Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-26 / 96. szám
6 2011. ÁPRILIS 26., KEDD GAZDASÁG A felhasználók után kémkedik a mobiloperációs rendszer Stagnálnak a hazai eladások kiskereskedelem Az új adórendszer sem lendített a forgalmon Legnépszerűbb a meleg- és a hidegétkezési utalvány Alig néhány nappal azután, hogy az Apple okostelefonjáról kiderült, rögzíti és el is küldi egy központi adatbázisba az adott készülék földrajzi koordinátáit, újabb mobiloperációs rendszerről tudható, hogy „kémkedik” a felhasználó után. Samy Kamkar informatikai biztonsági elemző és egykori hacker a Wall Street lournal- nek elmondta, hasonló tapasztalatokat szerzett egy androidos operációs rendszerrel ellátott HTC okostelefonnal kapcsolatban is. A készülék néhány percenként regisztrálta a tartózkodási helyét, és az adatokat egy órán belül többször is elküldte az operációs rendszert fejlesztő Google- nak, a közelben lévő vezeték nélküli wiflhálózatok beazonosítható adataival együtt. Az amerikai napilap független szakértője, Ashkan Soltanit megerősítette Kamkar állításait. A Google egyelőre elzárkózott a nyilatkozattól. Ugyanezt támasztotta alá a brit The Guardiannek Magnus Eriksson svéd programozó is. Ismeretei szerint az androidos mobilok a beazonosítható wifik listáját folyamatosan frissítik, tehát a központi adatbázis mindig a telefon által megközelített 200 legutolsó vezeték nélküli hálózatról szerez tudomást, nem így az Apple-nél, ahol az iPhone-ok az adatokat egy évig tárolják. Az Apple készülékei által gyűjtött adatok viszont nem titkosítottak, és könnyen kiszivároghatnak a felhasználótól, amikor az szinkronizálja a mobileszközt a számítógéppel. Az Apple mobilos adat- gyűjtési gyakorlatáról egy amerikai kongresszusi képviselő intézett kérdéseket a céghez, válasz azonban még nem érkezett. A felhasználók tartózkodási helyének a feltérképezését a külföldi mobilszolgáltatók már többféle helyfüggő szolgáltatásra is felhasználják, ez már most évi többmilliárd dolláros üzletet jelent. ■ Okostelefon-piac* Symblan (Nokia) 46,9 37,6 AadroM _______3,9 22,7 Bt ackberry (RÍM) 19,9 16,0 iOS (Apple) __14,4 15,7 Wi ndows* »_______8,7 4,2 • OPERÁCIÓS RENDSZER SZERINT] RÉSZESEDÉS, SZÁZALÉK. ** WINDOWS MOBILE ÉS WINDOWS PHONE 7 EGYÜTT. FORRÁS: GARTNER Még mindig a mélypont közelében van a hazai kiskereskedelem, az áremelkedés érezteti hatását, az adóátalakítás viszont nem. Benke Dávid Februárban az egy évvel korábbit mindössze 0,2 százalékkal haladta meg a hazai üzletek forgalma - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal számaiból. Szinte hajszálra pontosan ugyanekkora volt a januári adat is, ám lényeges különbség, hogy akkor még nem volt hatással a keresletre az egykulcsos személyi jövedelemadó. Bár egyhavi adatból még nem lehet messzemenő következtetést levonni, de úgy tűnik, azoknak lett inkább igazuk, akik szerint a magasabb keresetű rétegeknél keletkező többletjövedelmet alig költik el, helyette a megtakarításokat növelik. Összecseng viszont a konjunktúrafelmérésekkel a februári statisztika, a lakosság lényegesen pesszimistábbá vált, mint tavaly volt, ennek hátterében a rossz munkaerő-piaci helyzet húzódik meg. A legutóbbi előrejelzések szerint a második fél évben kaphat lökést a kereslet, augusztusra várható ugyanis, hogy a magánnyugdíjpénztári hozamokat kézhez kapják az állami rendszerbe visszatérő tagok. Még nincs pontos szám az összegről, de nagyjából 300 milliárd forintról van szó. Összehasonlításként: a teljes februári kiskereskedelmi forgalom 512 milliárdos volt. Az egyszeri jövedelem teljes elköltése sem valószínű azonban, de arra elég lehet, hogy érezhető növekedést produkáljon az év végére. A vásárlásokat a magas árak is visszafogják, ezt jól mutatja, hogy a leginkább dráguló üzemanyagok forgalma még a tavalyi zuhanást követően is tovább csökken. Az élelmiszereknél is stagnált a kereslet, néhány szegmensben pedig kimondottan nagy visszaesés volt. Meglepő például az iparcikkeknél megfigyelt 13 százalékos forgalom- csökkenés, eközben a tavaly is jól fogyó illatszereknél tovább bővül a piac. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjárműA kiskereskedelemben az élelmiszereknél is stagnált a kereslet, augusztustól kaphat lökést a fogyasztás és járműalkatrész-üzletek eladásai februárban stagnáltak, 2011 első két hónapjában 3,3 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakáétól, noha tavaly óriási volt a zuhanás. Magyarország kiskereskedelmi szektora nagyjából felzárkózott az európai átlaghoz, míg 2010-ben - főleg az áfaemelés utóhatásaként - a sereghajtók között erepelt. Az Eurostat gyorsbecslése szerint a hónap során a kiskereskedelmi eladások az Európai Unióban átlagosan 0,9, az eurózóna országaiban pedig 0,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb növekedést (12,6 százalékosat) Lengyel- országban, a legnagyobb visszaesést (5,6) Spanyolországban mértek, de nem minden tagállam közölt még adatot. Megállt a bizalom romlása áprilisra az előző hónapok esése után valamelyest visszakorrigált a GK1 konjunktúraindexe - közölte a kutatóintézet Az Európai Unió támogatásával készítettmutató -10,7 pontról -9,1- re emelkedett, a válság óta a csúcsot ez év februárban érte el a mutató. Leginkább az ipari bizalmi index nőtt, folytatva az immár két éve tartó emelkedő trendet, és idei csúcsára jutott. A szektor kapacitáskihasználása 80 százalék fölé kúszott, a rendelésállomány újabb rekordot döntött. a FOGtALKOZTATÁsi szándék ágazatonként eltérő: az iparban stagnált, az építőiparban javult, a kereskedelemben és a szolgáltató szférában romlott, s nőtt a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék jellemzően mérsékeltebb lett, a fogyasztók inflációs várakozása azonban erősödött - derült ki a felmérésből A magyar gazdaság kilátásainak megítélése a márciusi zuhanás után a legtöbb ágazatban és a lakosság köré ben is kissé javult, az építőiparban azonban számottevő en tovább romlott A gki fogyasztói bizalmi index értéke öt hónapos folyamatos csökkenés, ezen belül a márciusi zuhanás után áprilisban minimálisan, a statisztikai hibahatáron belül emelkedett A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét kedvezőtlenebbnek, várható megtakarítási képességét viszont kedvezőbbnek látta, mint egy hónappal ezelőtt A meg kérdezettek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit javulónak, a következő egy évben viszont romlónak érezték. Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos cafeteriakeret összege, átlag 276 842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató, a Nexon Kft. legfrissebb felmérésében. A csökkenés oka szakértők szerint a koncentráltabb költség- erőforrás-gazdálkodás. Az öt legnépszerűbb cafeteriaelem: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény, és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető. A novemberi jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési, az ajándék- és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt. A novemberi változások után továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő ■ Legnépszerűbbek: étkezési és üdülési utalvány, egészség- és nyugdíjpénztár, helyi bérlet. lakáscélú támogatás, a védőoltás, illetve évi 50 ezer forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket az elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe. Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte - 31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt. A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Az elemzés szerint, ha a felhasználást a cafeteria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén. ■ Minden tizedik bringás biztosított közlekedés 3500 kerékpáros szenvedett balesetet, felerészben saját hibájából Több mint kilencvenezer lakás van veszélyben A biciklisek alig tíz százaléka köt felelősségbiztosítást magára és a járművére, miközben ma kétszer annyian kerekeznek a hétköznapi forgalomban, mint négy évvel ezelőtt - hívja fel a figyelmet a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közleménye. A biciklisek számának robbanásszerű növekedését szerintük a hazai biztosítók nem túl nagy ütemben követték, egyelőre szerény a kerékpárosokra szabott komplex kínálat. Ezzel szemben példáül Svájcban és Liechtensteinben fillérekért árulják a kerekezők számára kidolgozott átfogó biztosítási csomagot, és - teszik hozzá - súlyosan megbüntetik azt, akinek a biciklijén nincs fenn az akár a sarki közértben is kapható igazoló matrica. A közlemény által idézett rendőrségi statisztika szerint tavaly több mint 16 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési balesetvolt, ebből 3500 esetben volt érintett kerékpáros is, és ezek felét maguk a biciklisek okozták. Az ittasan balesetet szenvedett kerékpározók aránya 2010-ben 26,7 százalék volt, ami növekvő tendenciát mutat, ugyanis ez a mutató 2009-ben még 20,5 százalékot, 2006-ban pedig mindössze 16,7 százalékot tett ki. A közutakon tavaly összesen 92, | idén pedig már 19 kerékpáros I vesztette életét. ■ Jelenleg szerény a biztosítók kínálata a növekvő számú kerékpárosoknak Két év alatt több mint ötszörösére nőtt a 90 napon túl késedelemben lévő jelzáloghitel-állomány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási jelentéséből. 2008. december végén ez az állomány „még csak” 97,8 milliárd forint volt, míg 2010. december végén ösz- szegük 541,6 milliárdra ugrott a hitelintézetek által nyújtott kölcsönök esetében. A hitelintézeteken kívüli egyéb pénzügyi közvetítőknél (pénzügyi vállalkozásoknál, takarék- szövetkezeteknél) nyilvántartott, 90 napon túl késedelemben lévő bruttó jelzáloghitel-állomány is tetemesen nőtt: 2008. december végén 49,4 milliárd forint, míg 2010. december végén 119 milliárd forint volt az összegük. Azon ingatlanok száma, amelyeket 90 napot meghaladó késedelemben levő jelzáloghitel terhel, 2010 végén meghaladta a 90 ezret. Ezeknek nagyobb része, mintegy 67 ezer lakás a bank- rendszer által nyújtott hitelek mögött állt, a maradék a pénzügyi vállalkozások, illetve kisebb részben takarékszövetkezetek hiteleihez köthető. 2010 eleje óta az árverezési és kilakoltatási moratóriumok miatt gyakorlatilag nincs lehetőség ezeknek az ingatlanoknak a piaci értékesítésére, ezért az eladásra váró lakások száma fokozatosan halmozódik. ■
