Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-18 / 15. szám
6 GAZDASÁG MMMMMHMMMMMMMMMHMM 11111111111 i i HM * I iMIiMMMWI MMMMMHMMHHMI MMHS "V M Béremelés kell az uniós pénzhez kompenzáció Számos kis- és középvállalkozás számára lehetetlenül el a pályázás Az Új Széchenyi-tervből, így az uniós pályázatokból is kizárja a törvény azokat a cégeket, amelyek nem tartják a tavalyi nettó béreket - így értelmezi a jogszabályt egy pályázatíró cég. Az állam igyekszik segíteni a béremelésben, a részleteket tegnap jelentették be. Braunmüller Lajos-Tar Gábor Nemcsak a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból zárja ki magát az a cég, amely nem tartja a dolgozói kétharmadának tavalyi nettó bérét, hanem az uniós pályázatokon sem indulhat - derítette ki a Világgazdaság. A vonatkozó rendelet szerint az elvárt béremelést nem teljesítő munkáltatók a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig nem vehetnek részt közbeszerzési eljáráson, és nem részesülhetnek a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem. Ez azonban mindazon pályázatokra is érvényes, ahol a támogatás társfinanszírozása jön központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapokból - erősítette meg lapunknak Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Márpedig ez a kitétel az EU- támogatások nagy részére, a felzárkóztatási alapok Új Széchenyi- terv alá sorolt kiírásaira is érvényes. „Minden bizonnyal csökkenti a cégek pályázói kedvét a gazdaságfejlesztési uniós támogatásoknál, hogy az elvárt béremelés be nem tartása az EU- pályázatokból is kizárja a cégeket” - véli Glósz Andrea, az uniós pályázatírással foglalkozó Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója. Szerinte számos kis-és középvállalkozás dönt majd úgy, hogy inkább nem indul el az uniós pályázatokon, mivel a nehéz gazdasági körülmények miatt nem tudja vállalni a béremelésből fakadó pluszterheket A szakértő szerint az elvárt béremelés elmaradásának szankcionálási rendszerének kialakítása során a döntéshozók nem gondolták végig, hogy az milyen következményekkel jár majd a cégek pályázati aktvitására. Az elmaradó pályázatok ráadásul gátolják annak a kormányzati célnak a megvalósulását, hogy minél hamarabb és minél nagyobb mértékben hívjuk le a rendelkezésre álló több ezer milliárd forintnyi uniós forrást. Nem megoldás az elbocsátás sem, a törvény ugyanis ezt a kiskaput bezárta, és a pályázatoknál sem szerencsés. „Számos pályázat esetében létszámtartási kötelezettséget kell vállalniuk a cégeknek, ez a jelenlegi gazdasági környezetben amúgy is komoly terhet ró a vállalkozásokra” - hívta fel a figyelmet a szakértő. Azt a lehetőséget, hogy a cégek elvileg pályázhatnak majd a béremelés miatti kompenzációra, Glósz Andrea úgy értékelte, az megint egy külön pályázat lesz, külön adminisztrációval. „Nem hozza meg azt az eredményt, ami miatt érdemes lenne ezt a kört végigjárni. A megoldás az lehetne, ha az elvárt béremelés hiányának szankcionálása nem vonatkozna az uniós, illetve hazai támogatásokra” - mondta a szakértő. Emellett az is bizonytalanságot okoz Glósz Andrea szerint, hogy jelenleg még nem ismert, milyen módon fogják a hatóságok a béremelést ellenőrizni. Elképzelhető, hogy a béremelés a pályázati útmutatóban jelenik majd meg jogosultsági feltételként, de lehet, hogy a projektek szerződéskötésénél, elszámolásánál vagy a monitoringja során fogják kérni a béremelésre vonatkozó dokumentumokat. így előfordulhat, hogy egy adott cég a támogatási szerződés aláírása után szembesül azzal, hogy visz- sza kell jpnie egy már jóváhagyott támogatástól, vagy utólag derül ki, hogy vissza kell fizetni a támogatást. Az agrártermelőknek járó közvetlen kifizetéseknél más a helyzet, ám ott sem tiszta a kép. „Mindazon uniós támogatások esetén, ahol közvetlen brüsszeli forrásból fizetik ki a dotációt, biztosan nem tehetnek ilyen kikötést, így például a területalapú támogatások esetében nem támasztható ilyen feltétel. A nemzeti hozzájárulást (top-up) viszont állami forrásból finanszírozzák, így ezeket érintheti a bérkompenzáció” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. A Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője kifejtette: 90 főt foglalkoztató cégénél összesen 25 millió forint pluszkiadást jelent majd a béremelés. „Ez azonban nem teljesíthető minden dolgozónál, lesznek munkavállalók, akiket el kell küldenünk” - tette hozzá. Az így eljáró cégek nem számíthatnak a kompenzációval járó állami juttatásokra, hiszen annak feltétele, hogy a dolgozók létszáma ne csökkenjen. Az első 2-3 százalékot is az állam állná, a vállalkozás helyzetétől függően vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a vállalkozások, amelyeknek gondot jelentene 2012-ben az elvárt béremelés munkáltatót terhelő 5 százalékának átvállalása - jelentette be Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, azok a vállalkozások, amelyek nem csökkentik a 2011-es foglalkoz- tatotti létszámukat, azok február végétől, március elejétől pályázatot nyújthatnak be a támogatásra, mely áprilisban érkezne. A dotáció mértéke a béremelésből legfeljebb 3 százalék- pontnyi lesz. A célra a kormány 20 milliárd forintot szán. Azok a cégek, amelyek vállalnak öt százaléknyi béremelést minden dolgozónál, azok a nettó bér szintentartásához szükséges további emelés után teljes bér- kompenzációra jogosultak, ezt járulékkedvezmény formájában vehetik igénybe. Hatezer milliárd a tét A 2007-13-as ciklusban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keretből eddig 2300 milliárdot fizették ki Az uniós projektek pénzügyi zárását 2015 végéig lehet megtenni, így a következő négy évben közel 6000 milliárd forintnyi forrás vár kifizetésre. Kína egyelőre nem számol jelentős partnerséggel külkapcsolatok Megalakult a Kínai-Magyar Üzleti Tanács, még csak kísérleti projektek jönnek Az államközi tapogatózás után most az üzleti szférában is elindult Kína és Magyarország együttműködése. A Kínai-Magyar Üzleti Tanács elnökségének alakuló ülésén Csányi Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke mint elnök képviseltette magát, a magyar kormányzat részéről pedig Deák András, a Külügyminisztérium egy helyettes államtitkárságának titkárságvezetője volt jelen. Kínai oldalról Kao Csi-en nagykövet szólalt fel, ám szavai lehűthették a kedélyeket. Egyértelművé tette ugyanis: Kína egyelőre nem számol jelentős magyar partnerséggel, előbb kisebb, „kísérleti projekteknek” Kao Csi-en nagykövet és Csányi Sándor elnök. Kezdeti lépések kell jönniük. Az is kiderült a szavaiból: a magyar fél sürgette volna a tárgyalásokat tavaly, de a pekingi döntéshozók nem vették napirendjük legfontosabb pontjai közé az ügyet. Pedig a magyar kormány még miniszteri szinten is próbálta sürgetni a kínaiakat. Fellegi Tamás akkor még nemzeti fejlesztési miniszterként két hónapja tárgyalt az állami tulajdonú China Investment Corporation vezérigazgatójával arról, hogy a cég milyen módon tudna a magyar gazdaságfejlesztésbe bekapcsolódni. Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybank kormányzója pedig arról beszélt, hogy rendkívül jó a viszony a két ország közt. A Kínai-Magyar Üzleti Tanács egyik legfőbb feladata az lesz, hogy a kormányközi egyezségek helyett a vállalatokat segítse - derült ki Csányi Sándor szavaiból. A magyar fél összegyűjtené azokat a magyar cégeket, amelyeket Kínával szeretnének kapcsolatokat kialakítani, és segítenének nekik partnereket találni a távol-keleti országban. Információt is szolgáltatnának, mire van kereslet Kínában. Emellett gazdasági lobbierejüket próbálnák bevetni a kormányoknál, hogy a gazdasági kapcsolatokat nehezítő korlátokat minél hatékonyabban bonthassák le. ■ Sz. I. 2012. JANUÁR 18., SZERDA Nőtt az országkockázat a Coface-nál a coface szerint Magyarország iránt nő a befektetői bizalmatlanság, ezért a cég B-re rontotta le az ország korábbi A4-es minősítését. A társaság Csehország és Szlovénia A2-es, illetve Szlovákia A3-as besorolását negatív megfigyelés alá vonta. Horvátország szintén B osztályzatot kapott a korábbi, tavaly októberi A4 után. A világ legnagyobb exporthitel-biztosítója szerint az idén megfeleződik a nyitott gazdaságok növekedése, s a tavalyi 4,1 százalék helyett 2012-ben 2 százalékos lesz. ■ VG Ötezren a kórházi bérkövetelési akcióban AZ EGÉSZSÉGÜGYI dolgozók bérrendezését célzó, folyamatban lévő egyeztetések ideje alatt is növekszik a szakmai szervezetek érdek- érvényesítő akcióihoz csatlakozók száma, már több mint ötezren fejezték ki egyetértésüket tevőlegesen - derült ki a szervezetek vezetőinek közléseiből. A Magyar Rezidens Szövetségnél ezek alapján 2512 felmondólevél van ügyvédi letétben, március végére tervezett aktiválódással. Az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló akcióhoz nagyjából 2500-an csatlakoztak. ■ VG Szerződést bontott Atkári és a főváros KÖZLEMÉNY- _ BEN tudatta a Fővárosi Önkormányzat, hogy f közös megegyezéssel Hl ‘ '} távozik a pénzügyi tanácsadóként dolgozó ATKÁRI János. „Megbeszéltük munkakapcsolatunkat és kölcsönösen arra a megállapításra jutottunk, hogy jelen körülmények között a munka- kapcsolatot fenntartani nincs értelme. A továbbiakban ezt a döntést nem kívánjuk kommentálni” - áll a Tarlós István és Atkári János által jegyzett írásban. Atkári korábban SZDSZ-szí- nekben politizált, alpolgármester is volt. ■ VG Matolcsy válaszolt Járai Zsigmondnak A nemzetgazdasági miniszter szerint Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács közelmúltban lemondott elnöke nyilatkozataiban figyelmen kívül hagyja az Orbán-kormány eddig elért eredményeit. Matolcsy György közleményében Járait volt barátjaként említi, és felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány „megszorítások és gazdasági visszaesés nélkül állította helyre Magyarország pénzügyi egyensúlyát”. Hozzáteszi, ezt nem elismerni „több mint udvariatlanság”. Járai a napokban a Világgazdaságnak azt nyilatkozta: gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. «VG Sokak előtt bezárulhatnak az Új Széchenyl-terv kapui azzal, hogy az elvárt béremelés az uniós kifizetések önrészére is vonatkozik
