Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-14 / 137. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 14., KEDD MEGYEI KORKÉP Nemesi randevú Somogybán: települések találkozója Idén a Somogy megyei Nemes­kisfalud fogadta a nemes előne- vű települések küldöttségeit, fel­lépőit.- Nagy volt a forgalom, emiatt csúsztunk meg - szabad­koztak a nemesvámosiak, miu­tán megfizették a belépőt, azaz megittak egy kupica körtepálin­kát a nemeskisfaludi fogadóbi­zottság kínálására. Vida Ferenc nemeskisfaludi polgármester el­mondta: a kultúrházuk felújítá­sára beadott pályázat elbírálása késett, s ez felülírta a terveiket, miszerint a találkozóval avatták volna fel a épületet. A falu széli teret is hamar belakták a delegá­ciók. A nemesdédiek a terméke­iét vonultatták fel, köztük a híres dédi lekvárokat is, de akárcsak más települések, műsort is hoz­tak. A nemeskériek is egy busz- szal érkeztek: a 220 lelkes tele­pülésről negyvenen képviselték a falut. - Nagyszerű alkalom ez arra, hogy a települések megis­merjék egymást: akár a gondja­ikat, vagy, hogyan valósítják meg elképzeléseiket - hangzott el. ■ Vigmond Erika Nemesvölgyé a staféta A KEZDEMÉNYEZÉS 12 éve So­mogyból indult, az ötletgazda és az első szervező Nemesvid volt Az országban 30 olyan település van, amely több mint 300 éve nemesi kiváltságot és ezzel elő­nevet kapott A találkozó nem­zetközi, mivel az évek alatt hatá­ron túlról is csatlakoztak oszt­rák, szlovák és szerb nemes elő nevű települések. Mindig más település a házigazda, a tervek szerint jövőre az osztrák Nemes­völgy fogadja a vendégeket „A” Csernus sok lépcsőt átugrott bevállaltuk Alkalmazkodás és megalkuvás nem ugyanaz - pirított le minket is a Doki Nem először tartott elő­adást Csernus Imre a fo- nyódi Feng Shui Galériá­ban. Most sem maradhatott el a „Doki” védjegyének számító akció: néhány kí­nos kérdésre maga mellé rendelte a hallgatóság egy- egy tagját. Fotósunkkal biz­tos, ami biztos, hatszem­közt beszélgettünk vele. Füleki Tímea- Most tudtam csak meg, hogy a Vajdaságban született és ne­velkedett. A határon túli ma­gyarok ügye mostanság érzé­keny kérdés. Hogy látja ezt?- Nem foglalkozom politiká­val. Soha nem tagadtam, sőt mindig is hangsúlyoztam, hon­nan jöttem, mert büszke va­gyok rá. Hogy az itt lakó embe­rek részéről miért erősödik fel ez a téma, az egy dolog. Kisebb­ségként élni bizony súlyos hen­dikep, azt jelenti, hogy az em­ber iskolás korától fogva a nega­tív megkülönböztetés különbö­ző formáival találkozik, ugyan­akkor folyamatosan megvan benne a vágy, hogy az anyaor­szághoz tartozzon.- Én abban nem vagyok biztos, hogy mi innen úgy akarnánk megfejteni a határon túliak sorsát, ahogy az nekik is jó.- Mindkét fél esetében rengeteg dolog van, amit nem tud a másik mentalitásáról. Amikor az emberek vágyakoz­nak valamire, akkor hajlamo­sak az adott dolgot idealizálni. Szóval mindkét fél elkövet hi­bákat, miközben nem ismeri pontosan, hogy a másik popu­láció hogyan él.- A magyar pszichiáterek kö­zül ön ugrik be elsőként az emberek jó részének. Ez a közismertség tudatosan fel­épített?- Soha nem foglalkoztam az­zal, hogy amit csinálok, az bármilyen is­mertséget ered­ményez. Illetve talán régen, de akkor is inkább szakmai körök­ben szerettem « volna elismert lenni, azonban nem gondoltam arra, hogy közismert leszek. Ez az egész valószínűleg nagyon sok tényező összefüggéseként alakulhatott ki. Ha viszont már kialakult, akkor nagyon nagy fe­lelősséget jelent.- A szakmájában mintha ritka lenne egyszerre a kettő: a köz- ismertség és a szakmai elis­mertség.- Ez tény. Egy példa: a kez­det kezdetén, amikor a Lipóton dolgoztam, megpróbáltam új­szerű dolgokat behozni és ez­zel eredményeket értem el. Egyszer visszahallottam, hogy egy kolléga, akivel egyébként szinte sosem találkoztam, vala­kinek azt mondta: „A Csernus nagyon sok lépcsőt átugrott, túl fiatal ahhoz, hogy ezt csi­nálja."- Az egyik, kezdettől legismer­tebb vonása a kíméletlensége. Miért van erre szükség?- Mindannyian képesek va­gyunk adott helyzetben agresz- szíven hozzáállni egy adott em­berhez és kiabálni. Nem hi­szem, hogy van olyan ember, aki életében még nem kiabált. Erre gondolt?- Nem. Arra gondoltam, hogy megalázódként láttam embere­ket régi műsorában.- Az én munkám azt jelenti, hogy összefoglalok dolgokat, amit a másik ember önmagával Az ismertségre nem töre­kedtem, ha már kialakult, akkor nagyon nagy fele­lősséggel jár Nemeskisfalud vállalta, hogy idén házigazdája lesz a találkozónak Csernus Imre a Vajdaságból jött PSZICHIÁTER SZAKORVOS 1966-ban született a vajdasági Verbászon, 18 éves korában került Budapestre. Ahogy a Wikipédia írja róla: a Bevállalja? című tévéműsorral lett az ország „kiabálás” doktora. korábban évekig rendelt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, ahol főként drogfüggőket kezelt, a kábítószer-használókkal első könyveiben is foglalkozott. Kilenc könyve jelent meg, legutóbb A fájdalom arcai című válogatás előadásaiból. Hitvallása szerint reménytelen esetek nincsenek, mindig van kiút. A tesz. Nézzünk egy példát! Valaki- ahelyett, hogy cselekedne élete fontos területein - a könnyűnek látszó utat választja, vagyis kompenzál kajával, édességek­kel és meghízik. Ahhoz, hogy változtassunk, elengedhetetlen a dolgok kristálytiszta megfogal­mazása. Az adott sztorit lehet úgy megfogalmazni, hogy „Ked­ves Kisasszony, nem lehet, hogy ön egy kicsit molett?” Ezt annak függvényében értékeli az illető, hogy milyen hangulatban van. Viszont ha azt mondom: „Ked­ves Asszonyom! Hogy várja el, hogy nőként nézzenek fel Önre, amikor önmagára sem tud nő­ként tekinteni dagadt disznó­ként?”- És úgy szétesik, hogy össze se lehet rakni többet.- Ez nem így van. Ő pontosan tisztában van vele, hogy dagadt disznó. Tudja reggel, amikor ki­nyitja a szekrényét és rápillant a ruhákra, melyeket már tíz éve nem tud felvenni. Amikor megkérdezem az embere­ket, hogy mit tesznek a saját életükkel, akkor azt ők pontosan tud­ják, csak erről hango­san nem beszélnek. Ez belefér, csak épp nem a fel­nőttség kritériuma. Aki nem nőtt fel, vagyis nem vállal felelősséget egy csomó gondolatáért, érzésé­ért, miért akarna olyan presz­tízscsomagokat, amely a felnőt­teknek jár? A . .. gyereknek a-« gyerek sztori­ja jár. Hogy is SP van ez? Vágya­kozunk olyan­ra, amiért nem teszünk meg mindent?- Utóbbi könyvei nagyító alá vették a párkapcsolatokat. Mi­ért épp ezzel foglalkozik?- Az életnek ezen a területén hatalmas problémák vannak. Tavalyi statisztikai adatok sze­rint a megházasodó magyaror­szági huszonévesek negyven százaléka két év múlva elválik. Ez brutális probléma.- Szerintem az a különbség: most megtehetik, hogy válnak. Korábban meg kénytelenek voltak alkalmazkodni.- Az alkalmazkodás és a megalkuvás nem ugyanaz. Az alkalmazkodás két ember ré­széről kölcsönösen zajló folya­mat. A megalkuvás pedig, ami­kor az egyik fél kettétöri a ge­rincét, a másik meg azt csinál, amit akar. Tudja, mikor elkezd­tem odafigyelni, észrevettem, hogy az emberek zöme úgy használ szavakat, hogy adott kontextusban nem is tudja, mit jelent.- Nem hiszem, hogy a régi ese­tek mind a megalkuvásról szól­tak volna.- Akkor mégis miért lett a csajok jelentős része megkese­redett, a rák előfordulása miért volt olyan hatalmas a nők köré­ben? Figyelje csak meg, amikor generációról generációra végig lehet követni a méhnyakrákot, meg a mellrákot. Azoktól a nők­től, akik adott szerveiket nem arra használják, amire kapták, az élet elveszi, ha megvan rá a genetikai hajlam. Ha jelen van a nő részéről a megalkuvás, akkor miért pont a női nemi szerveknél boltosul ki a baj? A rák pusztít. Azok, akik csak a .. biológiai segítségben bíznak, | nem fognak sokáig élni. Ha a szükséges mentális átstruktu­rálódás nem következik be, I akkor nem valósul meg a lelki helyreállítás. Tudja, ez úgy működik, hogy aki bizonyos tör­vényt nem tud, az sem mentesül a következ­mények alól... Minden harmadikosnak saját veteményese van Főnyedi almanach hétszázötven évről évforduló Kiadvánnyal és szentmisével ünnepelt a település Retket ritkítanak, tököt gazol­nak, cukorborsót szednek - min­den diák saját veteményest gon­doz a balatonboglári általános is­kola 3.b. osztályából, akik So- mogyból egyedüliként vesznek részt a Fiatal gazdák szövetsége és a vidékfejlesztési minisztéri­um által felkarolt programban. Az ötlet egy cserkeszőlősi gazdálkodótól származik, aki azt szorgalmazta: a multik áru­házi zöldségein felnövő gyere­kek ismerjék meg testközelből a gazdálkodás szépségeit, a há­zilag megtermelt finomságok ízét.-Az országból végül tizenhét iskola kapott ingyen vetőmagot, köztük a mi osztályunk - szá­molt be Légiiné Tomity Anna, a bogiári 3.b. osztályfőnöke. El­mondása szerint a szülők, nagyszülők kivétel nélkül áll­tak a kezdeményezés mellé. Minden diák otthonában kiala­kították a nebulóknak a kis ve­teményest, ahol azóta már meg­érett a zöldség egy része. A gye­rekek naponta készítenek ösz- szefoglalót a kertjükben végzett munkáról, melyet illusztrálva tablókat is készítettek az osz­tályterem falára. Lesz fotó- és rajzpályázatuk, sőt a saját ter­mésből készül a tízórai is: Légiiné Tomity Anna versenyt is rendezett a legötletesebb re­tekfigurákkal elkészített szend­vicsekből. ■ Füleki T. Harangszóval hívták a vendége­ket, köztük Szászfalvi László ál­lamtitkárt is a főnyedi templom­ba. A 88 lelket számláló kisfalu nagy ünnepe volt: az írásos emlé­kek szerint 750 éves a település. Bár a régészeti feltárások ezer éves múltról tanúskodnak, az el­ső írásos emlék Főnyedről 1261- re datálható.- A Kis-Balaton Il-es víztározó építésekor ásatásokat is végeztek, melyek egyértelmű­en bizonyították, hogy a honfog­lalás korában Főnyed élő telepü­lés volt - mondta Marton István as polgármester. A szentmise keretében tartott § ünnepségre az elszármazottá- 5 kát is meghívták, akiknek az 1 évfordulóra kiadott, Főnyedről Almanach 1261-2011. 750 éves Főnyed az első írásos emlékek szerint szóló, Almanach 1261-2011 cí­mű kiadványt is bemutatták. Marton Tímea, a könyv szer­kesztője elárulta: szilveszterkor született meg a kiadvány gon­dolata, amit az Életfán szereplő első írásos említés dátuma indí­tott el. - Meghallgattuk a Him­nuszt, majd a köztársasági el­nök beszédét, amiben az is el­hangzott, hogy a múlt a jövővel kezet fog - idézte fel Marton Tí­mea. - S, hogyan is foghatna legjobban kezet, mint itt a jelen­ben, ebben a könyvben. A kiad­vány készítésében nem csak a helyiek, hanem az elszármazott főnyediek is segítettek, doku­mentumokkal, fényképekkel is. ■ Vigmond Erika 4 Csernus Imre: mind­annyian képesek va­gyunk agresszíven hozzáállni egy emberhez

Next

/
Thumbnails
Contents