Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-04 / 3. szám

2012. JANUÁR 4., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP A TOP húsz egymilliárdot adózott Kaposvár A nagy cégek dolgozóinak is köszönte a bevételeket Szita Károly (Folytatás az 1. oldalról) A húsz legtöbb adót befizető cég összesen 999 millió 139 ezer 984 forinttal gazdagította a vá­rost. Ez 145 millió forinttal több, mint egy esztendővel korábban. Szita Károly polgármester az or­szágban elsőként 1996-ban kö­szöntötte a TOP húsz cég vezető­jét, s azóta minden évben köszö­netét mond a város nagyadózói­nak, hogy adójukkal hozz Újul ul- nak a város fejlődéséhez.- Tavaiy a város talán legna­gyobb fejlesztési programját fe­jeztük be röpke két és fél év alatt - mondta köszöntőjében Szita Károly. - Megújult a bel­város és a lakótelepek, újjáé­pült és kibővült a fürdő, újjá­született az Együd Árpád Kul­turális Központ, felépült a Nagypiac és 16 hektárral bő­vült a Keleti Ipari Park, otthont adva ezzel a leendő befektetők­nek. S ha nem szerezzük meg ezekhez a beruházásokhoz az utolsó szabad pénzpiaci forrá­sokat, akkor erre az elkövetke­zendő 10-15 évben nem lenne lehetőségünk. Szita Károly külön köszöntöt­te a TOP húszhoz az idén csatla­kozó három új belépőt, köztük a Priváthús Kft. vezetőjét is. Ponekker László tulajdonos­ügyvezető a Somogyi Hírlap kérdésére azt mondta: miután az Izzó utcai telephelyünkre sok dolgozónk jár kerékpárral, ha rajtunk múlna a bicikliutak bővítésére fordítanánk többet az általunk befizetett adóforin­tokból. - S ez valamennyi, az iparterületen tevékenykedő cég munkatársainak nagy kön­nyebbséget jelentene - mondta Ponekker László. 2011-ben egyébként 282 mil­lió forint volt a legnagyobb befi­zetett adóösszeg Kaposváron, ám még 23 millió forinttal is be Az elmúlt három évben tervezett illetve befizetett iparűzési adó összege Kaposváron (ezer Ft) I ltpr\/P7Ptt ÍRlhpfnlu Sikeres cégvezetők: Barkóczy István, a Sefag Zrt. (balról) vezérigazgatója, Hollósy Tibor, a Kométa 99 Zrt. ügyve­zető-helyettese, Gerber András, a Videoton igazgatója és Hájos László, a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója tervezett IPARŰZÉSI ADÓ KAPOSVÁRON 20114)en is jelentősen hozzájárultak Kaposvár költségvetéséhez MAGYAR CUKOR ZRT., KOMÉTA 99 Zrt., Kaposvári Villamossá­gi Gyár Kft., FINO - FOOD Kft., OTP Bank Nyit, Videoton - Elektro - Plast Kft., Magyar Telekom Nyrt, Kaposvári Vá­rosgazdálkodási Zrt, Terra - Danubia Szóig. Zrt., TESCO - Global Zrt., Fusetech Kft., Pri­váthús Kft., Kavíz Kft., NABI Reál Estate Holding Kft., Sefag Erdészeti és Faipari Zrt., CARGILL Magyarország Kér. Zrt, E.ONDél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt., ERSTE Bank Hungary Nyrt., Cargill Magyarország Kft., Kapós Atlas Gépgyár Kft. 3 2368. 1 |1| 2212 i 21931 j 2090 2140 fi I [—i ,—|1993 r-|M | i I , n | £ |l| I | | : I 11 ■< í: | X ifi fii : fii fis : i fis x i is fi; fi; ; fi £ it ii i in 2009 | 2010 í 2011 lehetett kerülni a TOP húszba. Ez a húsz cég foglalkoztatja az aktív korú lakosság legalább harmadát a városban. A Nem­zeti Adó- és Vámhivatal adatai­ra hivatkozva a polgármester azt is közölte, hogy 2010-ben a társasági adó alá tartozó 2564 kaposvári cég összesen több mint 13 ezer 200 dolgozót fog­lalkoztatott. Ezen vállalkozások saját tőkéje meghaladta a 76 milliárd forintot, s nettó 228 milliárd forint árbevételt produ­káltak. - S ezzel érték le a 2008-as szintet - mondta a pol­gármester. Az ünnepségen az is kide­rült, hogy a 2,5 millió forint ár­bevétel alatti vállalkozások kö­zül több mint négyezer-három­százán kérték az iparűzési adó befizetés alóli mentességet 58,5 millió forint értékben ta­valy. Majd utalva arra, hogy a kaposvári vállalkozások a vá­ros bevételeinek 11,6 százalé­kát fizették be adó formájában tavaly, Szita Károly hangsú­lyozta: mindannyian annak örülnénk, ha ez a szám 30 vagy akár 40 százalék lenne, de ez csak úgy lehetséges, ha az adók nagy része nem az állam, hanem a város kasszájába foly­na be. ■ Márkus Kata Kanyargós betegutak a somogyi megyehatáron határ kérdőjelekkel Négy falu kiharcolta a Nyugat-Dunántúlhoz tartozást, de többen akarták (Folytatás az 1. oldalról) A megkérdezett polgármesterek egy része csalódott. Hivatalosan még nem tájékoztatták őket, és logikát sem látnak ebben a leosz­tásban, például: Nagykanizsáról Iharosberényen át vezet az út Inkére, mégis Inkét odacsatolták, Iharosberényt nem. Ugyanez má­sik irányból - Zákány felől - kö­zelítve is elmondható, hiszen Por- rogszentkirály a nyugati térség­ben lesz, de a köztes Zákányfalu marad a déli körzetben. Ismert: a nagykanizsai kórház 20 éve látja el a csurgói kistér­ségből érkező betegeket. Egyes somogyi falvak jelentős hátrányt szenvednének időben és pénz­ben, ha a megyei, de esetleg csak átszállással megközelíthető kórházakat vennék igénybe. Ez­zel nem Is volt gond addig, amíg egy szabályozás miatt a kanizsai intézmény elesett ezeknek a be­tegek az ellátása után igényelhe­tő normatívától. Akkor másfél éves küzdelem vette kezdetét, végül pár hónapja a bíróság úgy döntött: Pogányszentpéter, Inke, Iharos és Iharosberény lakói me­hetnek Kanizsára, de csak a fek­vőbeteg-ellátásra. Az érintettek most azt várták: betegbarát mó­don, logikusan osztják fel az új ellátási körzeteket. A Magyar Közlönyből kiderül: másként történt. Az viszont nem egyértelmű a polgármeste­rek számára, hogy a fekvő- és a járóbeteg-ellátást tekintve is a nyugati területhez tartoznak-e majd. Horváth Győző iharosi pol­gármester azt mondta: érthetet­len miért hagyták ki őket, mi­közben a fekvőbeteg-ellátást to­vábbra is Nagykanizsán szeret­nénk igénybe venni. Járó be­tegeik Csurgóra mennének.- A járóbeteg-ellátást semmi szín alatt nem szeretnénk Kani­zsán igénybe venni - mondta Szlávecz Károlyné porrogszent- királyi polgármester, akit megle­pett, hogy éppen ők „lettek nyu­gativá „. Ugyanakkor a kanizsai és atádi kórház egyenlő távol­ságra van tőlünk, de lakosaink jobbára Kanizsára mennek. Ám a képviselő-testülettel úgy gon­doltuk, ebben a kérdésben nem foglalhatunk állást, hiszen nem mértük fel a lakossági igényeket. Merőtey Katalin, porrogi pol­gármester ugyanígy elcsodálko­zott, mert ők nem is peresked­tek, hogy Kanizsára kerülhesse­Ha a betegúton megtaláljuk az orvost, már jó kezekben leszünk Semmelweis-tervezés (Folytatás az 1. oldalról) akkoriban Somogy megfogal­mazta a maga Semmelweis- tervét, amit a megyei szolgál­tatók letettek Szócska Miklós államtitkár asztalára. Az egészségügyi közgazdász csa­pat tanulmánya számba vette a megye erősségeit, gyengesé­geit, és megfogalmazta a fej­lesztések súlypontjait Ebben a fellángoló országos, olykor kormánypárton belüli viták­hoz képest Somogybán pél­dás fegyelmet mutató egyetér­tést ért el a Gelencsér Attila megyei közgyűlési elnök által összefogott, és a Kaposi Mór Oktató Kórház által levezé­nyelt munka. A modell a Baranya-Fejér-Somogy össze­fogását felmutató Pannon- tengelyre épült, mely a bala­toni ellátást erősítő siófoki szerepvállalást is kiemelte. A modellt végül elvetette a szak­mai kabinet, Somogy a tárca eredeti elképzelése szerint Ba­ranyához került B. T. nek, aztán mégis így lett, miköz­ben a Kanizsához közelebb eső Somogybükkösd, Zákányfalu és Zákány maradt. A miértről megkérdeztük a Gyógyszerészeti és Egészség- ügyi Minőség- és Szervezetfej­lesztési Intézetet, de időt kértek a válaszadásra. Bátorfi József, a nagykanizsai kórház főigazgatója, a Somogyi Hírlaptól értesült minderről. Úgy látja, egyes polgármesterek tán kevésbé, a lakosság viszont több településen is Nagykani­zsára voksolna a fekvő- és járó­beteg-ellátást tekintve. Ma, noha nincs ellátási kötelezettségük, ugyanúgy fogadják a Csurgó kis­térségi betegeket, még mentő is jön ide, mintha megkapnák utá­nuk a finanszírozást Ezt mint­egy 200 millió forintjuk bánja, ennyi teljesítményvolumen-kor- lát feletti normatívát nem fize­tett ki számukra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A főigazgató azt is mondta: szomo­rúan veszi tudomásul, ha nem a betegek érdekét szem előtt tartó, hanem egyéb érdekek mentén születik döntés arról, hogy me­lyik kórházba mehetnek az em­berek. ■ Varga Andrea JEGYZET VAS ____ ______ ANDRÁS Fü stölgés a teraszon ÁLLUNK A TERASZON, fújjuk a füstöt és dermedt ujjainkat, s kínban röhögünk magunkon. Szánalmas a látvány, mint ve­rebek a dróton, összeverődve a kisasztal körül, megannyi megbélyegzett bagós. Elseje óta már a déli kávé sem esik olyan jól, s nem az ital-, ha­nem az életminőség romlott. Este még röhejesebb a kép, a sörös pohárral dideregve, ra­pid módon dohányzók, s a mí­nuszokból már nem is tűnik olyan cikisnek az elektromos cigaretta. Ami papíron az első lépés a leszokás, rossznyelvek szerint - ahogy az alkohol- mentes sör - a guminő felé... naná, szidjuk a törvényhozó­kat, akik kitiltották a füstöt nagyjából minden emberláto­gatta helyről. Persze, minden­ki tudja, riasztóak az egész­ségügyi adatok, kell a szabá­lyozás, de mégis, némi empá­tiával nem érezné magát any- nyira megalázottnak minden harmadik honfitárs. elég lett völna csak a szom­szédról példát venni, Ausztriá­ban az ötven négyzetméternél kisebb egységek eldönthetik, dohányzó vagy nemdohányzó helyként működnek, míg az ennél nagyobbaknak külön részt kell fenntartaniuk a nemdohányzó vendégek szá­mára - a felmérések szerint az osztrákok kétharmada elé­gedett a törvénnyel. Vagy ott a német példa: folyamatosan ki­szorították a cigit a dohányo­soknak kialakított helyiséggel nem rendelkező helyekről. ők ugyanis mindent figyelem­be vettek a törvényalkotásnál, gondoltak az egyetlen szóra­kozásként a kis falusi krimók- ban összeverődőkre is, a nyolcvanas bácsikára, aki nem érti, miért kell 25 ezret perkálnia, ha azt csinálja, mint az elmúlt hat évtizedben. Még érthető is lenne a nagy nekibuzdulás, ha nem ugyan­azok szavazták volna meg az otthoni pálinkafőzést is. persze lehet, a májzsugor jobb, mint a tüdőrák... Közmunkások tömege az erdőtelepítésnél Közel 600 közmunkást akar foglalkoztatni az erdőtelepíté­seken a Sefag. Két éve 45,6, ta­valy mintegy 39 hektár erdővel nőtt a cég által gondozott terü­let. Takács László erdészetpoli­tikai menedzser kedden el­mondta: a tervek elkészültek, folytatják a munkálatokat - A 40 hektár, főként kocsá­nyos tölgyön kívül 30 hektá­ron ültetvényszerű erdő telepí­tésére is készülünk - tette hoz­zá. - Tavasszal várhatóan Lábod térségében kezdjük el a munkát. A telepítés alapvető­en uniós támogatással valósul meg, s a költségekhez az állam valamint a cég is hozzájárul. ■ Harsányi M.

Next

/
Thumbnails
Contents