Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-05 / 207. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Hollandból lett a somogyi minta szakképzés Szamosi Lóránt: eltarthatnák ma már magukat az intézmények Korszerű gép a tanműhelyben. A cégek azt várják a szakképzőktől, hogy piacképes tudást adjanak a fiataloknak Legyen becsülete a kétkezi munkának, ez a nemzetgazdaság érdeke is (Folytatás az 1. oldalról) Szamosi Lóránt somogyi TISZK- főigazgató azt mondta: nálunk a siófoki központi tanműhelyben az asztalosok világszínvonalú né­met gépeken dolgoznak és tanu­lókezekre vár már az uniós pá­lyázat révén ide került három- százmillió forint értékű szer­számkészítő gépsor is. Csúcs- technikával találkozhatnak tehát a diákok, ilyen csak kevés vállal­kozásnál lehet. De muszáj, hogy ilyen korszerű esztergagépekkel is megismerkedjenek. Elenged­hetetlen, hogy minden évfolyam minden tanévben eltöltsön a sió­foki központi TISZK-tanműhely- ben egy-egy hónapot, Csurgóról, Nagyatádról, Tabról is. A megfe­lelő egyensúlyt kell tehát megta­lálni a belső és külső képzés kö­zött, s nagyon körültekintő dön­tésre van szükség, mert 20-25 évre meghatározhatja a szak­képzést, a foglalkoztatást. A somogyi TISZK-főigazgató vállalja azt a ma még gyakorta minimum szemöldökráncolás­sal kísért véleményét, hogy a szakképző intézmények ilyen korszerű technológiákkal bevé­telszerző tevékenységet folytat­va elérhetnék, hogy „önfenntar­tók” legyenek.- A szakképzés potenciálja ma már megfelelő arra, hogy az állami támogatás kiegészítését „megkeressék" az intézmények - vallja. - A most megérkezett, 300 milliós Mitsubishi-gépeken kis túlzással autót lehetne gyár­tani. A német asztalos-eszközök­kel pedig akár Mátyás király há­lószobájának korhű bútorai is reprodukálhatók. Vétek ezt nem kihasználni. Arról nem is beszél­ve: ha a diák nem csak a raktár­nak dolgozna, már az iskolában látná, hogy értéke van a munká­jának. Talán így motiváltabb, a szakma iránt elkötelezettebb végzősök kerülhetnének ki a ter­melő szférába. Azt pedig a főigazgató meg­nyugvással állapítja meg: So­mogybán lezajlott már az az in­tegráció, amit a nemzetgazdasá­gi tárca újabban szorgalmaz; megyénkben már működik a TISZK holland modell alapján, így lehet a hollandból somogyi minta.- Jó lenne, ha a kuszaságot át­látható szabályozás váltaná fel - utalt a szakképzés átalakításá­a kétkezi munka nyerje vissza a becsületét: ezt támogatja Cziráki Ferenc kaposvári autó­szerelő is. Szerinte már régen el kellett volna vetni azt az el­avultszemléletet, amely máig jellemezte a hazai szakképzést. - az nem járható út, hogy ki­zárólag a tömény elméletet sulykolják a diákoknak - ma­gyarázta. - Aztán, ha a szeren­csétlen gyerek lemegy a mű­helybe, s meglát egy vasdara­bot, felsikolt, mert nem tudja, mit csináljon. Nos, ennek a rendszernek végképp befelleg­zett. Sikerre van ítélve a duális képzés, persze akkor, ha komo­lyan veszik a tanintézmények, s nem aprózzák el a tanítást Szívem szerint már az első év­folyam első napjától gyakorla­tot oktatnék, hogy a fiatalok minél hamarabb megismerjék a rutinfogásokat és a lehető legnagyobb tapasztalatra te­val kapcsolatos bonyodalmakra Garbera István, a Gyakorlati Kéj> zőhelyek Országos Egyesületé­nek titkára. Kiemelte: szerveze­tük régóta szorgalmazza a szak­képzési törvény megújítását. Időközben ugyan seregnyi ága­gyenek szert. Ennek lényegesen nagyobb haszna lehet, mintha egy diák félóra alatt képletek­kel teleírja a táblát, de alig ko- nyít valamit a szakmához. A SEGESDI FERROKOV KFT.-NÉL, ahol acélszerkezetek gyártásá­val és felületkezeléssel is fog­lalkoznak, az utóbbi hónapok­ban 15 leendő szakmunkás leste el a szakma alapjait. A cégnek tanműhelye van, itt di­ákok sokaságátképezték. Az­tán bő másfél évtizede kezd& dötta hullámvölgy: Tallián At­tila cégvezető szerint a fém­iparban látványosan megcsap­pant az utánpótlás. A divat­szakmákat választották a fia­talok. Most, hogy újra három­éves lesz a szakképzés és több lehetőséghez jutnak a diákok, talán több lesz a lakatos, a he­gesztő vagy a gépi forgácsoló.- NAGYON JÓ LENNE, llü végre mindenki megértené: a szak­zati koncepció, elképzelés szü­letett, csakhogy még mindig ke­veset tudnak a változás lényegé­ről azok a vállalkozók, akik „kö­rön belül vannak”, azaz a szak­mai tárgyak oktatásával foglal­koznak. képzéshez kötődő átalakítások hosszú távra befolyásolhatják a foglalkoztatást, s kihatnak a gazdaság egészére - húzta alá Tallián. - Mi nyitottak va­gyunk, örömmel vesszük, ha lelkes, a szakma iránt fogé­kony fiatalok akarják elsajátí­tani a hivatás alapjait. A leg­fontosabb az, hogy a fiatalok jártasak legyenek a gyakorlat­ban, átlássák azokat a folya­matokat, amelyre egy szakma épül. Ennek hiányában ko­molygondok adódhatnak. SZÉKELYFI JÓZSEF kaposfői asz- talosmester azt mondta, még az is előfordulhat, hogy meg­felelően képzett munkások hí­ján fontos tervek dugába dől­hetnek. A legrosszabb forgató- könyv szerinte arról szólna: hiába adódnak korszakalkotó innovatív ötletek, ha nem lesz, aki megvalósítsa a terve­ket.- Ilyen előzményekkel me­gyünk a szeptembernek, még mindig rengeteg a kérdőjel, pe­dig már elkezdődött az új tanév - fejtegette. - A kereskedelmi és iparkamara valamint a kormány már egy éve megegyezett az ok­tatás átalakításáról, csakhogy fi­noman fogalmazva kevés isme­rettel rendelkezünk arról, hogy konkrétan mi változik a közeljö­vőben. Emlegettek nekünk már német és holland modellt, sőt legutóbb a dániai gyakorlatot kí­vánták alkalmazni, ám szerin­tem az alapvető kérdéseket nem igazán sikerült tisztázni. Ki fi­nanszírozza a gyakorlati kép­zést, milyen forrás áll majd ren­delkezésre, pontosan hogyan változik az elméleti-gyakorlati órák aránya? Garbera szerint sokat mondó tény, hogy a hazai vállalkozások alig 2-3 százaléka vesz részt a gyakorlati képzésben, míg Ausztriában 20 százalék körüli ez az arány. Rámutatott: ha vég­re helyére kerül az oktatás, ezen belül a szakképzés, úgy egészen bizonyosan kedvet kapnak az is­meretek átadásához a mesterek is. S ez valóban egy új korszak kezdete lehet. Szeptembertől elvileg ugyan 28 szakmában lehetőség nyílik a hároméves oktatás bevezetésére, ám azt egyelőre nem tudni, hogy Somogybán hányán térnének át a duális képzésre. Bizonyos jog­szabályok későn jelentek meg, ám Horváth Lajos, a Somogyi Ke­reskedelmi és Iparkamara (SKIK) titkára amondó: 2012-től vélhető­en már az új felállásban folytató­dik a szakmai képzés. Adódik a kérdés: milyen ho- zadéka lehet a beharangozott változásoknak? A SKIK munka­társa úgy vélte: a diákok és a csa­ládok mellett a társadalom és a nemzetgazdaság számára is elő­nyös döntésről van szó.- Használható tudáshoz jut­nak a diákok, akik piacképes szakmákat sajátítanak el - emel­te ki. - Olyat, amire valós igény van, s remélhetően a drága, fe­lesleges képzési formák száma jelentősen csökken. így sok olyan gyerek is szak­mát tanul majd, aki négy, gimná­ziumban elvesztegetett év helyett teljes erőbedobással készülhet a jövőjére - immár a szakmunkás- képzőben és a vállalkozásoknál. A pályaorientációnál alighanem fontos szempont lehet, hogy a szakmunkások ösztöndíjat kap­nak. Ennek mértéke ugyan függ a hallgató teljesítményétől, ám kedvező esetben akár egy fél ke­resettel is felérhet. ■ Fónai Imre-Harsányi Miklós JEGYZET Kedves gázosok! KEDVES GYEREKEK, SZÜlŐk, tanártársak! Reméljük, visszahozza a szolgáltató a gázórát és újra lesz gáz, mert ha nem, akkor gáz lesz ebben a tanévben, nagy gáz... aligha akadt iskolaigazgató Somogybán, aki e szavakkal nyitotta volna meg a tan­évet. Pedig megtehette vol­na, hiszen vannak olyan is­kolák a megyében (is), ahol ez a rideg valóság: nincs gáz, mert a fenntartó nem fizetett a szolgáltatónak. egy évnyitó persze ünnep, ahogyan Hoffmann Rózsá­tól is hallottuk a múlt hét csütörtökén Balatonszent- györgyön. Meg még mást is. Például hogy újra olyan lesz az iskola, mint régen. Jó, de milyen régen? A két háború között? Netán a Rá- kosi-érában, vagy a Kádár­rendszerben? Továbbá: „Új­ra meghatározzuk a tan­anyagot. Beleírjuk, hogy például Dobó Istvánt kötele­ző tanítani.” Az államtitkár elvetette a csak a mérhető teljesítmény, az idegen- nyelv-tudás fokának az elis­merését és bejelentette: újra emelt fővel járhatnak majd a tanárok és tanítók, mert már készíük nekik a peda­gógus életpályamodellt. De persze még nem holnap lép életbe - tette hozzá gyorsan -, hanem amikor az ország helyzete megengedi. NEM ÉRTEM: ha Hoffmann Rózsáék szerint elő kell írni a tanárnak, hogy tanítsa Dobót, akkor ezek szerint nyilván vannak olyanok, akik eddig maguktól nem tanították. Ha szerintük ilyen a pedagógus-társada­lom, akkor mire fel az élet- pályamodell, akkor marad­hat akár a leszegett fej... És mi A baj az idegennyelv­ismerettel? Miért a múlt, s miért nem a jövő iskoláját építjük? KEDVES GYEREKEK. SZÜlŐk! Kedves gázosok... Száztíz esztendeje alapították a marcali mentőszolgálatot jubileumi konferencia Bemutatók, előadások szóltak múltról és jövőről a mentőegylet indulásától a mai állomásig (Folytatás az 1. oldalról) Mártái István, az Országos Men­tőszolgálat főigazgatója azt mond­ta a marcai mentés 110 éves jubi­leumán: ha egy kórház, mondjuk krónikus kórházzá alakul, meg­hosszabbíthatja a betegutakat. Ezért is fontos, hogy az egészség­ügy változásai, a lehetőségeiket is figyelembe vegye. A főigazga­tó kiemelte a gépjárműpark jövő­re tervezett újítását, 60 mentőál­lomás felújítását és 22 új építését, amiből három Somogybán épül: Böhönyén, Igáiban és Kadarkú- ton. Beszélt az egységes diszpé­cserszolgálat bevezetéséről, a be­tegszállítás koordinálásáról is. Az oktatást is bővítik, és piaci részt­Az embereknek Is ismerniük kellene az elsősegélynyújtás alapjait Alapítványi segítség a jubileumi ünnepséget a Kresz Géza Mentőmúzeum járműkiállítása, mentéstech­nikai eszközök tárlata, illet­ve bemutatója tette teljessé.- azokat az eszközöket vo­nultattuk fel, melyeket nap mint nap használunk. - mondta Szalai Zoltán szak­ápoló, aki 35 éve dolgozik a marcali mentőállomáson. Ő szervezte a Marcali Ment& alapítványt - Az alapítvány nagy segítség, mert finanszí­rozza azokat az eszközöket, melyeket központilag nem kapunk meg. vevőként ott szeretnének lenni az elsősegélynyújtó képzésekben, rendezvények egészségügyi biz­tosításában. Harkány János mentőtiszt, a rendezvény egyik szervezője, aki 1980 óta dolgozik az állomáson azt mondta: egy 24 órás esetko- csink, egy 24 órás mentőautónk és két nappalos mentőautónk van. Öt mentőtiszt, 14 ápoló és 14 gépkocsivezető dolgozik. Komoly veszélyforrás az állomás mentés­területén az M7-es autópálya, a 7-es, és a 68-as főút. A közlekedé­si balesetek döntő többsége az au­tópályán történik, a kamionfor­galom is magában rejti a baleset- veszélyt. A feladatok számát nö­veli nyáron a Balaton közelsége: a nyaralók, akik nem ismerik a helyi viszonyokat, gyakrabban fordulnak a mentőkhöz segítsé­gért, sokszor banális gondokkal. A jubileumi ünnepségen a kö­zönség beleláthatott a mentősök mindennapjaiba. Egyben annak fontosságára is felhívták a figyel­met, hogy az embereknek is is­merniük kellene az elsősegély- nyújtás, az életmentés alapjait. Nekik is kötelezettségeik vannak a segítségnyújtásban, de ezt a kö­telezettséget nem meríti ki, hogy megnézik a bajbajutottat 30 mé­terről és felhívják a mentőket. Oda is kellene menni, és a lehe­tőségek ismeretében gyakorlati segítséget nyújtani a rászoruló­nak. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents