Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-16 / 139. szám

7 2011. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK Ül fllft /;|^f i^ll Hamis levél terjed a világhálón azonnal intézkedtek Olva­sóink érdeklődésére szá­mot tarthat az eset: a Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelete (PSZÁF) ügyfélbejelentés alapján értesült róla, hogy isme­retlenek hamis üzenete­ket terjesztenek egy nyil­vános levelezőlistán. A levelezőlistán terjesztett hamis levél szerint az Euró­pai Bizottság Magyarország ellen várható valamiféle in­tézkedése nyomán a kor­mányzat államosítani akarja a 2 millió forint feletti hazai bankbetéteket. Az üzenetnek semmiféle va­lós alapja nincsen, nyilván­valóan dezinformáció. Ha­sonlít azokhoz az elektroni­kus levelekhez, amelyekkel banki azonosítókat akarnak kicsalni az ügyfelektől. Az Európai Unió valameny- nyi tagállamában az Euró­pai Parlament és az Európai Tanács 94/19/EK irányelve, itthon pedig ennek előírása alapján a hitelintézeti tör­vény szavatolja a betétesek védelmét. Idén januártól az uniós és a hazai jogszabály kedvező változásának kö­szönhetően a magyarországi betétbiztosítás rendszeréért felelős intézmény, az Orszá­gos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) immár 100 ezer euróig (jelenlegi árfolyamon több mint 26,6 millió forin- üg) vállalja az esetlegesen befagyott hitelintézeü beté­tek kifizetését betétesen­ként. Emlékezetes, hogy az ÓBA (amelynek vagyona ez év elején meghaladta a 90 milliárd forintot) legutóbb éppen idén tavasszal telje­sített kifizetést befagyott takarékszövetkezeti betétek után. A PSZÁF tiltott piacbefolyá­solás gyanújával vizsgálatot indított a megtévesztő levél miatt, egyúttal egyéb ható­ságokkal is fölvette a kap­csolatot az ügy kapcsán. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu GAZDASÁG MÁV: tavaly volt a mélypont vasút Az idén újabb elővárosi motorvonattendereket írhatnak ki Á múlt évben az előző esztendeinél is gyengéb­ben szerepelt a MÁV, de már látszanak a kilábalás jelei. Az állami társaság­nak saját költségei mind­össze 5-10 százalékára van ráhatása. B. Horváth Lilla Tavaly az előző évinél csaknem 10 milliárddal kisebb, 170,4 mil­liárd forintos árbevételt ért el a MÁV Zrt. -26,7 milliárdos üze­mi eredménye mintegy ötmilli- árddal volt rosszabb az egy évvel korábbinál, -35,8 milliárdos adózott (és mérleg szerinti ered­ménye) kétmilliárdos romlást mutat. Az állami vasúttársaság saját tőkéje 37 milliárd forinttal, 52,7 milliárdra zsugorodott. Nem sikerült megvalósítani az ingatlanértékesítési tervet, és el­adni sem tudta az arra kijelölt vonatokat személyszállító leány­cégének, a MÁV-Startnak. Meglehetősen kedvezőtlenek a MÁV működésének a hiányos­ságait firtató parlamenti vizsgá­lóbizottság megállapításai is. E szerint 2002 óta a vasúti forga­lom 30 százalékkal esett, a késő vonatok száma 3,5-szeresére nőtt. A pályafenntartásra fordí­tott összeg töredéke volt a 2002- esnek, az általános költségek nőttek, a hitelállomány megha­ladja a 200 milliárd forintot. Van azonban néhány jel, amelynek alapján remélhető, hogy 2010 már a mélypont volt, és mostantól javulás következik. Tavaly sikerült 11 milliárd forin­tot lefaragni az anyagjellegű rá­fordításokból, a hosszú lejáratú kötelezettségek majdnem 24 milliárddal lettek kisebbek, az alaptevékenység eredménye 3 milliárddal javult, és kedvezően alakult az egyébként hatalmas hitelállomány összetétele is. „2006 és 2010 között folyamato­san csökkent a működésre fel­használt külső forrás aránya, és nőtt a beruházási hitelé” - mondta tegnap Petrilla György, a társaság pénzügyi igazgatója. „A még elfogadásra váró, 2011-es üzleti terv annak hangsúlyozá­sával számít a 2010-esnél jobb mutatókra, hogy a társaságnak a saját költségei mindössze 5-10 százalékára van ráhatása” - vá­laszolt a Világgazdaságnak az igazgató. Sürgős feladatként je­lölte meg a járműpark fejleszté­sét. Mint mondta, előkészítés alatt van a vidéki városok elővá­rosi közlekedését javító motor­vonatok beszerzési tendere, a pályázatokat talán még ebben az évben ki lehet írni. A beszerzés­hez - tette hozzá - jó lenne uniós forrást is igénybe venni, de rendelkezésre áll a korábbi eszközfedezeti hitelmegoldás is. Mindebben óriási segítséget ad a MÁV mintegy 300 milliárd forintos adósságának a konszoli­dálása is, hiszen ezzel javulnak a társaság hitelfelvételi lehetősé­gei. (A Széli Kálmán-terv alap­ján az állam átvállalja a társaság adósságait, ez a MÁV csoport­nak az idén és a következő há­rom évben évi 45 milliárd forint adósságtörlesztést jelentene.) Saját járműgyártása beindítá­sáról a társaság csoportszintű stratégiája dönt majd, ahogyan az áruszállítás esetleges újrain­dításáról is. Sajtóértesülések szerint a magyar kormány az osztrák vasúttársasághoz (ÖBB) került Rail Cargo Hungária (ko­rábban: MÁV Cargo) visszavá­sárlását fontolgatja. Itthon a lakosság bő 15 száza­léka használja a vasutat, Nyu- gat-Európában csak 8-10 száza­lékuk. Nyugaton azonban nö­vekvő, nálunk csökkenő a ten­dencia. A vasút vonzerejének a javítása érdekében növelni kelle­ne az utazási sebességet, azaz felszámolni a rossz állapotú pá­lyákon a „lassújeleket”. A MÁV- nak azonban nincs elég költség- vetési forrása pályafejlesztések­re. Igaz, a múlt év végén jól jött a 23 milliárdos pályavasúti köz­szolgáltatási költségtérítés, majd a december 20-i, tízmilliárdos kötvénykibocsátás. Lantos Csa­ba, a társaság igazgatósági tagja a napokban a jegyárak csökken­tésére tett javaslatot. Az államnál a labda 2002 ÉS 2010 KÖZÖTT a MÁV mutatóinak a romlását els& sorban az okozta, hogy az ál­lam nem fizette ki a megren­delt szolgáltatásokat - álla­pította meg a társaság ered­ményeit vizsgáló parlamenti bizottság. (A MÁV adatai sze­rint 50 milliárd forint olyan indokolt költsége volt a pá­lyavasúinak, amelyet a bevé­tel nem fedezett.) Manninger Jenő az MTI tudósítása sze­rint hibásnak minősítette a cégnél használt árkiegé­szítési rendszert, egyes politi­kai döntéseket is, továbbá a kiszervezéseket, a változó utazási igényekhez nem kellő alkalmazkodást, a rossz szer­kezetátalakítást és a MÁV Cargo eladását. A képviselő további vizsgálatokat tart szükségesnek, például a tár­saságok elidegenítésével kap­csolatban. Szabálytalan szórakozóhelyek TÍZ ELLENŐRZÖTT SZÓrakozÓ- hely, vendéglátóhely közül négynél csorbultak a mun­kavállalói jogok - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelő­ség. Az ellenőrzések alkal­mával mintegy tízmillió fo­rint összegben róttak ki munkaügyi bírságot. A leg­több esetben a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat szegték meg a munkáltatók. Már a BKV-nél a teljes bankgarancia A METRÓKOCSI-SZERZŐDÉS bankgaranciájának teljes összegét átutalták az érin­tett bankok, így a mintegy 30 milliárd forint már a BKV számláján van. A má­sodfokon eljáró francia bí­róság a BKV javára döntött az Alstom Transporttal fo­lyó vita ügyében, és köte­lezte a bankokat a fizetési kötelezettség teljesítésére. Tarlós István kedden találkozik az Alstom vezetőjével. Módosítás: nem változik a próbaidő A HÍREKKEL ELLENTÉTBEN a módosítás után a próbaidő tartama változatlanul 30 nap lesz, bár ha arról kol­lektív szerződésben megál­lapodnak, akkor a jelenlegi 3 hónap helyett maximáli­san hat hónap is lehet - szögezte le Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) államtitkára tegnap a parlamentben a munkaügyi módosítások általános vitáján. Becsey: Harminc nap marad Jövőre egységesítik az ingyenesen hívható segélyhívót beruházás Ötmilliárd forintból épülhet ki a 112-es rendszer - A bejelentéseket digitális adatlapon rögzítik A jövő év végéig kell kiépülnie az uniós elveken alapuló egysé­ges, ingyenesen hívható 112-es segélyhívó rendszernek Ma­gyarországon, június 7-i ülésén erről döntött a kormány - jelen­tette be a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság vezetőivel közösen tartott tegnapi tájékoztatóján a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium infokommunikációért fele­lős államtitkára. Nyitrai Zsolt kö­zölte, a rendszer kiépítésére 5 milliárd forintot különítettek el, az Elektronikus kormányzat operatív program (EKOP) kereté­ből. Lapunk kérdésére az állam­titkár kifejtette: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynök­séghez delegált beruházás rész­leteit majd egy a közeljövőben meghozandó kormányrendelet szabályozza. Ebben határoznak egyebek mellett a segélyhívó rendszer egységesítéséhez szük­séges technológiáról is. Ezt köve­tően írják ki a feladat kivitelezé­sére szóló pályázatot. Az unió tagállamaiban egysé­ges 112-es segélyhívó rendszer kérdése 2006 óta van napiren­den Magyarországon, abban az évben részlegesen el is indult a működése, de egységes informa­tikai háttér híján a hívások ma még áttételekkel, késleltetéssel jutnak csak el a megfelelő szer­vekhez. A mostani rendszerből hiányzik a hívó földrajzi helyze­tének pontos meghatározása is. A tűzoltókat, a rendőröket és a mentőket is egy számról hívhatjuk majd Az egységesített rendszerben két hívásfogadó központ létesül az ország két pontján, Szombat­helyen és Miskolcon. Itt a segít­ségkéréseket tűzvédelemben, rendvédelemben és egészség- ügyi kérdésekben jártas operá­torok fogadják. A bejelentéseket digitális adatlapon rögzítik, amely azonnal megjelenik a mentők, a rendőrség és a tűzol­tóság megyei rendszerein. „Az új rendszerrel költségha­tékonyabb lehet a bevetésirá­nyítás” - emelte ki Hatala József. Az országos rendőrfőkapitány úgy vélte, hogy a jelenleg műkö­dő rendszerben feleslegessé vá­ló rendőröket a jövőben közterü­leti szolgálatra, vagy más felada­tokra tudják átirányítani. Bakon- di György, az Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság veze­tője szerint a segélyhívórend­szerekben kulcskérdés a gyor­saság, a rövid reakció idő. Jelen­leg azonban a tűzoltóság 170 he­lyen fogadja a 105-ös számra ér­kező segélyhívásokat, az új rend­szerben 20 helyen lesz irányítá­si központ. Mártái István, az Or­szágos Mentőszolgálat vezetője azt emelte ki, hogy az egészség­ügyben már gyakorolt egykapus modell, majd az egyéb vészhely­zetekre is kiterjeszthető. A ter­vek szerint az eddigi segélyhívó számokat (104, 105, 107) foko­zatosan vonják csak ki a rend­szerből. ■ S. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents