Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-05 / 182. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Omlásveszély a külföldiek miatt végső megoldás Somogyzsitfán tíz ház tulajdonosát már régóta nem találják Megveszik a házakat, majd feléje sem néznek. Somogy­zsitfán is futnak a külföldi tulajdonosok után. Vigmond Erika ___________ A kistelepüléseken egyre több gondot okoznak az elhagyott há­zak. Először csak a burjánzó nö­vényzet figyelmeztet a tulajdono­sok elmaradozó látogatására, majd leesik az első cserép, vagy akár ellopják az első téglát. Végül már csak romok maradnak, mint annál a somogyzsitfai háznál, amit hosszú évekkel ezelőtt vett meg német tulajdonosa, akit Nagy László Ottó polgármester szerint azóta sem láttak. Annyi­ra hagyta azonban lepusztulni a házát, hogy szinte már csak az el­ső fal maradt meg, s attól tarta­nak, hogy egyszercsak a járdára omlik.- A faluban tíz olyan ház van, melyeknek nem találjuk a külföldi tulajdonosát - folytatta a polgármester. - Kettőnél kér­tük a marcali építésügyi ható­ságnál a kényszerbontást, s ad­dig is két házra kénytelenek voltunk kitenni az omlásve­szélyre figyelmeztető táblát. Még az áramszolgáltatónak is én szóltam, hogy kössék le az áramot, mert ha kidől a fal, itt leng majd a vezeték szabadon az utcán. Nagy László Ottó azt is el­mondta: annyit tudnak még tenni, hogy az utcafronton gá­tat szabnak a gazosodásnak, de az udvarba már nem mehet­nek be. Legutóbb az egyik né­met tulajdonost sikerült végre Utcára dőlhet a ház fala. Az életveszélyessé vált, elhanyagolt házakra kényszerbontást kérhet az önkormányzat utolérniük, rendezte is a terü­letét, s arra kérte az önkor­mányzatot, hogy szerezzen ne­ki olyan embert, aki rendet tart a ház körül. Ám amikor ez megtörtént, viszakozott azzal az indokkal, hogy túl sok pénz­be kerülne neki. Azóta is hábo­rítatlanul nő az udvaron a gaz. - Amikor megtaláltuk a tulaj­donost, akkor mintegy félmil­lió forintos tartozását is ren­Az állam utólag fizet ÉPÜLET AZONNALI BONTÁSÁT CSük építésügyi szakértői vélemény birtokában rendelhetik el, első­ként a tulajdonost szólítják fel. Kistérségi szinten a bontási költ­ség a marcali önkormányzatot terheli, de egy állami számláról a költségeket le lehet hívni utó­lag. Az összeg százezer forinttól 1,5 millió forintig is terjedhet. dezte emlékezett a polgár- mester. - A külföldieknek is vannak fizetési kötelezettsé­gei, mint például az építmény­adó. Arról nem is beszélve, hogy milyen sok pénz megy el a levelezésre is. Mindent számba véve, legyen durván kétmillió forint a tartozás. Eny- nyi pénz nagyon sokat jelente­ne egy ekkora településnek, mint Somogyzsitfa. És a hajléktalan?- Nincs olyan törvény, ami le­hetővé tenné, hogy az ilyen el­hagyott házakba olyanok köl­tözhessenek, akiknek nincs hol lakniuk? - kérdezte a romos épület mellett, éppen árkot tisztító somogyzsitfai közmun­kás. Ez súlyosabb kérdés, mint az az indok, ami egy másik te­lepülésen hangzott el egy ír háztulajdonostól: „Nem mara­dok olyan országban, ahol nem lehet délben meginni egy sört, ha még vezetni akarok." Túl is adott a házán, alig egy hónap múlva. Ez a másik probléma, amivel az önkormányzatok szembesülnek a külföldieknél: mire végre utolérnénk, már másé a ház. S kezdődik min­den élőről. Sokat hallani a fal­vak elnéptelenedéséről. Ebben az esetben mellőznénk a kül­földisegítséget. (ve) JEGYZET KERCZA IMRE A vasút a régi vonatozni élmény. Sajná­lom azokat, akiknek nincs vagy csak ritkán van ebben részük. Valaha - nem is olyan régen - az ország- gyűlési képviselők is vonat­tal utaztak Budapestre, s tapasztalták, hogy milyen a közlekedés. Ma inkább autó suhan velük a főváros felé. Szegényebbek lesznek egy élménnyel, bár gyorsabban érnek Pestre. A vonat ugya­nis vagy nagyon hideg, mert maximumra állítják a lég­kondicionálót, vagy nagyon meleg, mert nem működik a klíma. Szóval, a vonattal mindig baj van. A minap például az elsőosztályt kel­lett lekapcsolni már a Déli­ben, mert izzasztó volt a meleg. Kaposváron aztán - a kalauz igazolásával - visszaadták (volna) a jegy­árkülönbözetet. Csakhogy a pénztáros mindenféle ada­tot kért: nevet, lakcímet, csak éppen az újraoltási bizo­nyítványt nem, azért, hogy visszaadja a különbözetet. Szóval, a vasúton belül meg­van a bürokrácia. De a vas­utat is sújtja ez a betegség. emlékszem, néhány éve bi­ciklivel indult el az egyik (ma kormánypárti) képvise­lő csapata Dombóvárról, bi­zonyítandó, hogy kerékpár­ral gyorsabban el lehet jut­ni Kaposvárra, mint vona­ton. A bizonyíték meggyőző volt. Arra is emlékszem, hogy (megintcsak ma kor­mánypárti) képviselő verte a blattot, hogy a Somogy IC- t hozzá kívánják kapcsolni Dombóváron a Pécsről érke­ző vonathoz. Akkor ez nem történt meg. Ma így jár a szerelvény. És senki nem szólal meg, pedig mostaná­ban készítik az új menetren­det Az is tény: korábban (a ma kormánypárti képvise­lők között) nagy felháboro­dást keltett a 67-es út átépí­tése: négy sávot követeltek. ma senki nem szólal meg. A vasút és a közút a régi. Szita: önkormányzatokat is védene a fix árfolyam Kaposvár Fejlesztettek és félmilliárdot nyertek a frankon, de a mostani jegyzés elviszi a felét Somogy már korábban kilépett a frank-szorításból (Folytatás az 1. oldalról) Kaposváron a kötvény svájci frank alapú papírokat jelent, me­lyeket 151 forintos árfolyamszin­ten bocsátottak ki. Az 5,2 milliárd forintos összeg fel nem használt része azonban kezdetben sokat kamatozott, hiszen a fejlesztési célú forráshoz csak a szükséges időben nyúltak hozzá. Eddig 541 milliót keresett a városnak a pénzbetét. Az idei kamat- és tőke- törlesztésnél 224,5 millió forin­tos többletkötelezettséget jelent a jelenlegi kiugró árfolyam. Ez év­re 210 forintos szinttel tervezett a költségvetés, ehhez képest a je­lenlegi árfolyam 81,5 milliós éves többletet jelent. Az érem másik oldala, hogy az árfolyamemelke­dést a svájci frank LIB0R-, s en­nek megfelelően a kötvény ka­matcsökkenése kísérte: ez idén több mint 206 milliós megtakarí­tást eredményez, lényegesen csökkentve az árfolyamveszteség terhét. A polgármester hozzátet­te: Kaposvár példája nem tipikus. Ahol működési hitelekkel éltek és nem kamatozott a kötvényér­ték, ott a likviditás lényegesen ké­nyesebb. ■ B. T. Somogy megye önlkormányzatá­nak nincsen svájcifrank alapú hitele, és kibocsátott kötvénye sem, miután másfél éve egy adósságátütemezés és bankvál­tás során euró-alapúra váltotta az adósságszolgálatot Veres Zol­tán sajtófőnök azt mondta: visz- szatekintve ez a létező legjobb döntésnek bizonyult A megye adósságállománya eléri a 10 milliárd forintot, ezt kívánták to­vábbi 1,2 milliárdos kötvényki­bocsátással (kórházfejlesztés és más pályázat önerejeként) nö­velni. Ám mint ismert, az önkor­mányzati törvény változása meg­akasztotta a szektor hitelezését Légi katasztrófa Siófoknál, lezuhant a sárkány áldozatok Rutinos pilótaoktató vezette a maga építette gépet, már majdnem hazaértek Már előző délutántól keresték a két férfit, mert nem vették föl a telefont ÉVE ÍRTUK FELRÖPPENT A HÍR, hogy a kisgazdapárt összeállította árnyékkormányát, s ebben a földművelésügyi tárca egyik vezetőjeként Gerbovits Jenő jött számításba. A somogyi honatya szerint viszont va­lótlan a híresztelés, a mosta­ni időkben még tsz-elnök sem lenne, nemhogy FM- vezető. Mert ennek az ága­zatnak - a borúlátó vélemé­nye szerint - le kell mennie a béka... alá, s onnan kell majd újra felépíteni. Igaz, ennél nagyobb tragédiákat is átélt már a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság. És akkor MÉG nem tudta, mi­csoda tragédia vár még a vi­dékre. Például odadobják egy koalícióért a kisgazdáknak. (Folytatás az 1. oldalról) Sztranyák József, a kiüti reptér lé­girendészetének nyugalmazott vezetője az elsők között ért a bal­eset helyszínére. Megrendültén mondta lapunknak: - Borzasztó, nem akarom elhinni, hogy a leg­tapasztaltabb püótánk, oktatónk szenved halálos balesetet. Szer­dán délután öt óra tájban még beszéltem Ferivel. Kérdeztem tő­le, hogyan áü az ultrakönnyű he- Ukoptere, ki lehet-e már próbál­ni. Legutóbb éppen azt épített ugyanis, egy egyszemélyes kis­gépet. Nagy tudású műszaki szakember volt, valamennyi sár­kányt, amivel az elmúlt időszak­ban repült, maga építette. Azt is, amelyikkel most lezuhantak. Aki ma sárkányrepülő a környéken, szinte mindenki Feritől tanult. Társával, Kalmár Istvánnal már a kilencvenes évek elején szép helyezést ért el a sárkányrepülő Európa-bajnokságon. Érthetetlen számomra a baleset amiatt is, mert szerdán késő délután ideá­lisak voltak a légköri viszonyok a repüléshez. S. Ferenc minden valószínű­ség szerint sétarepülésre vitte fel utasát, ez azt jelenti, hogy egy’ tízperces kört tettek a levegőben a reptér és a Balaton között. Min­den bizonnyal már visszatérőben voltak, rövidesen már landoltak volna, amikor a kukoricás fölött a baj érte őket. Jól látható, amint negyven-ötven méter hosszan a földbe csapódás előtt letarolták a kukorica tetejét. Szakemberek szerint ma még nem tudható ok­ból (püótahibából vagy műszaki meghibásodás következtében) el­veszíthették magasságukat és már nem tudták visszanyerni. Ezt akár az is okozhatta - tették hozzá lapunknak a repülésben jártasak -, hogy míg a reptér nagy, sima felülete fölött feláram­lott a levegő, addig a közeü kuko­ricatábla zöldje fölött pedig le- áramlás alakult ki.- Nagyon erős, nagyon jó gép volt, ezt építette Feri utoljára - mondta Sztranyák József, aki ma is minden napját a kiüti repté­ren tölti. - Kimagaslóan jó motor­ral rendelkezett, úgy összerakva, hogy annál jobb gép nem létezik, a püóta ebben nagyon precíz volt A rendőrség vizsgálja a tragi­kus baleset körülményeit. ■ Fónai Imre 20

Next

/
Thumbnails
Contents