogy Ildi­* kó is be-bekapcsolódik már az utómunkákba, ügyesen vágja a hangot. - Ma is megy néhány ilyen „szünetkitöltőnk”. A haj­dani siófoki vízgazdálkodási múzeum kisfilmje sokáig ment még azután is, hogy már rég el­bontották az épületet. Ha kisüt a nap, vagy éppen havazni kezd, vihar jön vagy naplemente, István a mai napig gyakran fogja a kamerát és for­gatni indul, mert ahogy mondja, a Balaton mindig más. Kedven­cük Tihany, Siófokon meg az egykori Siotour-klub melletti öböl (na ja, slotourosok voltak mindketten, így emlegetik, akár csak a helyiek, persze a kellően idősek, akik emlékeznek még a hajdani üdülőhelyi klubra a mai apartmanház helyén). Az csak Mindig az örök érvényű témákat keresi Róka Ildikó és Móczár István. A tevékenységüket tisztelő tévénézők ajánlására lettek Balaton-díjasok később, lehet hogy évek múlva derül ki, hogy amit éppen for­gattak, az kell-e valamelyik té­vének, vagy fel tudják-e hasz­nálni valamely filmjükhöz.- Óriási szerencse, hogy sza­badok, függetlenek vagyunk, senki sem mondja meg, mikor mit kell csinálnunk - veszi visza a szót Róka Ildikó. - Hír­adóztunk persze mi is, amikor 1988-ban indult a Sió televízió, az ország első kereskedelmi té­véje. Nem az volt a kedvencünk, mindig is az örök érvényű témá­kat kerestük, mint a néphagyo­mány, a természet, az alkotó­portrék, mint például az almádi pék. Az ízőrzők című, régi, ha­gyományos ételek elkészítését a helyszínen bemutató dunatévés gasztronómiai műsort is a ma­gunk elgondolása szerint ké­szítjük, nem mondják meg, mi­kor hová menjünk. Tavasztól őszig járjuk az országot, ma már törzsnézőink is vannak, akik hi­ányolják, ha a műsor után pár nappal nem tesszük föl az aktu­ális recepteket az internetre.- A nézettség terén pedig már sikerült „legyőznünk” régi ma­gyar filmet is, ami a Duna tévé­sek szerint nagy dolog - fűzi hozzá Móczár István. - A miénk nem az a fajta „főzős műsor”, ami számos más csatornán di­vat, nálunk a főzés nem csak ürügy. Egyszerű emberek készí­tik el az étkeket, háziasszonyok, szakács is maximum csak helyi lakosként szerepelhet, étterem­ben sosem forgatunk. Doku­mentumfilm jelleggel a helyie­ket beszéltetjük, azokat, akik Teleki Miklós orgonaművésszel alkotott együtt a tévés páros Siófok-fantázia: orgona és Balaton, CD és DVD is készült a közös alkotásból balatoni etűdök orgonamu- zsikára - a tévés alkotópáros legutóbb Teleki Miklós siófoki orgonaművésszel működött együtt, így készült el a Siófok­fantázia. Teleki Vivaldi-, Mo­zart-, Lehotka- és Bach-műve- ket orgonáit az evangélikus templomban, Móczárék pedig olyan siófoki, balatoni filmje­ikből kerestek a művekhez részletet, ami illett a muzsika hangulatához. CD és DVD is készült a közös alkotásból sütnek-főznek, egy szót se te­szünk utólag hozzá. A legutób­bit, a karácsonyi részt Somogy­bán, Iharosberényben forgat­tuk; a gesztenyeérés idején jár­tunk ott és megtudtuk például, hogy gesztenyelekvár és geszte­nyebefőtt is létezik. István már hétéves korában az asztalos, de hobbifotós édes­apja által faragott fa kamerával játszott, aztán „filmőrült” lett, gyakran az iskola helyett is mo­ziba járt. Évente száz filmet is látott, naplót vezetett róluk, azt állítja, a szovjet filmekből sokat lehetett tanulni, mert „a vágás profin volt megcsinálva”. Ké­sőbb aztán már Ildikóval ani­mációs filmjeik lettek a legsike­resebbek, abból a szempontból legalábbis, hogy tárgyanimá­ciós etűdjeikkel számos hazai és külföldi fesztivál díját zsebel­ték be.- Nagyon szeretünk egyszerű emberek közé járni, sokan a ba­rátainkká váltak - jelzi Róka Il­dikó, hogy az is kedvükre van, amit most csinálnak. S jó „gaszt- rotévésekhez” illően ki is próbál­ják odahaza, amit hallottak-lát- tak az ízőrzőktől. István kará­csonykor is szabadtéri bogrács- partyt tartott házuk udvarán, Il­dikó meg sütötte a lángállót, nyújtotta a rétest. Az őrtilosi 3 Szelence Hagyo­mányőrző Egyesület jelölte és Eperjessy Ernő elfogadta a Ma­gyar Kultúra Lovagja címet. Tóthné Iváncsics Gyöngyi el­nök elmondta: egyesületüket 2011-ben jegyezték be, zákányi, beleznai tagjaik is vannak. Ne­vük is mutatja, a hagyománya­ikat őrzik. Már több kulturális rendezvényt szerveztek, Szelen­ce Dalkört alapítottak, amellyel karácsony előtt elmentek kán- tálni. Sok tervük van: tájházat szeretnének kialakítani, kézmű- veskedni, magyar-horvát estet szervezni. Ám mindennél fonto­sabbnak tartották a falu egykori tanítójának, a 82 éves, ma Buda­pesten élő néprajzkutató, etnog­ráfusnak az elismerését Eperjessy Ernő a Zselicben született és nevelkedett, itt ivó­dott belé a népi, paraszti kultúra szeretete. 16 évig tanított gyere­keket, felnőtteket Őrtilos-Szent- mihályhegyen. A háborút köve­tően a semmiből kellett iskolát építenie az elvadult vidéken. Ek­koriban erősen éltek a régi világ hiedelmei, babonái, különös me­séket, verseket, mondákat jegy­zett fel a magyar-horvát ajkú te­lepüléseken. Elnyerte a lakosok bizalmát, így egy-egy esti beszél­getésen megosztották vele a régi történeteket, boszorkányos his­tóriáikat 1964-ben Budapestre került, tudományos munkába kezdett, számos tisztséget betöl­tött. Egész életében kötődött Szentmihályhegyhez, támogatta a templom renoválását, sírhelyét is itt alakíttatta ki. A Magyar Kultúra Lovagja címet a kultúra napján veheti át ■ Varga A. Részegen vezetett az autópályán a román férfi Fonyód külterületén, az M7-en ellenőrizték a rendőrök szerdán azt a román férfit, aki egy Audi- val közlekedett Nagykanizsa felé. Kiderült: a sofőr alkoholt fo­gyasztott, ezért vér- és vizeletvé­telre előállították. Az orvos meg­állapította, hogy súlyosan ittas, ezért a mintavételt követően őri­zetbe vették. Ellene ittas állapot­ban elkövetett közúti járműveze­tés vétsége miatt indult eljárás. Pénteken eldől Árok sorsa: marad vagy távozik Árok Kornél, a Hivatásos Tűzol­tók Független Szakszervezete (HTFSZ) elnökének sorsa pén­tekig eldől. Nincs sok választási lehetősége: marad vagy távozik a testülettől. Az érdekvédelmi szer­vezet vezetőjét - aki egyben a Ma­gyar Szolidaritás Mozgalom társ­elnöke - az Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság (OKF) személyzeti igazgatóságáról már keresték.- Két lehetőség merült fel - számolt be szerdán a Somogyi Hírlapnak Árok Kornél. - Pécsen beosztott tűzoltóként dolgozom vagy megválunk egymástól. A HTFSZ vezetője 2009. szep­temberétől függetlenített stá­tuszban dolgozott, csakhogy ja­nuár elsején a jogszabályválto­zás miatt megszűnt ez a helyzet. Emlékezetes: az érdekvédelmi szervezet tagsága és szimpati­zánsai az elmúlt időszakban többször határozottan felléptek a rendvédelmi dolgozók érdeké­ben. Tiltakoztak a szerzett jogok elvétele ellen, demonstrációkat szerveztek, felemelték szavukat a korengedményes nyugdíjak­kal, illetve a szolgálati törvény szigorításával kapcsolatos kor­mányzati intézkedések ellen. Az, hogy miként alakul Árok jövője, péntek délben kiderül. A háromgyermekes, Kaposváron élő HTFSZ-elnök addig nem kí­vánja nyilvánosságra hozni dön­tését ■ Harsányi Miklós Kokcslli macskák a könyvtarban. Endrődl Katalin grafikáiból nyílt kiállítás Kaposváron, a Petőfi Emlékkönyvtár­ban. A művész az Észak-Japánból származó ábrázolástechnikával vetette papírra a macskákat. A kokeshi figu­ráknak elnagyolt fejük, néhány ecsetvonással ábrázolt arcuk van, s nincs kezük és lábuk 20 ÉVE ÍRTUK AZ ELLENZÉK LEGFŐBB CÉUA a diktatúra megdöntése, a de­mokratikus hatalmi intézmé­nyek kiépítése, a szabadság- jogok biztosítása az ország­ban. Az ellenzék szándékát mi sem jelzi jobban, mint­hogy hozzáfogtak a demokra­tikus rendszer programjának kidolgozásához, majd az új parlamenti választások elő­készítéséhez. Emellett tegnap délután az ellenzéki erők fel­újították a kormányépület ostromát: nagy kaliberű ak­navetőkkel lőtték az objektu­mot, a támadás következté­ben tűz ütött ki, s az épület körül sűrű füst gomolygott. A GRÚZOK HAMAROSAN meg ÍS buktatták Gamszahurdia el­nököt...

Next

/
Thumbnails
Contents