Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-21 / 143. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 21., KEDD Elfoglaltság és sikerélmény: nyárra se zár be a csurgói tanoda Elfoglaltságot és sikerélményt adott, és segít felzárkózni azokhoz, akik szüleikkel kirándulnak a Drávához, megnézhetnek egy kiállítást, vagy színházi előadást, és a tanulmányi átlagon is javított. Simon Mihály, a Csurgói Városi Iskolák és Óvodák igazgatója azt mondta: eredményes a Csurgó-Óváros Művészeti Egyesület által felkarolt Tanoda- program, amelybe a városi iskolák, illetve a Nagyváthy középiskola diákjai, mintegy 60 gyerek és tíz pedagógus kapcsolócük be. A közösségi ház emeletét vették birtokba, ott alakították ki a helyiségeket, ahol játszva tanulhatnak a diákok. Az informatikai szobában mini tévéstúdió van, a gyerekek interjút készítenek, hogy megtanuljanak kérdezni, összeszedett, értelmes választ adni, sőt, videós anyagot csinálni. A tanoda-program a hátrányos helyzetű gyerekek lemorzsolódását megakadályozandó, iskolát segítő, de nem iskolaszerű program. Délutánonként pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, játékosan, több oldalról megközelítve erősítik meg azokat az ismereteket, amelyeket az iskolában megszereztek. A tanulóknak pluszt ad a képzőművészet, zene, tánc, matematika, informatika, angol, médiaismeret és színjátszás területén.- Miért mozog a bogár, miért kel fel a nap keleten és nyugszik le nyugaton? A tanoda segít választ kapni a kérdésekre - mondta az évzárón Simon Mihály. Azt is sorolta: a foglalkozásokon javult a diákok mozgáskoordinációja, a szépérzéke, kinyíltak, jobban tudnak koncentrálni és nem utolsó sorban: jó- kedvűek. Az évzárón a közönség ízelítőt is kapott a tanév során tanultakból. Nyáron tábor, szeptemberben a folytatás várja a tanodásokat. ■ Varga Andrea Legboldogtalanabb a magyar derű Nálunk az is sopánkodik, akinek nem kellene, ha a jót is észrevenné Még a háborús övezetek lakói is boldogabbak a fejlett világban mint a magyarok. Varga Andrea Mostantól új módon méri a világ legfejlettebb ipari országait ösz- szefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak jólétét és elégedettségét. A „jobb életnek” elnevezett index egyik újdonsága, hogy nem egy fix szám. A kapcsolódó honlapon az ember beállíthatja, hogy 11 - az oktatástól a környezet tisztaságáig terjedő - szempont közül neki személyesen melyik mennyire fontos, majd a rendszer ezekkel az értékekkel súlyozza a statisztikákból, illetve közvélemény-kutatásokból kijövő adatokat. Kiderült: a magyarok 23 százaléka elégedett csak az életével, miközben az OECD országaiban az átlagos érték 59 százalék. A legborongósabb Magyarországot Portugália követi, aztán jön Észtország, Törökország, Lengyelország, Görögország, Japán, Korea, Szlovénia és Szlovákia. Ami érdekes: a háborús Izraelben 72 százalékban vannak elégedett emberek, a sötét Norvégia is 84 százalékon áll.- Ennyire nem látom súlyosnak a helyzetet - reagált Maczkó Gyula csurgói esperesplébános. - Lehet, hogy panasz- kodóbb a magyar, de nem boldogtalanabb, lelkében hordozza az örömöt. Sok örömteli emberrel, vidám fiatallal találkozom. Az esperes nyaranta egy hónapot Németországban tölt, s azt mondja: ott az anyagiak egyfajta nyugalmat, biztonságot adnak az embereknek, ami érezhető. Tudatosabb az életviA kánikulában Kovács úr a hőség miatt nem tudott aludni, a nyár elmúltával meg a közelgő gázszámlák miatt A berzencei hároméves Jakab Janka a sclerosis tuberosa nevű betegséggel küzd, amely súlyos központi idegrendszeri és daganatos genetikai betegség, gyógyíthatatlan. Jankánál epilepsziával is társul. Utóbbit gyógyszerekkel és alternatív módszerekkel sikerül kordában tartani, emellett a korai fejlesztő foglalkozások, a terápiás lovaglás is segít. telük és az időbeosztásuk, jut idejük pihenésre. Amúgy a hit fogódzó lehet, hiszen a hívő nem csak a földi dolgok skálájával mér. Ezt erősítette meg az iharos- herényi Ledniczky Miklósáé pedagógus, a település „civil motorja”. Hívő ember, derűsen No, meg nem utolsó sorban a család... az édesanya, Göncz Erika azt mondja: sok rossz tapasztalata van, mióta lánya beteg és családja támogatása, áldozat- vállalása, szeretete nélkül nem tudna harcolni. Még a tágabb rokonság is beszáll, hogy segítsen, például a 62 éves nagybácsi hordja Jankát hetente kétszer Barcsra fejlesztő foglalkoszemléli a világot, örül az apró dolgoknak, így a napsütésnek, a családnak, a szép környezetnek is.- Aki hisz Istenben, boldogabb, vagy éppen attól boldogtalan, hogy nem tud megfelelni a tízparancsolatnak - moutatott rá Ledniczkyné e kettősségre. zásokra Amúgy a somogyud- varhelyi családi napközibe jár, ahol szeretettel fogadják. Hasonló esetekben az apák többsége megfutamodik, mondja Erika, miután sorstársaktól tudja, de az ő párja nem. Úgy összegzett: az a legnagyobb probléma, ha nincs segítsége annak, aki rászorul. Maga még szabadidőt is kap, hogy kézilabdázhasson. A közösségi munka jótékony hatású: aki közösségi ember, meg tudja osztani másokkal a problémáját, örömét. Amúgy sok a boldogtalan, pesszimista ember, a pénztelenség rányomja bélyegét a családi, lelki életre. Fontos a hozzáállás: én minden rosszban igyekszem meglátni a jót. A fiatalasszony önkéntes tűzoltó, nemrég leesett a tűzoltóautóról, megsérült a lába. Kórházba került, ahol a CT vizsgálatnál derült ki, hogy valamikor átesett egy agyi infarktuson, és góc van mindkét agyféltekéjében, ami eddig nem okozott panaszt. Optimistán azt mondja: szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezt így idejében észrevették. Gami Lajos, a Csurgó Városi Televízió vezetője úgy véli: a magyar nép alapból búsongó. Sokfelé járt a világban, s látta, hogy az emberek másutt mosolyognak az utcán, viszont a magyarok nem néznek egymásra, kedvetlenek, más itt az élethez való § hozzáállás. Igaz, vetette fel, hogy g akinek se munkahelye, se pén1 ze, az hogyan is lenne derűs? | - Nem vagyok optimista tí| pus, bár szeretnék az lenni, de 2 2,5-3 éve leszálló ágban vagyok - mondta Árvái Rudolf bokszedző, egykori válogatott. - A sport sikerélményt adhat és a közösség is sokat segít. A kisgyerekek még optimisták, aztán a középiskola után az első csalódásokat követően már befelé fordul a fiatal. A mostani létbizonytalanság se jó. Árvái Csurgón nyolc hónap alatt „csodát tett”. Előtte hír- magja se volt boksznak, ő nyolc hónap alatt közel húsz versenyre érett gyereket nevelt ki. A szárnyalás - többek között az önkormányzat anyagi nehézségei miatt - tavaly év végén abbamaradt. Eljött Csurgóról, de sajnálja az otthagyott tehetséges gyerekeket, a befektetett munkát, és kedvese is a somogyi városban él, ingázni kényszerülnek. Jelenleg Keszthelyen edző és érték már örömök. Amikor egy-egy tanítványa sikeres lesz, az hajtja tovább, az motiválja.- Nem adom fel - összegzett sportemberhez illően. Avar leletek: a Szamárkő méltó hely lehet A reformáció fénylő csillagát keresték Kilitiben tanévzáró Pedagógusok és hittanosok liturgiái szolgálata a bensőséges ünnepségen Jól esett a közös falatozás a játék után. Csaknem kétszázan vettek részt a kiliti gyülekezet ünnepségén KOMMENTÁR Jézus iskolájában soha nincs vakáció A Szamárkőnél lehet az avar kori leleteket bemutató kiállítóhely Zamárdiban. Mint megírtuk, a településhez kötődő aranygyűjtő, Zelnik István hajlandó finanszírozni a múzeum létesítését, amennyiben Zamárdi méltó helyet talál rá. A felek tartottak helyszíni bejárást, legutóbb pedig a zamárdi képviselő-testület nyilvánította ki, hogy saját tulajdonú ingatlant kíván biztosítani e célra. Felmerült lehetséges helyszínként a Szamárkő környéke. E közben a fővárosban sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek Koh Kér, a khmer birodalom tizedik századi fővárosának feltárásáról, melyet három éve magyar régészek végeznek. A kutatásokat a Zelnik István vezette Magyar Indokína Társaság finanszírozza. A hajdani templomváros romjai nyolcvan négyzetkilométeren fekszenek. A több mint kétszáz önálló romegyüttest számláló területről még ma is nagyon keveset tudni. Elhangzott az is, hogy késik Zelnik István Andrássy úti aranymúzeumának nyitása, várhatóan az ősztől látogatható majd. ■ Fónai I. A mosolygó arcok, a csillogó szemek szeretetet, szolgálatkészséget s egymás iránti odafigyelést tükröztek a kiliti református templomban. A tanévzáró istentiszteleten óvodapedagógusok, tanárok és hittanosok az idén is együtt végezték a liturgiái szolgálatot. Nemcsak a balatonkiliti eklézsia hálás gyülekezeti tagjai oktató-nevelő munkájáért, hanem a tanítványok is. Hiszen a szavaknál is többet mondtak azok a virágok, melyeket szeretetük, megbecsülésük jeléül nyújtottak át. Az ünnepi program után akadály- verseny volt kicsik, nagyok s felnőttek részvételével. Az első állomásnál a templomkertben és a környékén szétgurult darabokat megkeresve összeállították a Kálvin-csillagot. Ugyancsak a reformáció fénylő csillagát rakták ki mozaikképen. Egy másik feladat kapcsán „isteni lakberendezőnek” bizonyultak Üresek lettek az osztálytermek, kis időre befejeződtek a hittanórák. De nemcsak az iskolai tanév, hanem az ünnepes egyházi félév is véget ért, mely adventtól Szentháromság vasárnapjáig terjedt. Lélekben újra átéljük izgalommal teli Krisztus-vá- rásunkat látjuk a jászolban fekvő Gyermeket a véres keresztet, az üres sírt Majd a mennybe menő Urunk után tekintünk, aztán kapjuk Isten áldott Szentleikét, s végül megértjük a Szentháromság titkát. A gyerekek már nagyon várták a szünetet, de Jézus iskolájában soha sincs vakáció. A nyár nemcsak a pihenés, hanem a testi-lelki felfrissülés , az erőgyűjtés, s a mega gyerekek, liturgikus tárgyakat helyeztek el, illetve neveztek meg a templomtérben. Az emlékezetes nap közös főzéssel fejeződött be. Csaknem kétszázan vettek részt azon a bensőséges ünnepségen, melyen a kiliti gyülekezet köszöntötte jubiláns konflrmannövekedett lehetőségek ideje is. Hiszen a fiatalok mehetnek hittantáborokba, ahol még jobban elmélyülhetnek a Szentírás tanulmányozásában, megerősödhetnek hitükben, együtt lehetnek tanítómesterükkel Jézussal, aki megígérte, hogy napról napra velünk van. Megannyi helyről hallottam, hogy a néhány napos egyházi táborozások lelki hatásukban felérnek egy tanévnyi hitoktatással. Isten sok alkalmat készít a nyáron, az ősszel a Vele való találkozásra, s lelkünk épülésére. Éljünk az áldott lehetőségekkel, hogy a most kezdődött ünnep- telen félévben, „ünnepessé” formálódjon életünk minden napja, (ga) dúsait. Hálát adtak a megtartásért, a megtett útért és imádkoztak a jövő generációjáért. Megható volt látni, ahogy az új egyháztagok és a több évtizede itt konfirmáltak együtt úrvacsoráztak, s kaptak személyre szóló áldást Bozsoki-Sólyom János lelki- pásztortól. ■ Gamos Adrienné
