Somogyi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-12 / 213. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Menekülés a peremszerepből eu Horvátország uniós csatlakozása egész Somogyot lendületbe hozhatja Horvátország csatlakozásával javulhat Somogy pozíciója. Vajon a horvát hegyekre néz majd a dél-somogyi alagút vége? Zöld jelzés a vállalkozásoknak Horvát és magyar vállalkozások életé­ben egyaránt nagy előrelépés lehet a csatlakozás. A piacok kiszélesednek, a határok megnyílnak előttük. A barcsi Avermann-Horváth Kft. a hul­ladékgazdálkodási eszközök, berende­zések gyártásában nagy jelentőséget tu­lajdonít a csatlakozásnak, mert pilla­natnyilag mintegy 200 gépe dolgozik Horvátországban, melyeknek szervize­lése gyakran jelent gondot jelent. Hor­váth Gyula ügyvezető elmondta: a szer­vizautó nehézkesen és hosszadalma­son lépi át a szükséges eszközökkel a határt, de ez az unión belül megszű­nik. Hozzátette: a piac a jó és keresett termékeik végett eddig is megvolt, de a területük tovább bővülhet. A Biokál International Kft. növényére sítő termékeivel már több mint egy évti­zede jár horvátországi kiállításokra, de eddig zárt kapukat döngettek. Kálmán László szerint eddig elzárkóztak a ter­mékeik megismerésétől és nehéz volt bejutni a horvát piacra. Az ügyvezető azonban a hétvégén járt egy találmá­nyi szemlén, ahol már érezhető volt a közeledés, meghívták a Biokált egy horvátországi kiállításra. Elmondta: a csatlakozási tárgyalások sikeres kime­netele lökést adott a közös munkához. (Folytatás az 1. oldalról) Az Európai Bizottság június l(Eén hagyta jóvá az uniós csatlakozást. Az unión belül a határok lebontá­sa mindig a régi határvidékek fej­lődésével jár. Ebben bízhat So­mogy megye, és elsősorban Dél- Somogy is. Ha fejlődik a gazdasá­gi együttműködés, abból a határ mindkét oldalán profitálhatnak.- Mindkét vidéken erős a me­zőgazdaság, de más jellegű. Az élelmiszeriparunk jelentősen fejlődhet a horvát csatlakozást követően - fogalmazott Kocsis Ti­bor a Somogy Megyei Vállalko­zói Központ Közalapítvány bar­csi irodavezetője. A somogyi gazdasági és társa­dalmi szereplőknek az az elsőd­leges célja, hogy amikor a két or­szág között a határok jelképesen lebomlanak, akkor helyzetbe hozzák a vállalkozásokat, feltér­képezve mindkét oldalt. Ebben segít a központ határokon átnyú­ló, IPA programja is, ahol ma­gyar részről Kaposvár, míg hor­vát részről Kapronca és a Virovitica Megyei Gazdaságfej­lesztési Ügynökség (VIDRA) a partner.- Elmélyítjük a határokon át­nyúló kapcsolatokat és keressük a közös pontokat - tette hozzá Kocsis Tibor. - Abból indulunk ki, hogy ma mindkét megye - Somogy és Kapronca- meglehe­tősen hátrányos helyzetű, ezért nagy szükség van arra, hogy egyfajta lökést kapjon a fejlődés­ben; ezért újabb közös pályázat­ban gondolkodunk, amely együttes vállalkozásfejlesztési stratégiát határoz meg. Horvátország ttniós csatlako- zása az emberek közti kapcsola­tot is erősíti, melynek segítségé­vel gyorsul az információcsere is. Emellett nagyon fontos, hogy a partnerek tudjanak azonos nyelven beszélni, hasonlóan gondolkodni és egy célért, közö­sen dolgozni. És bár az áru, tőke és munkaerő szabad mozgása már most - bizonyos korlátokkal - megvalósul, a horvát-magyar kapcsolatokból származó elő­nyök majd csak a schengeni ha­tár megszűnésével teljesedhet­nek ki. Horvátország valószínűleg 2013-ban válhat az unió tagjává. ■ Jeki Gabriella Egy kilométeren ötven illegális partfeltöltés (Folytatás az 1. oldalról) Idén a 43 tóparti településhez tartozó partszakaszokra bontva készül el a balatoni nádas tér­kép, amit a vízügyi igazgatóság workshop formájában kíván ha­marosan bemutatni. - Szeret­nénk a helyi önkormányzatok­nak és lakosoknak megmutatni, milyen rombolást hajtanak vég­re egyesek - monda Csonki Ist­ván, a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság vezetője, Jövőre a közmunkaprogram keretében megkezdik ezek elbontását. Ösz- szességében nagyjából ugyan­akkora, 1200 hektárnyi maradt a balatoni nádas területe, de 60 hektárral csökkent az I. és II. osztályú nádasok területe.* F. 1. Némán villogó tűzoltólámpák ikertornyok A hősi halált halt tűzoltókra emlékeztek Egyperces néma vigyázzállás, vil­logó tűzoltólámpák a kaposvári tűzoltóság előtt. A tíz évvel ezelőt­ti New York-i terrortámadás áldo­zataira, és az ikertornyok robba­násánál meghalt tűzoltókra em­lékeztek vasárnap kora délután a megyeszékhely tűzoltói. Megemlékezés Kaposváron JEGYZET Elöljáró jobbról kőröshegyen a napokban indul az óvodaépület kor­szerűsítése. Ilyes örömöktől ezután sem fosztatnak meg a települések, mert az óvo­da például a helyi önkor­mányzatoknál marad a re­form után is. Minden más „megy az államhoz”: iskola, kórház, tűzoltóság, járó­beteg-ellátó, okmányiroda, gyámügy, stb. Ahol már most sincs egyik sem, azt a települést kevésbé érintik a változások. Erre mondta azt a szombati számunkban megszólaló Marczali Tamás j kőröshegyi polgármester: nem lesz értelme kistelepü­lési polgármesternek lenni, ezért ő 2012 végéig marad, azután agyő. Falujában az iskolát már bezárták, csak a polgármesteri hivatal ma­radt, de lévén, hogy Kőrös­hegy lélekszáma 1600 kö­rüli, nagyon valószínű, hogy önálló hivatal helyett csak helyi ügyintézés ma­radhat. A polgármester meg elbajlódhat az utak, ár­kok, járdák rendbetételével, a temetőfenntartással, no meg a segélyezéssel. Egy suhintásra degradálódnak le a tanácsrendszeri elöljá­rók szintjére a polgármes­terek, még ha a titulusuk marad is. ha az ország helyzete ezt kívánja, most, egyszer és nagyot kell vágni - ezek is a kőröshegyi faluvezető szavai. S hogy nem az a fontos, mi lesz a polgár- mesterekkel. Orbán Viktor a kiszivárgott hírek szerint azt szorgalmazta a hajdú- szoboszlói frakciówell- nessen: ezer fő alatti tele­pülésen ne legyen polgár- mester. Vita alakult ki állí­tólag erről és elnapolták a döntést. Feltehető: nagy a kapaszkodás a pozíciókba. Nem könnyű „egyszerre és nagyot vágni”, amikor „egyszínű” az ország, s amikor előre tudható: min­denkinek fájni fog. Teljessé vált a műszerpark az új rendelőben Nemcsak győztek, de el is fogadták magukat Viktória klub Húsz éve alakult meg Kaposváron a rehabilitációt is segítő szervezet Valamennyi műszer megérke­zett a barcsi Kistérségi Járóbe­teg-ellátó Központba. A két ultra­hang, a röntgen, a központi ste­rilizáló, és a lift beszerelése fo­lyamatban van. A műszaki bejárás után a fel­vett hibalista javítása már fo­lyik, és várják a végleges áram­ellátás megoldását is, ami a ter­vek szerint szeptember közepé­re valósulhat meg. Kisimre Lász­ló főorvos-igazgató arról tájé­koztatott, hogy ha a használat­bavételi engedélyek megérkez­nek, elkezdődhet a költözés. Az 1600 négyzetméteres, 633 millió forintos, zöldmezős beru­házást várhatóan év végén ve­hetjük birtokba. ■ Jeki G. Évről évre nő a mellrák-megbete­gedések száma Magyarországon, ahol a statisztikák szerint min­den nyolcadik-tizedik nőt, ráadá­sul egyre fiatalabb korosztályo­kat fenyeget a kór. A legveszé- lyeztetebbek azonban még min­dig az 55 és 65 év közöttiek, azon­ban a kétévente esedékes szűrés sokat segíthet a megfelelő idejű diagnosztizálásban. Ám erre, no­ha ingyenes, sokan nem mennek el, mint ahogyan a havi önvizsgá­latot sem végzi el a magyar nők nyolcvan százaléka, pedig a diag­nosztizált esetek majd kilenctize­dénél így derül ki a betegség. A kezelések, esetleges műté­tek során-után kiemelt szerep jut a pszichés támogatásnak, hi- A fürdőruhás bemutató is jelezte, a résztvevők feldolgozták a traumát szén minden nő másként éli meg a gyógyulás időszakát, vagy az esetleges emlővesztést, emellett fontos, minél hama­rabb sikerüljön elfogadni a meg­változott testképet. Ebben segít Kaposváron a Rákbetegek Or­szágos Szövetségének Viktória Klubja, mely szombaton ünne­pelte megalakulásának husza­dik évfordulóját: a somogyi me­gyeszékhelyen az országos szö­vetség megalakulása után két évvel jött létre a tagszervezet. A jubileum alkalmából ünne­pi rendezvényt szervezett a Vik­tória Klub, melyen a régi tagok köszöntése mellett előadásokat hallgathattak meg az érdeklő­dők. Kiss Katalin helyettes veze­tő a klubot mutatta be a közön­ségnek, majd orvosi előadások következtek: Kander Klára a mammográfia szerepéről és je­lentőségéről , Tóth Tibor a rossz­indulatú emlődaganatok korsze­rű sebészeti ellátásáról, Toller Gábor a daganatos betegségek­nél alkalmazott sugárterápia szerepéről, Pécsi Balázs az em­lőrák kezelésében bekövetkezett változásokról beszélt, míg Mózsa Gyöngyvér dietetikus különféle étrendeket ismerte­tett, Tóth Lászlóné pedig a műtét után rehabilitáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Valamint - ahogyan minden előadó - a szö­vetség mottójára: Soha ne add fel a reményt! ■ A. V.

Next

/
Thumbnails
Contents