Somogyi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-09 / 185. szám
Az egy évvel ezelőtt államfővé megválasztott Schmitt Pál a kormánnyal szorosan együttműködő, ám szerepét még kereső köztársasági elnök - olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében. A köztársasági elnök beiktatása óta egyetlen alkotmányossági felülvizsgálatot sem kezdeményezett, ahogyan politikai vétót sem emelt. Pazaroltak a kasszák? nyugdíj Selmeczi: Életveszélyes volt! - MSZP: Megszorítás jön! Selmeczi Gabriella szerint több százmilliárddal csökkent a nyugdíjvagyon a kockázatos befektetések miatt A hatóság elégedett a köztévé Híradójával KIEGYENSÚLYOZOTT Volt júliusban a Magyar Televízió Ml-es csatornáján fő műsoridőben sugárzott Híradó a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján - közölte Rá- kosy Zsófia, a MTI szóvivője. Az elmúlt hónapban az ellenzék 44 százalékkal, a kormányoldal 56 százalékkal jelent meg az MTV fő hírműsorában. Szíria: hiába minden, folytatják a vérontást újabb tüzérségi támadást indított a szír vezetés a ke- let-szíriai Deir-ez-Zór városa ellen, ahol előző nap legalább 42 embert öltek meg. A szír kabinet a ramadán ellenére is folytatja a vérontást, ezzel pedig az iszlám államok haragját is kivívta maga ellen. A szíriai hatalom ígérete szerint hamarosan bevezeti a többpártrendszert, s még az idén szabad választásokat rendez. Csak háromszázalékos küszöböt akar az LMP az LMP kétfordulós, vegyes parlamenti választási rendszert szeretne, amelyben a jelenlegi ötről három százalékra csökkentenék a bejutási küszöböt és megszüntetnék az ajánlószelvények rendszerét - közölte tegnap Karácsony Gergely. A frakcióvezető hangsúlyozta: méltányolhatónak, de nem a legfontosabb problémának tartják a parlament létszámának Csökkentését. Karácsony: Vegyes rendszert! A kormány szerint ha 1998-ban nem jönnek létre a magánnyugdíjpénztárak, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás adóssága. Vég Márton * 700 „Életveszélyes volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer” - fogalmazott Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tájékoztatóján elmondta: több százmil- liárd forinttal csökkent a nyugdíjvagyon az elmúlt tizenhárom évben, mert nem állampapírokba, hanem kockázatos befektetésekbe helyezték a pénzt. A kormány számításai szerint 700 milliárd forinttal lenne nagyobb a nyugdíj mértéke, ha tizenhárom évvel ezelőtt nem vezetik be a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert. Jelenleg ez a vagyon 3160 milliárd forint, ám ha a tagdíjbevételt állampapírokba fektették volna, 3860 milliárd forint lenne az értéke. Selmeczi Gabriella szerint a nyugdíjpénztárak eltékozolták a különbözetet. „De nem csak ez a 700 milliárdos veszteség írható a számlájukra, hozzájön még a nagyon magas működési költség is” - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott, aki szerint elképesztő és döbbenetes, hogy 150 milliárd forintot költöttek el csak a működésre. A kormány számításai szerint ha ez az összesen 850 milliárd forint nem veszett volna el, évente egy százalékkal kevesebb lehetett volna az ál^madósság mértéke. Ez számokban azt jelenti, hogy tavaly év végén 82 százalék helyett hetvenszázalékos lett volna az eladósodottság. A 850 milliárd forintból pedig például kétévi családi pótlékot, ötévi gyest és gyedet, szintén kétévi gyógyszertámogatást vagy öthavi nyugdíjat lehetne kifizetni. Tudni kell: a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert 20-30 éves időszakra rendezték be, azaz a költségvetésre gyakorolt kedvező hatásait akkor kezdte volna érvényesíteni. A visszalépő tagok átlagosan 76 ezer forint kifizetést kapnak, ellenben 570 ezer ember nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem még csökkent is a befizetésük értéke. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elkezdte a magánnyugdíj„ALAPVETŐEN hibás adatokból von le téves következtetést Selmeczi Gabriella. Az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben” - mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöpénztárak működésének átvilágítását, helyszíni vizsgálatokra is sor kerül szeptemberben. Az MSZP szerint csak figyelemelterelés az egész Selmeczi- féle nyilatkozat, mert a valóság az, hogy soha nem látott megszorításokra készül a kormány a szociális ellátás, az egészségügy ke. Szerinte nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikációs sem, amely elhallgatja: a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy 40 százalékának semmilyen befizetése nem volt. és a nyugdíjrendszer területén. „Törvény írta elő, mikor mennyit kell vásárolni állampapírból, és szinte kizárt, hogy el lehetett volna tőzsdézni ezt a vagyont, ahogy ez nem is történt meg. Sőt, mint azt Selmeczi jól tudja, profitot termeltek a pénztárak” - fogalmazott Korózs Lajos. Az MSZP elnökségi tagja szerint Selmeczi demagóg módon próbálja érzékeltetni, hogy milyen veszteségeket jelentett a magán- nyugdíjpénztár, mondván, a gyest és még sok mást lehetett volna finanszírozni az ide utalt összegekből. „Nos, a valóság az, hogy semennyit. Ugyanis a beszedett járulékokból nem lehet gyógyszerkasszát, gyest és egyebeket finanszírozni, csak nyugdíjat” - magyarázta el Korózs « Lajos. Szegények tömegét taszítják a nyomor felé? Csütörtökön egyeztet a hat szak- szervezeti konföderáció és a Nemzetgazdasági Minisztérium az új munka törvénykönyvének tervezetéről. „Mi egy normális, háromoldalú, valódi konzultációt kezdeínényeztünk, ehhez képest külön velünk és külön a munkáltatókkal egyeztet a kormány. Ezért ezt csak első lépésként vagyunk hajlandók elfogadni” - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Hozzátette: félő, hogy ez csak egy félmegoldás és látszatkonzultáció lesz. „Két horgot beletettek ebbe a dologba: egyrészt a védett kor intézményét, ami jelenleg volt, kihúzták belőle. A másik pedig a kismamák ügye. Ezt a kettőt gond nélkül vissza tudják tenni, csakhogy a másik 114 pont, amit kifogásoltunk, marad” - hangsúlyozta Pataky Péter. Az MSZP a munka törvény- könyvének tervezete elleni széles körű társadalmi fellépésre buzdít mindenkit, az ellenzéki párt szerint ugyanis a munka- vállalók helyzetét rontó javaslatok ellen csak össztársadalmi szinten lehet fellépni. „A tervezet lehetőséget adna a túlórák nem pénzben, hanem szabadidőben történő kompenzálására” - mondta Gúr Nándor. A szocialista politikus bírálta a délutáni pótlék elvételét és az éjszakai pótlék mértékének csökkentését is, valamint azt, hogy a munka- vállaló az eddiginél kisebb arányban rendelkezhetne a szabadságának időpontjáról. A politikus elmondta azt is: a tervezet értelmében növekedne a munkavállalók kártérítési kötelezettsége akkor is, ha az általuk okozott kár nem szándékosság következménye. Gúr Nándor kijelentette: jelenleg Magyarországon 100 ezerrel több a munka- nélküli, mint a válságot megelőzően volt, és mintegy 3,7 millió ember él a létminimum alatti jövedelemből. „Ennek ellenére a | kormányzat szétveri a közfoglalkoztatás rendszerét, ami a jelenleg is szegénységben élők sokaságát taszíthatja a nyomor felé” I - mondta Gúr Nándor. ■ Bába: Hibás adatokból hibás következtetések Visegrádi négyek: egyre borúlátóbb a lakosság A lengyelek és a csehek jóval elégedettebbek saját anyagi helyzetükkel és az országuk gazdaságával, mint a szlovákok vagy a magyarok, a lakosság várakozásai tekintetében viszont alig van különbség a visegrádi négyek lakosainak véleménye között - derült ki a legfrissebb Tárki- kutatásból. Százból csak tíz magyar elégedett a mostani anyagi helyzetével és csupán kettő elégedett az ország gazdasági állapotával. A lengyeleknél és a cseheknél tízből hárman-négyen értékelik jónak háztartásuk anyagi viszonyait. A felmérés alapján az anyagi helyzethez fűződő egyéves kilátások terén viszont alig van különbség a négy ország mutatószámai között, és összességében pesszimizmus jellemzi a régiót. A kutatás szerint a derűlátás csak a lengyelek 17 százalékára és a magyarok 15 százalékára jellemző, de ettől nem sokkal maradnak el a szlovákok és a csehek sem (13 százalékos, illetve 10 százalékos aránnyal). A régió felnőtt népességének jelentős többsége tehát változatlanságot vagy a helyzet romlását várja. „A magyarok és a szlovákok már most olyan rosszul érzik magukat, mint amennyire a csehek és lengyelek rosszul fogják magukat érezni egy év múlva” - derült ki a felmérésből. ■ Ukrán módi Továbbra Is őrizetben marad a hivatali visszaéléssel vádolt Julija Timosenko volt ukrán kormányfő. Kijevben, ahol hétfőn folytatódott a bírósági meghallgatása, több száz támogatója és ellenzője vonult ismét utcára. A tüntetők aláírást gyűjtenek egy petícióhoz, amelyben Viktor Janukovics elnök lemondását követelik. London belvárosára is átterjedtek a zavargások Már London központjában, a turisták által kedvelt 'Oxford Streeten is megjelentek a fosztogatók, több üzlet kirakatát törték be. Szombaton Tottenham negyedben kezdődtek a zavargások, de több más kerületre is átterjedtek. A fosztogatók számos bevásárló- központot, műszaki üzletet raboltak ki és gyújtottak fel. A rendőrök 100 fosztogatót tartóztattak le. A zavargásokban 35 rendőr sebesült meg. Három rendőr akkor sérült meg, amikor elütötték őket, miközben megpróbáltak elfogni egy embert. A zavargások azután kezdődtek, hogy a rendőrök egyelőre tisztázatlan körülmények között lelőttek egy afrikai származású férfit egy razziában. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a BBC- nek a zavargások második éjszakájáról hétfőn úgy nyilatkozott: ez „szükségtelen, opportunista lopás és erőszak volt, aminek semmi köze sincs Mark Daggan halálához”. A politikus szerint nem szerencsés, hogy ilyesmi történik Londonban egy évvel az olimpiai játékok megrendezése előtt. A Scotland Yard megígérte: hétfő éjjel több rendőrt küldenek az utcákra, hogy megakadályozzák a további zavargásokat. ■ Clegg: szükségtelen erőszak volt. KOZELET
