Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-10 / 263. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Felszámolják a szeméttelepeket zöldülő somogy Négy kistérségben huszonöt települést érint a rekultiváció Küzdelem az illegális lerakók ellen. A rekultiváció után is figyelni kell, nehogy újra nőjenek a szeméthalmok. Vigmond E.-Varga A.- „Szokásjog” alapján évtizedek óta gyűlt a szemét Porrogszent- király határában - mondta Szlávecz Károlyné polgármester. Pontosabban a terület Porrogé, de az odavezető út Szentkirályé. Az illegális lerakó felszámolása most van folyamatban.- A lerakó eldugott helyen van, két hatalmas domb között, ezért szerencsére a szél nem hordta szerteszét a szemetet, és távolabbról nem is látszott - mondta a polgármester. Ugyanakkor szinte minden fellelhető volt itt, ezért tartottak tőle, hogy a talajvízbe bemosódó káros anyagok ártanak az ivóvízbázisnak. Szentkirályon remélik, hogy a rekultivációt követően nem kezd el újra gyűlni a szemét, de Szlávecznének nincsenek illúziói, mint mondta: szervezett hulladékszállítás mellett is sokan így szabadulnak meg fölösleges dolgaiktól. Az emberi leleményesség pedig nem ismer határt: egykor volt itt kerítés, de mára a drót és az oszlop is eltűnt... Csurgón a városhatárt csúfító illegális szemétlerakót számolták fel. Az önkormányzat 2004- ben csatlakozott a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társuláshoz, amelynek egyik célja egyes hulladéklerakók felszámolása pályázati támogatásból. így vethettek véget a vasút menti áldatlan állapotoknak: a területen lévő hulladékot elegyengették, az ipari park területéről odaszállított földdel takarták be egy méter vastagon. A pénzből a körülötte lévő kerítés elbontására is futotta volna, de az maradt, hátha visszatartó erővel bír az illegális hulladék-elhelyezőkkel szemben. Szőkedencsen és Tapsonyban is kihelyezték a táblákat a rekultiváció kezdéséről. Komán /őzse/szőkedencsi polgármester elmondta: egy több mint kétszáz négyzetméteres területről van szó, ahová illegálisan hordták a szemetet. Ezt korábban felszámolták, a területet körbekeNövények a lerakó telepek helyén a rekultivált, és a felszámolt hulladéklerakók esetében egyaránt megszűnik a közvetlen környezet szennyezése, így a talaj és az esetlegesen meglévő vízbázisok • szennyeződésének esélye is. AZ EGYES LERAKÓKAT SZÍgete- • lik, vagy felszámolják, de mindkét esetben megszűnnek az esetlegesen meglévő kellemetlen szaghatások, valamint eltűnik a „szálló” szemét a környezetből. A rekultiváció befejezéseként humuszréteggel és növénytelepítéssel, elsősorban füvesítéssel kerül lezárásra a lerakó, így ismét a környezetbe illeszkedő, zöld felületet kapnak vissza a településeken élő lakók. Rekultiváció somogyi településeken A BARCSI KISTÉRSÉGBEN: Babócsa, Barcs, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Potony, Rinyaújlak, Szentborbás, Szülök. A CSURGÓI KISTÉRSÉGBEN: Csurgó, Őrtilos, Porrog, Porrogszentkirály, Zákány. A MARCALI KISTÉRSÉGBEN: Marcali, Somogyszentpál, Szőkedencs, Tapsony A nagyatádi kistérségben: Görgeteg, Lábod, Nagyatád, Somogyszob. (FORRÁS: MECSEK-DRÁVA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM REKULTIVÁCIÓ) rétegrendet alakítanak ki. Hat lerakót kétütemű rekultivációval rendeznek, azaz jelenleg egy átmeneti záró réteget alakítanak ki. 25 telepet felszámolnak, vagyis a felszedett hulladékot szétválogatják és rendeltetésüknek megfelelően utógondozzák. A munkálatok része olyan figyelő- kutak kialakítása is, amelyekkel folyamatosan ellenőrizhető a környék ivóvízminősége. Somogy négy kistérségében 25 települést érint a rekultiváció. Somogy huszonöt települését érinti a szeméttelepek rekultivációja. A lerakókat szigetelik, vagy felszámolják Hegylakók szemetétől bűzlik a kiüti városrész: kiterjesztik a szállítást VÁRHATÓAN a kiüti szőlőhegyre is kiterjesztik hamarosan a Siófokon jelenleg külterületen nem működő szervezett szemétszállítást. A szolgáltató AVE Zöldfok Zrt. javasolta ezt, miután a szőlőhegyre vezető úthoz közeli szelektív hulladékgyűjtő sziget környékét rendszeresen elborítja a válo- gatatlan háztartási szemét. A siófoki képvisel&testület legutóbbi ülésén Gruber Attila tanácsnok vetette fel: egyre többen költöznek ki a külterületre, ott laknak télen-nyáron, de a hulladék elszállítása nincsen megoldva. Nagy Sándor- né, a városrész képviselője szerint az illegális lerakás azért is probléma, mert az illegális szeméttel körülvett gyűjtősziget éppen az óvoda és az iskola tő- szomszédságában csúfosko- dik, bűzlik. S ha fel is számolnák a szigetet, akkor máshol jelenne meg a „ hegylakók” hulladéka. pavlek tünde jegyző válaszából az derült ki, hogy a képviselők nyitott kapukat döngetnek. - Decemberben várható a rendeletmódosítás - igyajegyző. - Olyan megoldást szeretne a polgármesteri hivatal, hogy azokat ne sújtsa, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen a kiliti szőlőhegyen, a hulladékelszállítás ugyanakkor mégis legyen végre megoldva. korábban előbb Kaposvár, majd nemrég Kőröshegy vezette be a külterületi szemétszállítást hasonló problémák miatt. FÓNAII. rítették és tiltótáblát is kitettek.- Az önkormányzati dolgozók és a polgárőrség rendszeresen ránéz a területre, nehogy újra idehordják a szemetet - mondta Komári József, aki hozzátette azt is: nem jellemző, de volt rá példa, hogy újonnan letett hulladékot találtak. Fel is derítették, hogy kik voltak az illegális sze- metelők. Tapsonyban már nem ilyen derűlátóak: korábban a tapsonyi polgármester Fábos István arról beszélt, hogy nagysága miatt bekeríteni nem lehet, őriztetni pedig nem tudják a területet. Kitérték a szemét lerakását tiltó táblát, de másnapra elvitték. így sajnos szembesülniük kell azzal, hogy időnként újabb halmok jelennek meg. A tapsonyi felszámolt telep 99 százaléka felszíni szemét: mindig az előzőleg lerakott halom mellé öntötték a következő szállítmányt. Közben nőtt az akácos, a hulladék közé került magokból kihajtott az alma, körte, cseresznye, de még diófa is. Papp Gábor, a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás intézményvezetőjének tájékoztatása szerint: az uniós támogatottságú Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Rekultiváció a dél-dunántúli régió 89 elavult, a környezetet erősen szennyező bezárt hulladéklerakóját érinti, melyből 59 lerakót együtemű rekultivációval rendeznek. Ebben az esetben teljes rekultivációs JEGYZET KERCZA IMRE Mert adózni kell! HETEK ÓTA az adóról szól a közbeszéd. Most éppen az eváról. Azt már eldöntötte a parlament, hogy megszűnik, csak azt nem, hogy mikor. Van, aki úgy véli, hogy januártól már nem lesz, s van, aki még egy év türelmi időre számít. A 93 ezer evás vállalkozás türelmetlen: tudni szeretnék, mi 'esz? Ötletek vannak, de kiforrott döntések nincsenek. Az eva sorsa még a Fidesz-frakciót is megosztotta. Ez az adónem 2003-ban „született” Medgyessy Péter miniszter- elnöksége alatt. Gyorsan lett népszerű, a kisforgalmú kisvállalkozásoknál, s azoknál, akik nem tudnak költséget elszámolni. Megszűntetéséről Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt született döntés. Akkor, amikor adóügyekben nagyon kreatív kormánypárti politikusok ülnek a parlamentben, s a kormány is ötletgazdag ebben a témában. LASSAN ANNYIFÉLE ADÓ lesz, hogy szakértő legyen a talpán, aki észben tudja tartani. A chipsadótól a baleseti adón keresztül egy sor elvonásra, önkéntes befizetésre sarkalló ötlet született. Újra előkerült például az ingatlanadó is, amelyet a sanyarú anyagi körülmények között, a csőd szélén működő önkormányzatok lesznek kénytelenek kiverni. OLYAN ADÓNEMEK várhatók, amelyek bevezetése ellen korábban a most kormányon lévő párt tiltakozott, vagy kategorikusan kijelentette, hogy arról aztán szó sem lehet. A lényeg az, hogy fizetni kell, mert a költségvetésnek pénzre van szüksége. Ebből a pénzből finanszíroznak kis- és nagydolgokat, és a takarékosságra - amelyet mindenkitől megkövetelnek - gondolnak a legkevesebbet. mi pedig evázunk, mert adózni kell! Az egykori földmíves iskola 125 éve jubileum Két és fél ezren szereztek érettségit, szakképesítést az intézményben Magántelkek közepén megy az árok Ordacsehiben Földmíves iskolaként alakult, s amióta pontos kimutatást vezetnek diákjaikról, 2565-en végeztek padjaiban. A kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola az idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Tudomásunk szerint nincs az országban több, a miénkhez hasonló koros intézmény, amelyik megalakulása óta folyamatosan működik az eredeti elképzelés szerint - tudtuk meg Torma Sándor igazgatótól. - Az egyko- _ ri fóldmíves iskola Kadarkút I mellett működött fél évszáza- g dón át, majd Kaposvárra a Cse- J ri útra költözött. 1946-tól 64-ig a s Kossuth téren, a mostani katoliA diákok az állattenyésztés gyakorlati fogásait is elsajátítják a mezgazban kus iskola épületében oktatták a fölművesek, állattenyésztők utánpótlását, majd ‘64-től járnak a diákok a Dénesmajorba. A 125 év alatt folyamatosan a földművelésügyi minisztériumhoz tartozott az iskola, ahol a mezőgazdasági szakmacsoporton belül valamennyi szakmát tanítják, bizonyos ágazatokban három osztályban. Az utóbbi 25 évben 1165 diák szerzett az intézményben érettségit vagy szakképesítést. A 125 éves jubileumot november 18-án tartják a Kaposvári Egyetemen, ahol a koszorúzást és az emlékfaültetést öregdiákok találkozója követi. ■ Márkus Kata Még az 1970-es évek első felében végeztek Ordacsehit is érintő vízrendezést. Ám a fő vízelvezetés egyik ágát magántelkeken vezették keresztül, csakhogy erről a szakaszról a telekkönyvben nincs bejegyzés, se szorgalmi jog, se vízjogi engedély, csak a rajzon jelzik szaggatott vonallal, ami mellé odaírták: árok.- Ez lehetetlen helyzetbe hozza az önkormányzatot, mert nekünk kötelező feladatunk a csapadékvíz elvezetése, s a vízjogi engedélyes területen karbantartani - kezdte Kiss Miklós, ordacsehi polgármester. - Annak idején egy L alakú töréssel vitték a telkekre a vízelvezető árkot: ennek a törésnek van is külön helyrajzi száma a telekkönyvben; ám utána úgy félkilométeren keresztül magánterületek közepén jelzi a szaggatott vonal, hol folytatódik. Elméletileg a tulajdonosoknak maguknak kellene rendben tartani a saját telkükön, de erre nem lehet kötelezni őket, viszont megtagadhatják, hogy mi bemenjünk. Azonban, ha valakit elönt a víz, mi vagyunk a felelősek. A gond a csapadékosabb időszakokban domborodik ki, az önkormányzat azon dolgozik, hogy közterületre hozza ki az árkot Ez csaknem 110 millió forintba kerülne, amit 95 százalékos pályázati lehetőséggel tudna megoldani. ■ Vigmond Erika
