Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
8 2011. JÚLIUS 31., VASÁRNAP Szabadulnának nyugaton a románoktól vendégmunka Több EU-tagnál került napirendre a munkaerő-áramlás korlátozása GAZDASÁG Román vendégmunkások Németországban. A berlini kormány kritikusai szerint problémás, hogy nem a szakképzett munkaerő áramlott az országba. Egyre több régi tagállam korlátozná a bolgárok és románok munkavállalását. A fő ok általában a hazai munkanélküliség és az életmód. Koczur Róbert Augusztus elsejétől korlátozni kívánják a román állampolgárok spanyolországi munkavállalását- jelentette néhány napja a madridi kormány. A hivatalos indoklás szerint az intézkedésre a rendkívül magas, 20 százalék körüli munkanélküliség miatt van szükség. Ugyanakkor az illetékes minisztérium jelezte, hogy csak átmeneti intézkedésről van szó, és kizárólag az újonnan érkező román vendégmunkásokat érinti. Nem kell félnie tehát annak a mintegy 800 000 románnak, akik már most az ibériai országban dolgoznak. Bár Spanyolország az elsők között, 2009-ben törölte el a román és bolgár munkaerővel szembeni korlátozásokat, úgy tűnik, most gyorsan visszavonulót fújnak. Az EurActiv legfrissebb híradása szerint Brüsszel ^ is hajlandónak mutatkozik elfő- J gadni a spanyol érveket. ■ Spanyolország- korábban még ösztönözte a románokat, hogy náluk vállaljanak munkát, ma már korlátoznák. Hollandia még áprilisban jelentette be, hogy csak „kivételes esetekben” ad ki munkavállalási engedélyt román és bolgár állampolgárok részére. A kormányzati törekvéseket azonban- úgy látszik - nem sikerül keresztülvinni. Dél-hollandiai farmerek ugyanis bírósághoz fordultak, miután munkásaik eredménytelenül igényeltek engedélyt. A bíróság úgy döntött, hogy a román munkavállalók tovább dolgozhatnak jelenlegi munkaadóiknál, mivel a munkaügyi hivatal nem szolgáltatott elég bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy van elég holland vagy más EU-tagállamból származó munkás. A román és bolgár munkavállalókkal többnyire nem csak az a bajuk a nyugat-európai országoknak, hogy elvehetik a munkát más elől. Európa-szerte mindennapos látvány, hogy illegálisan kialakított telepeken vagy autóikban laknak, korlátozott tisztálkodási lehetőségekkel. Finnország is gyorsan megnyitotta kapuit az újonnan csatlakozónak előtt, mára azonban igencsak elegük lett az utcákat elözönlő Bulgáriából és Romániából érkező romákból. Mivel munkát nem találnak, autókban élnek, betétdíjas üvegek és sörösdobozok gyűjtéséből tartják fenn magukat. Az adóhivatal a múlt héten jelentette be, hogy az így szerzett pénz adózandó jövedelemnek számít. Arról azonban nem szóltak a híradások, hogy miként próbálják ezt majd behajtani a hatóságok. Németországban is a politikai csatározások állandó témája a bevándorláspolitika. A 2004-ben csatlakozott tagállamokkal szemben idén májusban járt le az átmeneti időszak. Románia és Bulgária állampolgáraival szemRomán állampolgárok az EU-ban (ezer fo, 2010) Olaszország __________________888 Spanyolo rszág 823 Németország 112 Magyarország 73 Ausztria *32 Portugália 32 Belgium 26 Írország 12 Svédország 7 Hollandia 7 Szlovákia 5 MEGJEGYZÉS: FRANCIAORSZÁG ÉS NAGY-BR1TANNIA UTOLJÁRA 2005-BEN SZOLGÁLTATOTT ADATOT, AKKOR 18, ILLETVE 24 EZER ROMÁN ÁLLAMPOLGÁR VOLT NYILVÁNTARTVA. FORRÁS: EUROSTAT ben azonban továbbra is fennáll a korlátozás, ennek ellenére ott is megjelentek már román és bolgár rendszámú „lakóautók” a parkolókban és utak mentén. A berlini kormányzat elkötelezett a szigorú bevándorláspolitika mellett, miközben egyre több szakértő figyelmeztet, hogy Németország szakképzett munkaerőből szenved hiányt, ezért „intelligens” bevándorláspolitikára lenne szükség. Kritikusok szerint Németország hibázott, amikor nem nyitotta meg korábban munkaerőpiacát a keleteurópai országok állampolgárai előtt, mivel a szakképzett magyarok, lengyelek, csehek már más tagországokban - például Nagy-Britanniában, Írországban, Svédországban - kerestek boldogulást. Tavaly a francia kormányzatnak is meggyűlt a baja a bolgár és román romákkal. Igaz, ott is csak részben szólt a munkaerőpiacról a vita, mivel az érintettek, ha dolgoztak is, általában a feketegazdaságban helyezkedtek el. Párizsban most a harmadik országokból érkezők munkavállalásának szigorítása van napirenden. Áprilisban felére csökkentették a külföldieknek adható munkavállalási engedélyek számát, most pedig 30-ról 15-re csökken azon szektorok száma, amelyekben munkát vállalhatnak külföldiek - írta a Les Échos. ■ Franciaország most az unión kívülről érkezők munkavállalását korlátozná: kevesebb szakmában dolgozhatnának. Románia és Bulgária csatlakozási szerződése alapján hét évig, azaz 2013 végéig lehetnek érvényben korlátozó intézkedések a két országgal szemben. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül Málta kivételével már valamennyi megnyitotta munkaerőpiacát, aminek hatása már most érezhető. A tegnap megjelent munkaerő-piaci adatok szerint Szlovákiában 20 400 külföldi dolgozik, ebből legtöbben, 3800-an Romániából érkeztek, jelentősen felülmúlva a cseh, lengyel és magyar munkavállalók létszámát. Svájc ugyan nem tagja sem az EU-nak, sem az EGT-nek, mégis biztosítja a szabad munkaerőáramlást a térség állampolgárai részére. Ugyanakkor az alpesi ország is megunta a beáramló román és bolgár polgárokat, és idén áprilisban a parlament úgy döntött, hogy korlátozzák a két új EU-tagországból érkezők munkavállalását. Üjabb felvonás a végtelennek tűnő magyar-szlovák vitában tokaji Véget vetnének a termelők a civakodásnak és egyoldalú megoldást várnak Pozsonytól A szlovákiai tokajitermelők megelégelték a várakozást: a keletszlovákiai borvidék hét községének képviselői felszólították a pozsonyi kormányt, hogy azonnal zárja le a Magyarországgal folyó tárgyalásokat, és jelölje ki a régió határait. Az erről szóló petíciót 1200 gazda írta alá, az íveket a hét elején adták át. „Semmi mást nem akarunk, csak hogy elfogadják a borászati törvény módosítását, amely kitérne Tokaj kérdésére is, és amely azt is meghatározná, hogy a Tokaj-borvidék a hét község által körbehatárolt terület” - közölte a SITA hírügynökséggel Magda Haburová, a petíció egyik kezdeményezője. „Tokaj egy politikai határokkal szétválasztott földrajzi egység. Közös érdekünk a tokaji régió fejlesztése, a tokaji bor előállítása és az, hogy a régió az UNESCO világörökségének a részévé váljon” - nyilatkozta az Új Szó című pozsonyi lapnak Szabó Mónika, a szlovák minisztérium s. szóvivője. Hozzátette: Magyarországnak is hasonló érdekei vannak, ezért elkerülhetetlen a kérdésben folytatott egyeztetés Budapesttel. A helyi Tokaj-szövetség persze nem is emiatt neheztel. A szövetség elnöke, Pavel Eftimov felhívta a figyelmet: „A múltban természetes volt, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalásokon a tokaji hortermelők és földtulajdonosok képviselői is részt vettek. A tavalyi kormányváltás óta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter rólunk, de nélkülünk tárgyal.” Az érintett tárca szerint a társulás hozzáállása rövidlátó, és a termelők Szlovákiára nézve előnytelen megoldást szorgalmaznak. Simon Zsolt szóvivője ugyanakkor úgy reagált, hogy a Magyarországgal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárása előtt bármiféle információ nyilvánosságra hozatala káros lehetne. A Sme által közölt értesülések sem tölthetik azonban el elégedettséggel a termelőket: a pozsonyi lap szerint Simon Zsolt hajlandó lenne meghátrálni a magyar követelések előtt, és belemenne abba, hogy 980-ról 565,2 hektárra csökkenjen a szlovákiai borvidék területe. (Magyar- országon 12 ezer hektáron termelik a tokajit.) Könnyen lehet azonban, hogy a szövevényes vita újabb fejleménye sem a végleges megállapodást tükrözi. A magyar termelők ugyanis azt kérik számon szlovákiai társaikon, hogy a Magyarországon előírt kritériumokat nekik is teljesíteniük kelljen. A gyengébb minőségen túl tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy évvel ezelőtt, a szlovákiai bortörvény módosításával a 2005-ös átnevezés után újból bejegyezték a Tokaj elnevezést - a korábbi megállapodás ezt nem is tette lehetővé, csak a név szlovák változataira (a Tokajsky, Tokajská vagy Tokajské elnevezésekre) adott engedélyt. Az is kiderült, hogy tavaly februárban az Európai Bizottságnál már bejegyeztették a Tokaj név használatát. Emiatt azért is tiltakozott a magyar kormány, mivel az EU új borrendelete szerint a területi bejegyzés kizárólagos. ■ Ötvenéves perpatvar A VFTA1964-BEN kezdődött a borvidéken. Csehszlovákia külkereskedelmi minisztériuma engedélyezte egy osztrák cég számára a helyi tokaji kivitelét. A tiltakozás nyomán államközi tárgyalások kezdődtek, amelynek eredményeként tokaji bort csak Magyar- országra exportálhattak Csehszlovákiából, mindössze ezer hektoliter mennyiségben. Más kérdés, hogy hazánk csak az 1967-es egyezményt követően három évvel jegyeztette be a Tokaj márkanevet. hasonló kizárólagosságot 1993-ban ért el Magyarország, amikor kiharcolta: az EU területén csak magyar termelők adhatnak el tokajit. Eddig az olaszokkal, a franciákkal és Ausztráliával sikerült megegyezni arról, hogy nem hoznak forgalomba tokaji néven borokat. V HL :M A tokaji elnevezést elvileg nem engedélyezi Magyarország, csak annak szlovák nyelvű formáit
