Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-21 / 143. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 21, KEDD MEGYEI KÖRKÉP 5 MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE A DEL-DUNANTULON JÚNIUS 19-24. Természetismereti tá­bor Drávaszentesen JÚNIUS 1S-TŐL kétnaponta Bőköz- Borókás vándortábor Kémestől Barcsig JÚNIUS 21. Túra a mecseknádasdi Templom-hegyre JÚNIÚS 22. Szakvezetéses túra a Bá­rányfoki tanösvényen JÚNIUS 23. Tárlatvezetés a Fehér Gólya Múzeumban- Kölked JÚNIUS 24. Szent Iván-éj a Tettyel Mésztufa-barlangban JÚNIUS 28. Múzeumok Éjszakája a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen JÚNIUS 26. A barlang és ami fölötte van - Abaliget Férfias erőpróba. A Dráva a kenusok egyik kedvelt folyója. A fiatalok vadregényes tájakon evezhetnek végig (Folytatás az 1. oldalról) Az államtitkár hozzátette: a kor­mány azt szeretné, ha a lehetősé­gekhez képest mindenhol láthat­nánk a nemzeti örökségeinket. Magyarország tíz nemzeti parkjá­ban évente mintegy 1,3 millió lá­togató fordul meg, 550 ökotu­risztikai attrakciót talál, ezekből 278-at a nemzeti parkok kezel­nek. 419 tanösvény és 12 látoga­tóközpont kínál a természetszere- tő embereknek élményeket. Rácz András helyettes államtit­kár a dél-somogyi Drávakapu Be­mutatóközpontot méltatta Drá­vaszentesen. Elmondta: kiállítást és túrávezetést is nyújt Más hely­színekre is átirányítja a turistát, így mintegy gyújtópontként szol­gál. A hazai ökoturizmust első­sorban a magyar turisták veszik igénybe, de felértékelődik a sze­repe. Magyarország területének 30 százaléka van természetközeli állapotban, 21 százaléka a NATURA fokozottan védett prog­ramjában. Ez európai összeha­sonlításban is jó arány. Az ökoturizmus és természet- védelem szoros barátságban lévő fogalmak. Somogy jó adottságok­kal, változatos tájjal rendelkezik, így olyan környezethasználat is megvalósítható, melyhez az öko­turizmus hozzáépül. Ez segíthet a leghátrányosabb helyzetű tér­ségeken, munkát és megélhetést adhat az embereknek. Somogy­bán a turizmus komoly hagyomá­nyokkal rendelkezik, szerencsés­nek érezhetjük magunkat: észa­kon a Balaton, a belső területe­ken az erdők nyújtotta táji sokszí­nűség, délen a Dráva kínál feled­hetetlen kalandokat. A Balaton partján már az „in­formációs társadalom” gyerme­keire, azokra a fiatalokra is gon­doltak, akik okostelefon és szá­mítógép nélkül ki sem lépnek a négy fal közül. A mobilkód-rend- szert a természeti és kulturális örökség bemutatásában is alkal­mazzák. Kiss Ferenc, az Informá­ciós Társadalomért Alapítvány kutatási és fejlesztési igazgatója felhívta a figyelmet arra az in­gyenesen letölthető programra, amellyel megjelenik a kijelzőn a természetvédelmi terület térké­pe, megállási pontokkal, me­lyekhez ismertetőt, képeket, vi­deót is rendel. Az ország legfiatalabb bemu­tatóközpontja is a Balatonnál épült. Alig három hete adták át a tihanyi Levendula Házat. A meg­szelídült vulkánok földjén talál­ható mintegy 600 négyzetméte­res központ a fenntartható és ... a Kedvenc vad­jaink. Különle­ges, védett ál­latok a Duna- Dráva Nemzeti Parkban minőségi turizmust szolgálja, a meleg klímának köszönhetően illatos és hullámzó levendula­tengerrel párosul. Kopek Anna­mária, a Balaton-felvidéki Nem­zeti Park Igazgatóságának osz­tályvezetője az olyan újrahasz­nosítható energiaforrásokról be­szélt, mint a fóldszonda vagy a napkollektor. Természetesen fontos, hogy ne legyen felesleges fényszennyezés. A természet- és környezetbarát világítás ráadá­sul a pénztárcánkat is kíméli. Vegyük észre, hogy a tájkép szerves része a csillagos égbolt is. Az ökoturizmus a „zöld szi­get”, a Zselic példáján is jól meg­érthető: az itt fellelhető csillagos- égbolt-park különleges, egyedi vonzerőt ad Somogynak. Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elmondta: egy- egy éjszakai találkozón 100-120 túrázó követi a tejút vonalát vagy a Hold járását. A nagyatádi születésű Ángyán József kommunikációs offenzí- vát hirdetett, szerinte nem is tudjuk, milyen értékek vesznek körül bennünket. Azt mondja: elegánssá kell tenni a somogyi ökoturizmust, hogy mindenki a magáénak érezze. Természete­sen bizonyos infrastruktúrát is teremteni kell, motiválni a vállal­kozókat, végül a hasznot az itt élőkkel megosztani. Mindehhez több állami szintű forrás is tár­sul az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Programban, a tíz év­re szóló Nemzeti Vidékstratégi­ában, illetve az Új Széchenyi Tervben. Az államtitkár ebből több tíz milliárd forintot lát a falusi-tanyasi-ökoturizmus biz­tos jövőjének megalapozásához. Ahogy mondta, közel 250 ezer munkahelyet kínál a következő tíz évben a vidékfejlesztési terü­let. ■ leki Gabriella Aranyszemek: drávai rögzített pillanatok A DRÁVA-PARTI TÁJAK időben és térben rögzített pillanatai biz­tatnak a természet megóvá­sára. Zvonimir István horvát fotóművész természetfotó-ki­állítása nyílt Drávaszentesen. A Dráva Kapu Bemutatóköz­pontban horvátországi ma­gyarok, és magyarországi horvátok adóztak a művészet és természet összekötő kap­csa, a drávai mindennapo­kat megjelenítő képek előtt. A tárlatot a tótújfalusi Gadányi Pál dudaszóval kí­sért horvát éneke nyitotta. Ljiljana Pancirov horvát fő­konzul a fotós másfél évtize­des odaadó munkáját dicsér­te. Elmondta: a művész évekig gyűjtögette az aranyszemeket, mintha kimosta volna a Drá­va csillogó homokjából, hogy ma önfeledten élvezhessük a természet végtelenül gazdag motívumait Hozzátette: csak kellő érzékenységgel bíró mű­vész képes a részletben is fel­fedni az egészet, az egészben a gazdagságot, a sokféleség­ben a szépség forrását. zvonimir istvan kérdésünkre megfogalmazta: ő és a fényké­Zvonimir Istvan horvátországi fotóművész, a Dráva fotósa pezőgépe elválaszthatatla­nok, és kapronczai lakóhelye előre eldöntötte a sorsát: apja a Dráva jobb oldalán, édes­anyja a folyó bal oldalán szü­letett, így számtalanszor járta be a környéket Korábban üvegfestészettel foglalkozott, majd mikor a diplomamun­káját írta, kölcsönkért egy fényképezőgépet, ami felvál­totta az ecsetet jeki g. Közpénzen teszik tönkre a Drávát: tiltakoznak a horvát elképzelések ellen (Folytatás az 1. oldalról) horvát és magyar természetvé delmi szervezetek is tiltakoz­nak, mondván: a beavatkozá­sok gazdasági haszna kérdé­ses, de természetkárosító hatá­suk jelentős, csak a közpénze­ket herdálják. Horvátország­ban 2008 óta ismertek a ter­vek, melyek három folyószaka­szon 190 helyszínt érintenek a magyar és a szerb határvizek közelében. A kavics- és homok­kitermelés, a folyószabályozó művek építése a leendő hatá­ron átnyúló dunai és drávai természetvédelmi területeket is érintik. A civilek szerint most nagy a sietség, hogy az uniós csatlakozás előtt elvégezhessék a beruházásokat, amelyeket az EU szigorú természetvédelmi előírásai nem engednének. figeczky Gábor, a WWFMa­gyarország megbtott igazgató­ja elmondta: Horvátország 2013 nyarán az unió teljes jogú tagja lehet Több EU-s irányel­vet átültettek a jogrendjükbe, de a folyószabályozási tervek éppen ellenkező szándékot tük­röznek. A civil szervezetek kifo­A drávai kavicsbányászat ellen is tiltakoznak a természetvédők gást nyújtanak be az Európai Bizottsághoz. A bizottság két éve a drávai szabályozási terve­ket elutasította, kirendelt szak­értői fölöslegesnek minősítették a beavatkozásokat, ennek elle­nére a területrendezési tervek­ből ezek nem tűntek el - a HORVÁT SZÁNDÉK azért sem érthető, mert márciusban írták alá a deklarációt a Duna, a Dráva és a Mura mentén a vi­lág első, öt országot érintő bio­szféra rezervátum kialakításá­ról - így Figeczky Gábor. a dráva szövetség is aggálya­it fogalmazta meg. A horvát kormány ugyanis 2010. április l-jei ülésén néhány elektroe- nergetikai objektum megépíté­séről döntött, mondván: a régi erőművek 2016-ra elavulttá, gazdaságtalanná válnak, mű­ködésüket ki kell váltani. Hogy mivel? Egy 1988-as egyezmény alapján négy vízlépcső tervezé­se kezdődött Gyurgyevácnál, Barcsnál, Donji Miholjacnál és Eszéknél Előbb hazánk állt el a közös projekttől, aztán az eszéki polgárháború szólt köz­be.-A horvát Novo Virjenél ter­vezett 138 MW-os vízierőművet a környezetre elfogadhatatlan­nak minősítették, a helyi enge­délyezési eljárások megsza­kadtak. Ezután új koncepció készült: a Novo Virjei erőmű helyett két átfolyó rendszerű, egyenként 50 MW teljesítmé­nyű vízierőművet hoznak létre a Dráván, közel az országha­tárhoz, Molvenál. A döntést azóta sem változtatták meg... VARGA ANDREA KOMMENTÁR Tanuljuk a turizmust! Orvar Löfgren kutató azt mond­ta: megkell tanulnunk turistá­nak lenni. Mert hiába a szép táj, a somogyi adottságok, ha nem akarjuk azt megismerni, letépjük a védett növényeket, eldobáljuk a szemetet, eltaposunk egy apró rovart Ha elültetjük magunkban a vágyakozás állandóságát ter­mészeti kincseink után, akkor nem akarunk folyton külföldre utazni, és ott keresni olyat, amit a mi nemzetünk is megadhat. Érdemes tudni, hogy a mi Zseli- cünk az utolsó menedéke az egyre inkább keresett, ellenálló, biotermesztésbe is bevonható gyümölcsfajtáinknak. A Drávába hódokat is visszatelepített a Vi­lág Természetvédelmi Alapja (WWF). Hogy a Hortobágyi Nem­zeti Park Pusztája és az Aggtele- ki-karszt barlangvilága is a világ­örökségrésze. Hogy a Tihanyi­félsziget Európa Diplomás terü­lete. Esetleg azt, hogy Európá­ban is egyedülálló holtágakkal büszkélkedhet a mi Drávánk. Mert ha a természet jól érzi ma­gát, én is jól érzem magam ben­ne, és mások gyönyörűségére is szolgálhat. Cg) ŐRIZZÜK NEMZETI KINCSEINKET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents