Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
2011. JÚLIUS 31., VASARNAP 7 tragédia Semmi sem elképzelhetetlen - mondja Végh József kriminálpszichológus, aki szerint az Oslóban robbantó, Utoyán vérfürdőt rendező Anders Behring Breiviket akár fel is menthetik. KEVESEK KÉPESEK EMBERT ÖLNI INTERJÚ Jogi kötelezettsége lett volna a rendőrnek, a helyi járőrnek, hogy akármilyen módon, de átjusson a szigetre, és elkezdje kezelni a helyzetet. Isse Végh József nyugalmazott rendőr ezredes, a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ tanáraként a norvégjai tragédia hátterét is jól ismeri. Úgy véli, nem kell hasonló eseményekre számítanunk. Ez egy elmebajos magányos akciója volt. Árvay N. Tivadar- Kijelenthetjük, hogy Anders Behring Breivik őrült?- Igen. Az elkövetés módjából két dologra következtetni lehetett. Az egyik, hogy Breivik nem beszámítható, a másik, hogy egyedül dolgozott.- Annak fényében is igaz ez, hogy aprólékosan kidolgozott terv szerint cselekedett?- Igen. A paranoiásokra jellemző, hogy miközben a személyiségük változik, az intelligenciájuk megtartott. Nála a paranoia a skizofréniával is keveredhet, márpedig aki skizoükus, az sok esetben úgy értékeli magát, hogy egyedül is elégséges az élethez, a céljai eléréséhez. Erős küldetéstudattal rendelkezik, s pontosan tudja, mi a feladata, s azt is, hogy mit kellene csinálnia a többieknek. És ha a kitűzött célokért mások nem tesznek* akkor ő cselekszik.- A látszólag normális emberek közül bárki lehet gyilkos?- így van, ráadásul Breivik megjelenése is megnyerő. Az igényességéből következik, hogy nárcisztikus jellem. Addig meg-. halni sem akart, amíg nem válhatott eggyé a küldetésével, s ehhez hozzátartoznak a merénylet utá- § ni történések: a sajtó, a saját ma- 3 gyarázata, a társadalom reakció- I ja. Ezt is át akarta élni. A skizoid | személy kiteljesedése az, ha azt, I amiről beszél, tettek követik, ha bebizonyítja, hogy képes a cselekvésre. A terroristákra jellemző ez a kettős identitás. Amíg készülnek, addig normálisan viselkednek, beilleszkednek, családot alapítanak, de belül dolgozik a feszültség. Aztán megkapják a jelet, s pillanatok alatt kilépnek a fedési céllal létrehozott identitásukból, és jön a merénylet. Ez történt Breivikkel. Akkor azonosult önmagával, amikor a gondolatai összeértek a cselekedeteivel. És itt térünk vissza a nárcizmushoz: Breivik nem lett öngyilkos, mert meg akart fürödni a „dicsfényben”, amit azoktól remélt, akik osztják a nézeteit.- Most mégis attól tartanak, hogy öngyilkos lesz.- Teljesült a küldetése. Beszélnek róla, megkapta a visszajelzéseket, a nárcizmusa megkapta a maga pusziját. De az élete hirtelen céltalanná válik, talán ráébred, hogy butaságot csinált, az érzelmi többlet, amely az elszántságát adta, kiürül. Az emberek nem értik, hogy milyen célok vezérelték. A meg nem értett zseniként választhatja az öngyilkosságot.- A beszámíthatatlansága enyhíti a büntetését? Felmentik?- Mindkét eset előfordulhat. Ha korlátozott mértékben volt beszámítható, az enyhítő körülmény, de az elmeállapota teljes mértékben is kizárhatja a büntethetőséget, s kényszergyógykezelésre szorulhat.- Ez elképzelhető? Látva, hogy hidegvérrel mészárolt?- Minden elképzelhető. Amikor elfogták, azt mondta, tudja, hogy rettenetes dolgot követett el, de ez szükségszerű volt. Azaz tudja, hogy amit tett, elítélendő, ugyanakkor van egy téves eszmerendszere, amely igazolja tette helyességét önmaga számára.- Nem építhette föl ezt az eszmerendszert is tudatosan, hogy most mentse magát?- Induljunk el máshonnan. Ahhoz, hogy valaki embert tudjon ölni, felül kell írnia a mindenkiben működő ösztönprogramot. Ez tiltja, hogy ember embert öljön, s kipusztuljon a fajunk. Egy második világháború utáni kutatás arra keresett választ, hogy szemtől szemben az emberek hány százaléka képes ölni. Az eredmény kettő százalék volt. Az egyik százalék a profi katonák, a másik a pszichopaták közül került ki. Száz katonából tehát egy képes természeténél fogva gyilkolni. Nem tudom, hogy a lakosságban mekkora ez az arány, de ahhoz, hogy valaki a gyilkolást lelküeg engedélyezze magának, a következő két dolog valamelyike biztosan kell. Az egyik, hogy igazságosnak vélje a tettét, amire találunk elég példát: az első világháború kirobbantása, Kassa bombázása, a második világháború. A másik az idegengyűlölet, amely szerint a zsidó, a cigány, a fekete, a fehér vagy az arab - attól függően, hogy ki melyik kultúrába született - csak félember. Ölhetők, mert nem fajtársak. Breivik az igazságosságot az iszlám és multikultúra ellenességgel teremtette meg magának, de a fennálló renddel szembeni állandó ellenállás is a sajátja lehetett, mert egy alapvetően befogadó társadalom tagja. A cselekményének van rejtett motívuma is. Gyermekként igazságként fogadott el néhány téves gondolatot, s ezt senki nem kontrollálta, így válhattak meggyőződéssé és motiválhatták a tettét. A szülői házban nem fejezhette ki a szülőkkel szembeni haragját, de az elfojtott gyűlölet érzelmileg motiválta, keresett mellé ideológiát, sőt politikai célokat társított hozzá. Szülei korán elváltak, így az apai és a férfiminta is hiányzott neki, ezért akar férfiasnak látszódni, ezért visel egyenruhát. A gyerekek gyilkolásával tehát a szülőkön akart bosszút állni, de büntetni akarta a liberálisan gondolkodó szülőket is, akik elengedték a gyermekeiket a táborba.- Drog hatása alatt állt. Kellett neki a bátorítás?- Drog hatása alatt mindenre képes az ember. Ismerek olyan eseteket, amikor kábítószer hatása alatt álló bűnözők csaptak ösz- sze rendőrökkel, és bár némelyikük 8-9 találatot kapott, tovább harcolt. Van személyes élményem is drogos bűnözővel. A 2007-es Széna téri bankrablóról nem tudtam, hogy kábítószert fogyasztott, csak az látszott rajta, hogy nem beszámítható. De kommunikált, és nagyon ésszerűen, céltudatosan hajtotta végre a cselekményeit. Breivik olyan élén- kítőt fogyaszthatott, amely a megküzdést segíti. Erősebbnek, hatalmasabbnak érezhette magát. Nem bátorságra, hanem kitartásra volt szüksége ahhoz, hogy befejezze a küldetését akkor is, ha megsebesül vagy lelövik.- Miért nem próbálták lefegyverezni a szigeten a fiatalok?- Az extrém stressz blokkolja az embereket, kizárja az okos cselekedetet, a felkészületlen csapat egyénekre esik szét, mindenki az ösztönprogramnak engedelmeskedik, menekülni kezd. Pánikban eltiporják, fellökik egymást az áldozatok, élő pajzsként ránthatják maguk elé társaikat. Az emberi együttélést szabályozó értékek felbomlanak, helyükbe az állati ösztön lép, vagyis, hogy életben kell maradni. A menekülőket pedig csak le kellett vadászni. Az egyetlen helyes magatartás a visszatámadás, de ezektől a fiataloktól ez nem volt elvárható.- Miért nem szedett túszokat?- Mi célból? Ismerte a norvég jogszabályokat, tudta, hogy ha leteszi a fegyvert, megadja magát, akkor nem esik baja. Ahol túszt szednek, ott harc van, s általában lelövik a merénylőt.- Hibázott a norvég rendőrség?- Igen. Akinek nincs napi gyakorlata, technikai, taktikai háttere, az nem tud egy ilyen helyzetet szakszerűen kezelni. Tovább megyek: jogi kötelezettsége lett volna a rendőrnek, a helyi járőrnek, hogy akármilyen módon, de átjusson a szigetre, és elkezdje kezelni a helyzetet. Ez így van Magyarországon is. Ahol valaki embereket öl, ott be kell avatkozni, mindegy, hogy képzett kommandós vagy járőr az illető. A jelenlétük önmagában elég ahhoz, hogy az elkövető tűzerejét és figyelmét magukra vonják.- Mi a tanulsága az esetnek a rendőrségre, titkosszolgálatokra nézve?- A terrorizmus mellett az extrémizmusokra is figyelmet kell fordítani. A titkosszolgálatoknak bátrabban kell lépniük. Magyar- országon is. A baj az, hogy amikor szakmailag már helyes a fellépés, jogilag még nem az. A civil szervezetek és a jogvédők ilyenkor beszélnek rendőrterrorról, túlkapásról. Csakhogy amikor jogilag is megalapozottá válik a beavatkozás, akkor rendszerint már elkéstünk, az illető ölt. A 22- es csapdája. Az lenne jó, ha meg tudnánk előzni a gyilkosságot. A felderítésnek fontos szerepe van ebben, de ehhez az operatív munkát végző szervezeteknek be kell kerülniük ezekbe a körökbe, hogy információkat szerezzenek. Mert a terrorcselekmény előkészítői nem telefonálnak, SMSeznek, leveleznek, mert nagy a lebukás veszélye. A körültekintő munka pénz kérdése. Fizetni kell azt, aki ezzel foglalkozik, ki kell képezni az embereket, komojy technikai háttérre van szükség. Ennek a merényletnek a fényében nehéz lesz nemet mondani a pluszforrásokra, csakhogy ha jól végzi a dolgát a rendőrség, s nincsenek bűnesetek, akkor bebizonyítják, hogy nincs szükség rájuk. Ez is a 22- es csapdája. Mindenhol egyenletesen kellene szinten tartani a létszámot, a technikát és a képzettséget, s nem akkor beleerősíteni, amikor megtörtént a baj.- Kell újabb merényletektől tartanunk?- Nem. Ideológiai társai ugyan lehettek Breiviknek, de a cselekvésig nem jutottak el. Egy ilyen akcióhoz bomlott elmére van szükség. Az is biztos, hogy a hatóság mindenhol határozottabban lép majd fel a szélsőségekkel szemben.- A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke a héten elmondta, hogy kaptak levelet a merénylőtől a gyilkosság előtt, de csak a mészárlást követően olvasták az üzenetet. Toroczkai László szerint az e- mailből nem lehetett következtetni Breivik szándékára. Hozzátette, hogy bár elítélik a merényletet, sok dologban egyetértenek a norvéggal. Nem veszélyes ilyen nézetekkel kiállni most a nyilvánosság elé?- Nem okozhatott csalódást azoknak, akik vezetőként tekintenek rá. Az ideológia lehet az övék, de hozzá kell tennie, hogy az eszközeik mások. Én biztosnak tartom, hogy elolvasta azt a levelet, csak az ügyvédje javaslatára jobbnak látta azt mondani, hogy később ismerte meg a tartalmát. A jövőre nézve egy újabb tanulság: aki ilyen levelet kap, mérlegelés nélkül következtessen a lehetséges szándékra.- Meg kell változtatni az európai gondolkodást?- Nem, de élesebb határok kellenek. A hatóságok kevésbé fogadják majd el a civilek, jogvédők bírálatát. Baj van ugyanis a demokrácia fogalmával. Mert az nem a korlátlan szabadságot, a káoszt jelenti, hanem olyan rendet, amelyben csak azt lehet megtenni, ami az emberek döntő többségére nézve egészséges. Tudom, nem helyes, de így szoktam megfogalmazni: a puha diktatúra előnyösebb mindenkinek, mint a nagyfokú szabadság.- A magyar rendőrség több támogatást kaphat ezután?- Komolyabban kell venni őket. Elvesztek a határok, nem elég világosak a szakma szabályai. A hatáskörök adottak, ezeket nem kell tovább tágítani, de szakmai tartalommal kell kitölteni. A rendőrségnek a politikától függetlennek kell lennie. Megengedhetetlen, hogy szakmai döntések később megkérdőjelezhetők legyenek a politika részéről. Ehhez természetesen jó szakemberek kellenek, akiket hagyni kell dolgozni. De még mindig vannak jó szakembereink. Névjegy SZÜLETETT: 1954. szeptember 4. végzettség: BM. Tisztképző, katonai elhárítás, tanárképző főiskola, egyetem, klinikai szakpszichológus. munkahelyek: Pálhalmai Börtön és Fogház, Rendőrség Különleges Szolgálata, az „ELIT” Európai Lélektaktikai Intézet Kft. cég tulajdonosa, trénere. EMLÉKEZETES ESEMÉNYEK: 1993 Baja, Balassagyarmat, túszejtés, 1993-1996 számos emberrablás, 2007 Széna tér, 2010 S. Ábel ügye. CSALÁDI ÁLLAPOT: Nős, három felnőtt gyermeke van és két 4 éves ikerlánya.
