Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-31 / 255. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 31., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP f^PERCES MTER-lrt Gölle múltját kutatja Busát enni, akár divat is lehetne új halászvezér Balatoni összefogás pótolhatná a hiányzó állami támogatást Évkönyvet ír Bodó Imre, a Fekete István kulturális egyesület vezetője. Ez lesz a tizenötödik kötet.- Gazdag programot tervezett. Valóra vált?- Mozgalmasan telt el az elmúlt időszak - mondta Bodó Imre agrármérnök, helytörténész, a dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület vezetője. - Egyesületünk irodalmi rendezvényt tartott, rajzpályázatot hirdetett, ami remekül sikerült, 250 pályaművet küldtek be. Fontosnak tartom, hogy sokan érdeklődnek Fekete István munkássága iránt.- Kik jelentkeznek az egyesületnél?- Minap egy diák keresett föl, aki diplomamunkához kért tanácsot. Örömmel segítek mindenkinek. Nemrég kaposvári és dombóvári fiataloknak tartottam előadást az író életéről.- Eközben szülőfalujában újabb munkát ad a helytörténeti kutatás.- Ha tehetem, bármikor elmegyek Göllébe. Legutóbb a Szent Vendel-napi misén jártam ott. Emlékezetes: 1754-ben. marhavész-járvány volt a térségben, ami megtizedelte az állományt. Őseink ekkor fogadták meg, hogy Szent Vendel, az állattartók védőszentjének tiszteletére a temetőben fogadalmi keresztet állítanak, majd később kápolnát építenek. ■ Harsányi Miklós Bodó Imre: sokan érdeklődnek Fekete István munkássága Iránt Közös balatoni teherviselést képzel el és divattá tenné a busafogyasztást Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Non- profit Zrt. új vezérigazgatója. Fónai Imre Jó „ütemben” vette át a Balaton halászatáért felelős cég vezetését: azzal egyidőben született meg az első olyan bírósági döntés, amely hajóelkobzás és kártérítés mellett letöltendő börtönbüntetésre ítélt két haltolvajt (az ország első ilyen ítélete korábban egy barcsi rapsic ellen született, de ő már visszaesőnek számított).- Kell, hogy visszatartó ereje legyén ennek az ítéletnek - vélekedik Füstös Gábor. - A tisztességes, szabálykövető horgászok aránya hetven-hetvenöt százalék lehet országosan. Tíz százalék lehet, akinek azért van horgászengedélye, hogy azzal fedezze a rapsickodást. A kettő közötti egy ingadozó réteg; alapvetően becsületes, de vérszemet kap ha azt látja, hogy a tisztességtelenekkel szemben nincs, vagy enyhe a szankció. Elsősorban ebből a szempontból lehet visszatartó ereje az ítéletnek, amely a halőrzési munkánkat is segíti. A két elítélt keszthelyi rap- síc is rátámadt a halőrre, sőt, a rendőrre is (a hivatalos személy elleni erőszak már egy másik eljárás), de van ennél frissebb eset is: épp a napokban történt, hogy Balaton- máriánál tetten ért a halőr egy haltolvajt, aki bepattant az autójába és elsodorta vele. Szerencsére nem sérült meg a társaság embere. Elegendő a halőr a Balatonon? - provokáljuk az új halászvezért, aki szerint egyszavas válasz nem létezik e kérdésre.- A rapsicok szerint persze még sokan is vannak - így Füstös. - A Balaton mérete, ellenőrizhetősége szempontjából (ha elhagyja a kikötőt, tíz kilométeres körzetben tudják, hogy megindult az ellenőrzés) nem elég. A halőrzés eredményessége szempontjából nem lehet panaszunk; jól, tisztessé■ Ön milyen halételt szeret a legjobban? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét szerdai számunkban közöljük. Füstös Gábor: a saját bevételünkből tartjuk fenn a halőri csapatot Tanulmányokat írt a horgászturizmusról könnyebb o feladata mint elődjének, mert neki már csak a „helyes irányban ” kell tartania a szerinte az elmúlt fél évben jó pályára állított céget - véli Füstös Gábor, aki áprilisban került a zrt.-hez második embernek, halgazdálkodási és horgászturisztikai igazgatónak. Gyorsan főnöke székébe került, de mivel Puskás Zoltán a cég vagyonkezelőjének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak az igazgatója lett, úgy tekinti: kettejük között nem változott a hierarchia... még gönczy János igazgatósága idején került kapcsolatban Balatonnal, mint fővárosi és Pest megyei halászati felügyelő; később Gönczy tisza- szamosi kormánybiztosi irodájában „találta magát". Közben balatoni tanulmányokat is írt (a horgászturizmus és a horgásztavak fejlesztéséről), amiket ma is használnak. háromévesen a Tihanyi Belsőtavon pecázott először. Horgászati szakíró, no persze, a szülői véna: édesanyja újságíró volt. Agrármérnök, halászati szakmérnök az új vezérigazgató. Bár szerinte a horgászturizmus kinyújthatná az idegenforgalmi szezont, erre ke vés az esély, míg a strandok és más parti területek megközelítését legalább a fürdési szezonon kívül lehetővé nem teszik a pecások számára. Eleszik az idegen fajok az őshonos halak táplálékát, ezért kevesebb a süllő is (Folytatás az 1. oldalról). bár a busa minden bizonnyal nem szaporodik a Balatonban, az ivadékok a vízgyűjtő terület halastavaiból képesek kiszökni, így kerülnek a Balatonba. Sziszifuszi a zrt. munkája?- VALAMILYEN MÉRTÉKBEN igen - felelte Füstös Gábor. - Kivesszük a busát, de darabszámra közel annyi jön bele évről évre. A tógazdasági haltermelés egyik hala a busa. Szeretnénk, hogy az önkorlátbzásunkat (nem nevelünk ilyen halat a tógazdaságainkban) mások is követnék, az már valósággal ideális lenne, ha még jogszabály is korlátozná ezt a Balaton vízgyűjtőjén. MIVEL A BUSA kieszi a planktont a vízből, s nem jut megfelelő táplálék a többi halivadéknak, a vezérigazgató szerint is egyértelmű: a balatoni süllőállomány csökkenését ez okozza. Pozitív ugyanakkor a szerepe ennek a Balaton kiváló vízminőségében. Füstös úgy vélte, az emberi tevékenység (például a part kikövezése) sincs jó hatással a tó ökológiájára. Tökéletes ívóhelyek, természetes víz mesterséges be avatkozások nélkül - ez volna ideális. De hogy férne ez össze a balatoni strandturizmussal?- aki természeti környezetbe jön, az miért ne számoljon például azzal, hogy szúnyog is léte zik? - tette fel a kérdést az új halászvezér. - Ugyanaz, mint amikor az erdőben szembe jön a medve... Egyre nagyobb az igény a természetközeli, aktív turizmusra. Az urbanizált embernek tetsző kényelmi beruházásokat itt-ott nem szabadna félni felszámolni. A Kis-Balatonnál, a régi bereknél, az övcsatornáknál, a balatoni befolyóknál, vagyis az idegenforgalmilag frekventált helyektől kissé távolabb vissza lehetne állítani a régihez hasonló természetközeli állapotokat gesen működő csoportunk van. A pecások létszámához képest megint csak nem sok a halőr. S fontos az is: a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a bevételeiből nem tud nagyobb halőrcsapatot eltartani. Merthogy az állam vagyonát védő szakszemélyzetre csak a saját bevételeinkből fordíthatunk, támogatás nélkül. Horgászjegy-értékesítés, halkereskedelem - e kettőből van pénze a társaságnak.- Évtizedekkel ezelőtt az állam azt mondta: a szabadidő hasznos eltöltése a horgászat, legyen hát olcsó; ahogy akkor járta a mondás, hogy a melós addig se a rendszer megdöntésén gondolkodik - ad történelmi visszapillantást a vezér- igazgató. - Az alacsonyan tartott árak miatti lemaradást nem tudta behozni a halgazdálkodás, egyik évről a másikra nem lehet piaci szintre emelni az engedély árát. A zrt.-nek önfenntartónak kell lennie, állami pluszforrást nem kap a tevékenységeihez. Ám akár csak elődje, Puskás Zoltán, úgy Füstös Gábor szerint is a Balaton halállományával, mint nemzetközileg elfogadott kiemelt értékkel szemben kellene, hogy legyenek vállalásai az államnak is.- Tudjuk, ma aztán végképp nem tud ebben segíteni a költségvetés - teszi hozzá. - így hát kigazdálkodjuk, mert jó, összeforrott csapatunk van. Még úgy is, hogy a busa masz- szív veszteséget hoz. Kiemelt közfeladatunk a busagyérítés, ám e halászat költsége egy kiló halra vetítve közel kétszerese az árbevételnek. Úgy vélem, ennek és a haltetemek összegyűjtésének a költségeit nem csak nekünk kellene állni. Többszereplős Balaton-körüli közös teherviselést képzelnék el. Összefogással keresettebbé tenni a busát a hazai piacon, hogy divat legyen elmondani: megettem egy kiló busát, és ezzel segítettem a Balatonon. Másrészt a haltetem-összegyűjtés bár a mi kötelezettségünk, de aligha csak a mi érdekünk. A balatoni turizmusban érdekelteké is, akik között megoszthatnánk a terheket - és nem elsősorban az önkormányzatokra gondolok... Tízek Szövetsége a Balatonnál delegáció A LEADER tapasztalatokra is kíváncsiak PROMÓCIÓ Befejeződött a projekt a csökölyi óvodában és az általános iskolában Polgármesterek határon innen és túl. Tízéves kapcsolatot éltetnek Több mint tizenkét órás utazás után, Lombár Gábor polgármester fogadta elsőként Balaton- fenyvesen a Székelyudvarhely környéki polgármestereket.- Á mi kapcsolatunk 1992-re datálódik, mikor megismerkedtünk a székelyföldi Zetelakával. Tesvértelepülési kapcsolatot létesítettünk, mely azóta is nagyon aktívan működik - vezette fel az előzményeket a balaton- fenyvesi polgármester. - Ők közben megalakították a Balatoni Szövetség mintájára a Tízek Szövetségét, mely Székelyudvarhely környéki településeken, leginkább nagyközségekben élő, mintegy nyolcvanezer székelyember képviseletét látja el. A mostani találkozó azért is aktuális, mert több mint tízesztendős a Tízek Szövetsége és a Balatoni Szövetség kapcsolata. A polgármestereknek természetesen balatoni programokat állítottak össze, köztük balatonfüredi, tihanyi, gyenesdiási, hévízi, keszthelyi, balatonlellei, fonyódi látogatással. Sándor József, Felsőboldog- falva polgármestere azt is hozzátette: a kapcsolattartás erősítése mellett, a LEADER-es tapasztalatokra is kíváncsiak. Náluk most indult: ott tartanak, hogy létrehozták az akciócsoportokat, s már pályázatoknál is sikeresen szerepeltek. ■ Vigmond Erika SZÉCHENYI TERV Záró rendezvény keretében fejeződött be október 28-án a TÁ- MOP-3.3.7-09/1-2009-0050 számú pályázat megvalósítása a Csökölyi óvodában és iskolában. Dr. Bálint Ildikó körjegyző idézte fel az elmúlt egy évben megvalósított projekt eredményeit, majd Bognár Zsolt polgármester záró szavaiban nemcsak az elmúlt időszak eredményeiről, hanem a következő évek fejlődési lehetőségeiről is beszélt. Namzttl Faitaaztéal Ügynökiig www.uiuAchftnyItarv.90v.lHi MMSMSM 'SSSS3S3 ! A projekt az Európai Unió támogatásival, az Európai j Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projektzárón értékelték az eredményeket és a fejlesztési lehetőségeket
