Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-06 / 183. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Már majdnem luxus a jogosítvány közlekedés Az elszegényedő családoknak nem futja a fiatal taníttatására (Folytatás az 1. oldalról) Az aranykorszaknak tartott 1980-as években a középiskolá­sok zöme érettségi előtt már büszkén mutogatta a frissen megszerzett jogosítványát. Még bő tíz éve is a hallgatók csaknem nyolcvan százalékát a kamaszok alkották. A Magyar Autósiskolák Szövetségének (MASZ) adatai szerint 1993-1997 között orszá­gosan csaknem kétszázezer 17- 18 éves diák ismerkedett a jár­művezetés fortélyaival. Ez a mu­tató manapság 90 ezer alá esett. Kovács SándorLóránd szerint ez csak részben demográfiai okok­ra vezethető vissza.- A fizetőképes kereslet csök­kenése a statisztikákból jól lát­szik - fejtegette. - Az utóbbi idő­ben nálunk nagyjából 30 száza­lékkal esett vissza a tanulói lét­szám, ugyanakkor a kaposvári és a nagyatádi kistérségben en­nél is magasabb ez az érték. Tamás Zoltán, a kaposvári Ta­más Autósiskola vezetője sze­rint általános folyamat, hogy nő a tanulóvezetők átlagéletkora. E véleményt Meiszterics János, a marcali Meiszterics Autósisko­la tulajdonosa is osztja. Sok a munkanélküli, az új állásokra vonatkozó ígéretek nem telje­sültek - így a nehéz anyagi kö­rülmények között élő somogyi szülők aligha gondolhatnak a gyermek taníttatására. Sőt, azok közül is sokan bajban van­nak, akik már elkezdték a ta­nulást. A marcali autósiskolá­nál csaknem 40 olyan diákról tudnak, akinek van elméleti vizsgája, de nem ülnek autóba, mivel a gyakorlati képzésre már nem futja az otthoni költségve­tésből. Van, aki a rutinvizsgát ugyan megszerezte, ám az óránként 3200 forintos városi vezetésre már nem futja. A so­mogyi Didaktikánál nagyjából 380 ilyen hallgatót tart számon a statisztika.- A jogosítvány nem luxus­cikk - jegyezte meg Böröczi Csa­ba, a Magyar Autósiskolák Szö­vetségének megyei elnöke, aki egyben a kaposvári Citrom Au­tósiskola igazgatója. Szerinte azonban sokak számára mégis egyre inkább elérhetetlenné vá­lik az áhított papír, holott mun­kába álláskor szinte mindenhol megkövetelik a vezetői enge­délyt. ■ Harsányi Miklós MIKOR SZEREZNEK JOGOSÍTVÁNYT A SOMOGYI FIATALOK? kalmár lajos kaposvári szak­oktató: - Megértem a fiatalok szomorúságát, s persze a szü­lők panaszát is. Az utóbbi idfr ben jócskán megemelkedtek a megélhetési költségek és bi­zony az átlagfizetésből nehéz takarékoskodni. 1983 óta dol­gozom a szakmában, s egyér­telműen látom, hogy jócskán emelkedik azok száma, akik anyagi okok miatt hosszá hó­napokkal vagy évekkel később kezdik el a tanfolyamot, illetve a járművezetést, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Nyil­ván nem egyszerű átélni ezt a helyzetet, ám sokan kénytelen­kelletlen beletörődnek ebbe a szituációba. benkocs Balázs kaposvári ta­nulóvezető: - A környezetem­ben is szép számmal akadnak olyanok, akik már régen befe­jezték a középiskolát és főisko­lásként vagy épp munka mel­lett szerzik meg a vezetői enge­délyt. Huszonkét évesen kezd­tem el a tanfolyamot, előtte majdnem egy évig takarékos­kodtam. Az nem vitás: szükség van a jogosítványra, hiszen ez ma már hovatovább olyan alapelvárás, mint például az érettségi vagy a nyelvvizsga. Az persze nem mellékes kér­dés, hogy ez jókora összegbe kerül. S persze úgy is felfogha­tó a képzés, hogy ez egy jó be­fektetés. pohner istván. a Kapós ATI autósiskola igazgatója:- Pár éve a tanfolyamhallga­tók még bő hetven százaléka húsz évesnél fiatalabb volt, most viszont ez az arány meg­közelíti az ötven százalékot. Tudom, rengeteg olyan fiatal lehet, aki szorgalmasan ta­nulna, ám egyelőre nem gon­dolhat arra, hogy iskolapad­ba ül. A tanfolyam és a kü­lönféle díjak emelkedtek az elmúlt években és a jelekből ítélve arra lehet következtet­ni, hogy egyre kevesebben en­gedhetik meg maguknak a járművezetést. Kíváncsi va­gyok, hogy később miként alakul ez a folyamat. Nagy veszélyt jelent a diszkóbaleset A KÖZÚTI közlekedési balese­tekről vezetett statisztikák nem tartalmaznak adatokat arra nézve, hogy mikor sze­rezték meg vezetői engedélyü­ket a balesetek okozói, illetve a szabálysértések elkövetői.- AZ IFJÚ VEZETŐKNEK különö­sen fontos a rutin megszerzé­se, ezért nagyon jó lenne, ha az első pár száz kilométer so­rán mindig ülne a gépjármű­ben valaki, aki már rendelke­zik kellő tapasztalattal a gép­járművezetés terén - vála­szolta kérdésünkre Kar-say Kornél megyei rendőrségi szó­vivő. - Fontos,hogy ők is tisz­tában legyenek azzal a lég főbb baleseti okok a gyorshaf tás, az elsőbbségadás elmu­lasztása, valamint a kanyaro­dási szabályok megszegése. Lényeges, hogy a járműveze­tők kiemelt figyelmet fordítsa­nak a biztonsági eszközök - egyebek mellett a biztonsági öv, bukósisak - használatá­ra, a megfelelő sebesség meg­választására, a kanyarodási szabályok betartására és az elsőbbség megadására. Karsay rámutatott: nagy ve szélyt jelentenek számukra az úgynevezett „diszkóbale­setek”, ezért tartózkodjanak az ittas vagy bódult állapot­ban történő járművezetéstől.- S ne használjanak menet közben kézben tartott mobil- telefont - hangsúlyozta a szóvivő. fSBSMKKM1 A nyáron keresett zsebpénzből szeretett volna jogsira gyűjteni egy srác, ám nem talált állást. Hiába kilincselt seregnyi helyen, mindenhol elutasító választ kapott. Szülei nehezen, de befi­zették a gyereket a tanfolyamra. Több száz fiatalt azonban nem fogadott kegyébe a sors, pedig nyilván évek óta álmodoznak ar­ról, hogy egyszer önállóan veze­tik a családi verdát. Válság, munkanélküliség, elszegényedés - az okok eltérőek, a végered­mény ugyanaz. A srácok már az érettségi előtt keserű tapasztala­tokkal gazdagodnak... (hm) Megkopott a Kék Hullám fénye, vissza kell állítani szövetség Szúnyogirtásról, kerékpárosokról és a strandokról is esett szó Balatonlellén Idén újra zászlót kaphat a jó minősítést elnyert strand, tavaly oklevél jutott Tekintély kell a balatoni strand­minősítési rendszernek, azaz vissza kell állítani az egyesek sze­rint „súlytalanná vált” Kék Hul­lám zászló rangját - egyebek kö­zött erről is szó esett a Balatoni Szövetség ülésén, melyet a bala- tonlellei polgármesteri hivatal­ban tartottak. Külön napirend szólt a balatoni kerékpárutakról, melyeknek fejlesztése kapacitás- hiány és leromlott állapot miatt lenne fontos. Bőven elég lesz a rendelkezés­re álló forrás az idei balatoni szúnyogirtásra, az önkormány­zatok befizetéseiből a jövő évre is tudnak tartalékolni, addig el­különítik a megmaradó pénzt, mondta el kérdésünkre Lázár Já­nos, a Balatoni Szövetség titkára. A négy évre szóló közbeszerzé­sen az eddigi közreműködők vé­gezhetik a szakértői, illetve konkrét kivitelezési munkát. Pénteken a harmadik kémiai ir­tás zajlott a Balatonnál, egy bio­lógiai irtás volt korábban. Ez ke­vesebb az augusztus elejéig megszokottnál. A Balatoni Szövetség ülésén a kerékpáros turizmus helyzete is a témák között szerepelt, mely­nek kapcsán a balatoni kerék­párutak kapacitáshiányáról és a fejlesztések fontosságáról esett szó. Többen aláhúzták: a kerék­páros turisták aránya szemmel láthatóan emelkedik a Balaton­nál. Az utak említett kapacitás­hiányának oka az elhangzottak szerint, hogy régebben, megfele­lő szabályozottság híján sokhe­lyütt a kelleténél keskenyebb ke­rékpárutak készültek „költség- hatékonyság” miatt.- Vissza kell állítani a Kék Hullám zászló rangját - vetett fel újabb témát Lombár Gábor bala- tonfenyvesi polgármester, aki ar­ra is emlékeztetett: idén a stran­donként 25 ezer forintos nevezé­si díjat befizető 32 strand mind­egyike megkapta a strandminő­sítési rendszer szimbólumát. Ruzsics Ferenc elnök, keszthelyi polgármester emlékeztetett: ta­valy - az állami támogatás elma­radása miatt - zászló helyett okle­velet kaptak csak a strandok. - Nem vagyok biztos abban, hogy gond, ha minden induló strand megkapja a Kék Hullám zászlót, hiszen az lenne nagy baj, ha va­laki nem érdemelné ki - reagált Bóka István balatonfüredi polgár- mester, BFT-elnök, aki szerint a minősítésen belül kellene példá­ul egy-, két- és háromcsillagos kategóriákat kialakítani, mely a minősített strandok közti kü­lönbségeket jelezné. ■ Füleki T. JEGYZET Forintos történet A forint a középkor leghí­resebb aranyérmei közé tartozott. Régen volt. Teg­nap 258-at kellett adni be­lőle egyetlen svájci frank­ért. így hát nem sikerült szépen megünnepelni e hét elején a 65. születésnapot. a forintot - immár többed- szerre - 1946. augusztus el­sején vezették be, a pengő hiperinflációját követően. Egyébként a forint címletei is egyre emelkednek, kí­váncsi vagyok, tervezik-e már az 50.000 és 100.000 forintot érő papírt. (S arra is, hogy kinek az arcképe lesz rajuk...) már évek óta tart a vita, hogy euróra cseréljük-e a forintot, vagy ragaszkod­junk hozzá. Eddig az euró- zónához való csatlakozás volt napirenden, csak a ha­táridő csúszott. Talán baj ez, talán nem. AZOKBAN AZ ORSZÁGOKBAN, ahol áttértek, egyszeri, na­gyon jelentős drágulás kö­vetkezett be, mert a termé­kek és szolgáltatások árát fölfelé kerekítették. Ezzel az állampolgárt tagadhataüa- nul, azonnal nagy kár érte. Országok szintjén pedig az az alapgond, hogy nagyon eltérő hatékonyságú mun­kát végeznek, más a nemze­ti össztermék mértéke és növekedése például Német­országban, Görögországban és Magyarországon. Amíg márka volt, drachma és fo­rint, addig ezek árfolyama jelezte a különbséget. gondoljunk csak bele: Né­metországban egy tonnányi vasból és műanyagból Mer­cedest készítenek, nálunk pedig kerítést - micsoda ér­tékkülönbség ez! A rendet a bérek és a szociális jutta­tások közötti, a jelenleginél is nagyobb különbség elis­merésével lehetne helyreál­lítani. Ezt azonban az em­berek oly sok év reményke­dését követően nem fogad­nák el. Ezért is a két részre szakadt magyar politikai osztály, félve a négyéven­kénti választásokon a bün­tetéstől, nem meri megkoc­káztatni a szükséges.lépé- seket; legalább az egyszer­re pazarló és szegény köz- igazgatás, oktatás és egész­ségügy rendbetételét. az igazság órája szeptem­berben jöhet el, én már vá­gom a centit. A Fidesz ak­korra tervezi az úgyneve­zett sarkalatos törvények elfogadását. Ha végre rend- beteszik Magyarország gaz­daságát, akkor sokak sze­rint nem nagy ár, hogy ala­posan faragtak a demokrá­cia intézményein. A siker­nek drukkolok, szerintem viszont a demokrácia nem váltható aranyra sem. azt. hogy jó úton jár-e az ország, majd nem a szóvi­vők, hanem éppen a forint árfolyama mutatja meg hi­telesen.

Next

/
Thumbnails
Contents