Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-05 / 207. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ Új fogási naplót vezetnek be a jovo évtől a Balatonon Új fogási naplót vezet be a horgászoknak a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és azt is szeretné elérni, hogy jövőre már csak az általuk kiadott nyilvántartás legyen forgalomban a Balatonon.- A Balaton halgazdálkodásában, horgászatában jelentős változásokat hoz a 2012-es év - bocsátotta előre Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászturisztikai és értékesítési igazgatója. - Az év közben a horgászoktól érkező javaslatok, valamint saját elképzeléseink alapján át fogjuk alakítani a területi engedélyeket, a fogási naplót, valamint a horgászathoz kapcsolódó szabályokat. Az első a sorban a fogási napló. ■ Várják a horgászok véleményét. A zrt. és jogelődei évek óta kiadják a Balatonra vonatkozó naplót. Emellett azonban a horgászszervezetek által kiadott fogási napló is tartalmaz „Balaton” rovatot. - így aztán nem lehet statisztikai adatként kezelni a naplóba bejegyzett fogásokat, hiszen nem tudni, hogy melyikbe (netán mindkettőbe) írta be a horgász a fogását - mondta Füstös Gábor. - Reményeink szerint a jövő évtől a Balatonon kizárólag az általunk kibocsátott fogási napló lesz forgalomban. Az eddig a területi jegy hátoldalára nyomtatottat egy különálló, füzetszerű napló fogja felváltani. Ez tartalmazza majd többek közt a horgászrend fontosabb elemeit, egy naptárt, melyen a horgásznak jelölnie kell azokat a napokat, amelyeken pecázik. Ez az első évben csak kérés, a második évtől horgászrendi szabály lesz és elmulasztása esetén a halászati őr a területi engedélyt bevonhatja. Aki a balatoni fogási naplóját nem adja le a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek, azt a következő évben kizárják a kedvezményes jegyek megvásárlásának lehetőségéből. Azt reméli a társaság, hogy az eddiginél jóval pontosabb adataik lesznek a balatoni horgászfogásokról, a balatoni horgászok szokásairól. Várják a horgászok véleményét a változásokról, melyek sorában ennél is jelentősebb lesz az új horgászrend megalkotása. ■ Fónai I. MEGYEI KÖRKÉP Az utolsó somogyi hegedűkészítő zenész a kaptafától A 90 éves szennai mester hangszerei az NDK-ba is eljutottak Kicsit nehezen mozdul a satu, látszik ritkábban használja mostanában. Persze nincs is rá szükség, a szobában a polcon és a szekrényben rendben sorakoznak a kész hegedűk és brácsák: előbbiből tucatnyi, a mélyhegedűből éppen egy pár. Vas András- Manapság a gitár a divat és a szintetizátor - legyint Bendi Géza, az utolsó somogyi hegedűkészítő.- Néhányat már el is ajándékoztam, kapott a kaposvári zeneiskola is, s ha így megy tovább, ezeknek is csak így lesz gazdájuk. Pedig korábban vitték, ha nem is mint a cukrot, de nincs zuga az országnak, ahol ne játszana valaki Bendi-féle hegedűn. Sőt, a mester hangszeréből még a hajdani NDK-ba is jutott, a Balaton partjára családegyesítő pirulásra érkező keletnémetek közül sokan látogattak el anno a szennai skanzenbe, s szúrták ki a zselici falu főutcáján az egyik házon a táblát: Bendi Géza hegedűkészítő és -javító. S egy berlini, hallei vagy lipcsei zenetanárnő örömmel vitte magával a nagy márkákhoz képest olcsó, mégis tartós, s ami fontosabb, gyönyörű hangú hegedűket.- Nem kértem sokat értük, éppen, hogy kijött az alapanyag ára- magyarázta a kilencvenedik esztendejét taposó hegedűkészítő. Aki sokáig csak nyűtté a hangszereket - negyvennyolc évig zenélt, a második világháború előtt már prímásként húzta egy szennai bandában -, s csak nyugdíjasként kezdte gyártani is őket. A szolgáltató szövetkezetnél dolgozott Kaposváron, s bár a háború előtt Pesten a Stenbergnél tanulta ki a szakma alapjait, tudását Róják műbútorasztalosnál tökéletesítette Kaposváron. Előbbihez szerencsével került, cipészként szeretett volna elhelyezkedni a fővárosban, ám nem kapott munkát, s amikor a Rákóczi úton bámulta a kirakatokat, éppen kijött a Stenberg zeneboltból egy ember, s megkérdezte, lenne-e kedve kifutóként náluk dolgozni. Elfogadta az állást, s közben kitanulA három évtized alatt készült több mint száz Bendi Géza-féle hegedűből tucatnyinak még nem akadt gazdája ta a hangszerkészítést, ám a mestervizsgára már nem volt érkezése, ugyanis elvitték katonának, a világégés után pedig cipészekre nagyobb szükség volt, mint hegedűkészítőkre...- Lassan három évtizede, hogy nyugdíjba mentem - folytatja Bendi Géza -, s eszembe jutott, kipróbálom, mire emlékszem még. Az első hangszeremet négyezer forintért adtam el Veszprémbe, aztán sokáig, míg volt piacom, négy-öt hetente elkészültem eggyel. Persze ez csak maga a munka, az előkészítés ugyanis sokkal hamarabb megkezdődött. A faanyagot, egészen pontosan a já- vort-juhart legalább négy évig kellett szárítani - erdészektől, favágóktól szerezte be a megfelelő fát -, csak utána vált meg- munkálhatóvá. Ezután igazán pepecs munka vette kezdetét, hajlítani, vágni, összerakni, ragasztani, szétszedni, csiszolni kellett az alkatrészeket, s bizony nem egyszer előfordult, hogy a szinte teljesen kész hangszerről derült ki, nem túl szépen szól. Ilyenkor a mester persze szétkapta, alakított, formált, csiszolt rajta. S persze kopogtatta.- A hátát a legnehezebb kifa- ragni-gyalulni - állította a mesPrecíz mozdulatok: készül a csiga Már a tábla is bekerült a szennai ház faláról tér -, úgy három milliméter vastag a közepén, másfél a szélén. Kopogtatni kell, a hangja megmondja, jól ki lett-e munkálva. A nyakat, azazhogy a csigát pedig úgy faragom ki, általában lucból. Illetve faragtam, hiszen mostanában már nem készítettem újakat, látják, a táblát is bevettem a házfalról. Sokan nem-is tudják, hogy a megye utolsó hegedűkészítője Szennában lakik, igaz, akadt néhány fanatikus, aki szerette volna ellesni a mesterfogásokat.- Öreg vagyok már tanárnak - legyintett Bendi Géza -, meg aztán ezt több évig kell tanulni, s sem erőm, sem türelmem egész nap a műhelyben állni, így majd magammal viszem a tudományom a sírba. Már zenélni is ritkábban szoktam - teszi hozzá, aztán, talán automatikusan mégis az egyik hangszerért nyúl a polcra. Az elején kicsit bizonytalanul táncol a vonó, de aztán ráismerünk a nótára: Nincsen nagyobb boldogságom... Nem indulhattak el a hajtányok a fenyvesi kisvasúti napon keskeny nyomtávon Minden eddiginél többen vonatoztak át Somogyszentpálra az egykori gazdasági vasút vonalán Több tekintetben is rendhagyó volt az idei balatonfenyvesi kisvasúti nap. Szombat délelőtt minden eddiginél többen szálltak fel az ünnepi szerelvényekre.- Ilyen még soha nem volt - mondta az induló szerelvényeket elégedetten mustrálva Balogh Imre, a balatonfenyvesi kisvasút állomásfőnöke arról, hogy az idei kisvasúti napon két vonatot kellett indítani. Öt zsúfolásig megtelt vagonnal futottak ki a szerelvények Somogyszentpálra a fenyvesi kisvasúti állomásról. Az idén hatvanegy éves egykori gazdasági vasút induló állomásán 2000 óta rendezik meg az ünnepet, melynek egyCsak a szemnek. Kiállítási darab lett az ötletes kivitelezésű hajtányokból re növekvő népszerűségén idén a közlekedési hatóság napokkal ezelőtti állásfoglalása ejtett csorbát: emiatt maradt el ugyanis a megszokott hajtány- találkozó. A fenyvesi kisvasúti napon ugyanis eddig szerte az országból fogadták a motoros és kézi hajtányok megszállottjait, akiknek saját kezűleg készített, ötletes járgányai mindig osztatlan sikert arattak. Úgy tűnik, épp a házi megoldásokat nem nézi jó szemmel a közlekedési hatóság, mely több oldalas dokumentumban hívta fel a szervezők figyelmét arra: hány ponton vétenek a különféle engedélyek nélkül közlekedő járgányok a közlekedés szabályai ellen. Hogy az újszerű szigor a különös hobbi végnapjait jelen- ti-e hazánkban, azt egyelőre nem lehet tudni. Balogh Imre állomásfőnök, szervező szerint legelőször mindenesetre meg kell kísérteni eleget tenni a hatósági engedélyeztetési előírásoknak. A tenni akarás fontosságáról beszélt az ünnepen a kisvasút jövője kapcsán Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester is, aki azt emelte ki: a kisvas- utat kedvelők feladata, hogy az elkövetkező időszakban komolyan foglalkozzanak annak sorsával.- Az év többi napján se feledkezzünk meg a ltisvasútról hangsúlyozta Lombár Gábor, akinek szavaival egybecsengtek a MÁV Zrt képviseletében köszöntőt mondó Tar Sándorné gondolatai. Azt mondta: a balatonfenyvesi kisvasút kellemes színfolt mind a vasúti közlekedésben, mind pedig a balatoni turizmusban. Hosszú távon akkor van létjogosultsága, ha a szombatihoz hasonló érdeklődést nemcsak egy napra lehet fenntartani kísérő attrakciókkal, hanem folyamatosan. A nap folyamán gazdag sportprogram-kínálat, játszóházak, vasútmodell-kiállítás, és késő estig tartó koncertek szórakoztatták a vendégeket Fenyvesen. ■ Füleki Tímea
