Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-05 / 182. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 5., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Tiltott a korall-lánc EGYMILLIÓS BÍRSÁG ÍS jöhet a nyaralásból hazahozott emléktárgyak után. Védett görög teknősöket és korai­tokból készült szuveníre­ket próbálnak meg a leg­gyakrabban illegálisan be­hozni az országba a ma­gyar turisták. Külföldön az ajándékárusok gyakran kí­nálnak olyan termékeket, amelyeknek Magyaror­szágra hozatalához enge­dély szükséges - ennek hi­ányában komoly bírságot szabhat ki a hatóság. Szép, szép a természet védelme, de ez megint a ló túlsó oldala... (szá) Digitális fejlesztés a katolikusoknál A Tiop-i.i.i-07/1 kódszámú pályázati projekt kereté­ben befejeződött a digitális eszközök telepítése a ka­posvári Római Katolikus Püspökség fenntartásában működő közoktatási intéz­ményekben. Komposztáló ládákat nyertek ÖTMILLIÓ FORINTOT NYERT a batéi önkormányzat kom- posztládák és ágaprító be­rendezés beszerzésére. Ingyenes képzés civileknek A ZSEUC VIOÉKFEILESZTŐ Közhasznú Egyesület díj­mentes képzést hirdet civil szervezetek számára Kapos­vár, Fonyód, Marcali telepü­léseken. A képzés ideje: 20 óra 5-5 alkalommal (szom­batonként). Kezdés: augusz­tus 27. Témakörök: Hazai és Uniós pályázatok, Projekt­menedzsment, Elektronikus ügyvitel. A programról bő­vebb tájékoztatás a www.zselicvidekfejleszto.hu címen található. Jelentkez­ni 2011. augusztus 18-ig lehet a +36-70/459-6278- as telefonszámon vagy az egyesulet@zselicvidekfejleszto.hu e-mail címen. A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósul meg. PROMÓCIÓ Élhetetlennek jelölték Csurgót megkérdeztük A dél-somogyi városban tanulni jól lehet, de kevés a munkahely A toplistás 13 város között szerepel Csurgó. Olvasók szavazhattak az interneten. Varga Andrea Az ország legélhetetlenebb váro­sa címre lehetett nevezni az In- dex.hu internetes oldaton. A 328 magyar városból 92-t jelöltek az olvasók. A legnagyobb problé­mák - írja az Index - az unalom, a túlzott nyüzsgés, a gyorsétter­mek, vagy azok hiánya, a munka- nélküliség, a nem létező infra­struktúra, a hülye helyiek, a hü­lye idegenek és a bűz. Azt is írják, almát vetnek össze a körtével: egy 1,7 milliós nagyvárost (pél­dául Budapestet) abszolút érték­ben nyilván sokkal többen ismer­nek és gyűlölnek, mint egy ötez­res, nagyközségnyi települést (például Csurgót). Igaz, nyilván többen is szeretik. A jelöléseket ennek ellenére nem súlyozták, így lehet az, hogy Budapest 14 je­löléssel ugyanúgy bekerült az el­ső 10 legélhetetlenebb város kö­zé, mint Csurgó a maga 5-jével. A térségből Nagykanizsa ke­rült a toplistások közé, s többek között Siófok is kapott jelölést, de nem az élbolyban végzett. A csurgói ifjú korosztály még nem értékeli, hogy jó avagy rossz a városban élni, egyszerűen jól érzi magát PAPP FERENC csurgói öregdiák: - Megdöbbentett a szavazás eredménye, az én értékítéletem­ben másként szerepel a kisvá­ros. Ezt nem csak az elfogult­ság mondatja velem, ha nem lennének csurgói gyökereim, akkor is így gondolnám. Szá­mos előnye van, amire büszke lehet. A nagy múltú gimnázium szellemisége, kulturális kisu­gárzása hatott az oktatásra, művészetre, közművelődésre, a város és régió társadalmára. A Csurgón élők kedvesek, bájo­sak. Fontos kiemelni a rengeteg zöld felületet is, különösen a gimnázium parkját. Közel a ha­tár, talán jobban ki kellene használni az ebben rejlő lehető­ségeket, és szükséges lenne a jobb marketingmunka a város értékeinek megismertetésére. áku Krisztián csurgói elszár­mazott: - Meglepett, hogy élhe­tetlennek gondolják Csurgót. Aki élhetetlennek gondolja, az ne lakjon ott! Ha közelebb len­ne Pécshez, én szívesen marad­tam volna ott, de a munkám - a színházi nevelés - ideköt. Előnye, hogy amire elsődlege­sen szükség van minden megta­lálható itt, vagy a környéken: középiskolák, gimnázium, nagyobb városok a közelben, NB I-es kézilabda csapat, fut­ball, gyékényesi tó. A falu és város közti átmenet, annak sajátos légkörével, ahol min­denki ismer mindenkit. A Zis- tót jobban népszerűsíthetnék, hiszen kisebb falvak is csinál­tak bizniszt a halastavukból. Elszomorít, hogy a termálkincs kiaknázatlan. SZABÓ-NAGY KATALIN CSUrgÓi la­kos: - Pécsen tanulok a Pollack Mihály műszaki karán környezetmérnöknek, csak 2-3 hetente jövök haza. Ha végzek, valószínűleg nem tudnék itt el­helyezkedni, de a többi velem egykorútól is ezt hallom. Radi­kális újítás kellene, hogy ez másként legyen. Csurgó kicsi település, nincs kulturális ren­dezvény és kulturált szórakozá­si hely a fiatalok számára. Elő­nye viszont, hogy Pécs után itt­hon mindig ki tudok kapcso­lódni, csend van. Nagyon szere­tem a Zis-tót, sokat lejárok. Na­gyon szép a Csokonai gimnázi­um épülete és a parkja, ahogy a régi templomok is. Sajnos magas a munkanélküliség, de szerencsére ez a mi csalá­dunkat nem érinti. angyal józsefné csurgói lakos: - 1966 óta lakom itt és szere­tem a várost. Az előző lakhe­lyemhez képest itt minden kö­zel van, nem kell sokat utazni, amit amúgy nem is szeretek. A háromból két gyerekem itt él, ha kell besegítek nekik, bef& zök, süteményt sütök. A gyere­keimnek szerencsére van mun­kája, de az unokák jövője már bizonytalan. Jó lenne, ha hely­ben meg lehetne tartani a fiata­lokat. A párom itt lett eltemet­ve, ezért is ragaszkodom Csur­góhoz, szeretném itt leélni a hátralévő életemet. Hallottam az önkormányzat nehéz gazda­sági helyzetéről, kívánom, hogy sikerüljön a városvezetésnek megoldani a problémákat, hogy a fiatalok itt alapozhas­sák meg életüket. Csurgó örökké lakóinak része lesz Az ókor óta tudjuk: a rossz hír hozóját megölik. Nem üdvös új­ságírónak lenni akkor, amikor több a rossz, mint a jó. A csurgói önkormányzat nehézségeiről szóló ülésen hangzott el: most majd bekerül a médiába is a hír, rossz híre lesz Csurgónak. A tények nem attól tények, mert nyomtatásban is leíródnak, ha­nem attól, hogy léteznek. Csur­gónak számos cikk vitte jó hírét: tehetséges gyerekekről, sportos óvodásokról, bajnokcsapatról, művészi hagyatékról, kórusokról, amatőr festőkről, nagyasszony­ról, fafaragókról, a kultúra őrzői­ről, a múlt kutatóiról, sikeressé lett öregdiákokról.... Vihették, mert volt mit vinni. Ahogy most is van, noha valakik elkeseredettek, élhetetlennek érzik közegüket Maradnak, avagy elmennek, a város örökké részük lesz, valamit hozzájuk tett. Ahogy még sokakhoz, bár éljenek szerte a világban, (va) szabó jánosné csurgói lakos: - A férjem Csurgón született, én 10 éves korom óta élek itt. Mindketten itt jártunk iskolá­ba. Akkoriban még volt munka- lehetőség, nem mint most. Egyik gyerekem gyesről vissza tudott menni dolgozni, a másik érettségi után felsőfokú szak­képzésben vett részt Pécsen, de itthon már két éve nem kap munkát, leszámítva a négy órás közmunkát. Veszi a sátor­fáját, újra elindul, de hát az ember nem költöző madár. Csurgón tanulni lehet, de dol­gozni nem. Amúgy szép a város az új körforgalommal, meg sportcsarnok épült, „felkapott” a kézilabda, és vannak új üzle­tek, ahol vásárolhatunk. A fia­talok szórakozási lehetősége azonban minimális. Ráfázhatunk a tüzelőre, ha köbméterben vesszük Munka van, pénz nincs a romákra érdekképviselet Hiába találtak munkahelyet hatvan somogyi cigánynak (Folytatás az 1. oldalról)- Az egy méterszer egy méter­szer egy méternyi fa az egy űrmé­ter, viszont nem ez felel meg egy köbméter fának - hívta fel a fi­gyelmet a leggyakoribb félreér­tésre az erdészeti szakember. - Egy köbméter fát akkor kapunk, ha a méteres tűzifából összera­kott rakás egy méterszer egy mé­terszer 1,68 méter. Felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy aprított fát nagyon nehéz még ebben az egy­ségben is pontosan megítélni, ezért azt mázsára célszerű venni. Akkor viszont nem mindegy, hogy mennyire száraz a fa. S hogy mit értünk „egy méter" fán? A megye nagy erdészeti cé­gének szakembere szerint ezt megmondani is nehéz, mivel egyáltalán nem szabványos foga­tom. Az árak alapján egy biztos: egy köbméternyi fával köszönő viszonyban sincs a mennyiség. Takács László szerint a képze­letbeli, avagy valós, de sajátosan értelmezett mértékegységek mi­atti fejtörés gyakori probléma. Környezetében rengetegen kere­sik amiatt, hogy segítsen eliga­zodni a hirdetések között. A szakember mindenesetre azt ta­nácsolja: körültekintően járja­nak el a vevők, ám még ezután is megtehetik, hogy a kiszállított fát nem veszik át, ha komoly mennyiségi vagy minőségi kifo­gás merül fel. ■ Füleki Tímea Radó József Attila, a Nemzeti, Et­nikai, Roma Kisebbségi Érdekvé­delmi Szervezet Somogy megyei elnöke komolyan vette az 5. ci­gányplatformon Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által el­mondottakat, hogy minél előbb munkalehetőséget kell teremteni a romáknak. A somogyi szerve­zet elnöke tárgyalásokat kezdett a MÁV Zrt. pályavasúti üzletágá­nak képviselőivel. Az eredmény: hat hónapig mintegy 60 ember­nek tudnának munkát adni.- A MÁV-nál konkrét vasút­szakaszokat és feladatokat jelöl­tünk ki - mondta Radó József At­tila. - Szerepel benne kaszálás, bokorirtás, ároktisztítás, vízelve­zetők, átereszek karbantartása. Radó József Attila: mi nem csak ígérgettünk, konkrét munkát ad­tunk volna, de nem kaptunk pénzt Hatvan embernek biztosíthat­nánk munkát. Minden együtt volt, kivéve az anyagi hátteret. A program konkrét kidolgozását megküldtem a miniszterelnök­helyettesnek.- Hetek múlva érkezett meg Balog Zoltán társadalmi felzár­kóztatásért felelős államtitkár válasza - tette hozzá Radó József Attila. - A' levélben az szerepel: örül, hogy a romák felzárkózta­tásához kapcsolódó gondolatai­mat megosztottam vele. Hozzá­tenném: ezek nem gondolatok voltak, hanem konkrétumok. A levélben szóba kerül, hogy a kor­mány elkötelezett abban, hogy a romák foglalkoztatása bővüljön. A' célok között szerepel, hogy 100 ezer roma munkához jus­son. Igaz, mi csak hatvan romá­nak tudtunk volna azonnal munkát adni... Az államtitkár azt javasolta, hogy kísérjük fi­gyelemmel a várható, a közfog­lalkoztatási rendszer átalakítása során induló programokat, hát­ha akad olyan, melyben a mi ter­vünk megvalósulhat. ■ F. Sz. Á. SMMMMm ■ Ön adna munkát egy romának? Szavazzon hírportálunkon /* ma 16 óráig: S0NUNE.hu ./ A szavazás eredményét szombati számunkban közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents