Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

2011. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP SZTORI 5 Rémálom: egy hét a zárt osztályon pszichiátria Hogyan zárassuk férjünket elmegyógyintézetbe, és hogyan szerezzük meg vagyonát? Bezártak egy egészséges amerikai férfit egy hétre egy magyarországi kórház zárt osztályára felesége és néhány szakember jóvoltá­ból. A 70 éves, ma is aktív tanár két éve küzd igazáért. Kun J. Viktória Steve rémálomba illő története 2008. május 7-én kezdődött. Épp a Szilágyi Erzsébet fasorban lévő amerikai iskolában, ahol önkén­tes tanárként dolgozott, vizsgáz­tatta a gyerekeket, amikor felesé­ge telefonjáról hívták. A vizsga miatt a mobilt nem tudta fölven­ni, de pár perc múlva az igazga­tóhelyettes lépett a terembe és kérte, tárcsázza a feleségét azon­nal. A hívását egy férfihang fo­gadta, aki orvosként mutatkozott be és közölte, a felesége rosszul lett, nyugtatóinjekciókat kapott és haza kellene vinni. Indulás előtt hívta a barátját, aki - ismer­ve a házaspár viszonyát és az előzményeket - azt tanácsolta ne­ki, hogy a kórházi osztályra ne J menjen föl, de miután feleségét -s nem engedték le, kénytelen volt. Találkozott egy ismerőssel is, aki tolmácsként elkísérte az orvosi szobához. Bent a felesége toló­székben ült, hátrahajtott fejjel, mintaki nincs magánál. Az orvos még egy injekciót kért neki, s jelezte, éppen a betegszálh'tókat várják, mert az asszonyt vizsgá­latokra viszik. Három-négy tag­baszakadt férfi vonult be a szobá­ba, ahonnan együtt indultak a VI. emeletre, a kórház zárt osztá­lyára. Ismerőse itt lemaradt, így szem elől vesztette őket, s két-há- rom órán át kereste barátját, de csak a korábban tolókocsiban ülő, „félkómás” feleséget látta távozni: a saját lábán. Az események Steve szerint innentől hihetetlen fordulatot vettek. Beterelték őt egy szobába, ahol három orvos és két áplónő volt. Már várták. „Leült velem szemben egy szo­bában ez a doktor és közölte: itt fo­gok maradni. Előzetes vizsgálat nem történt, így az orvos aligha­nem a feleségem bemondására döntötte el, mit fog tenni. Hiába til­takoztam, ő csak annyit mondott, azt ő dönti el, kinek van igaza. Próbáltam telefonálni, de a bará­tomnak már csak annyit tudtam mondani: csapdába csaltak, a Egy profin megszervezett és kidolgozott ügy volt, amit a férfi felesége és lánya eszelt ki. nyolcadikon vagyok”- emlékszik vissza Steve. A barát hívta a rend­őrséget, akik kimentek a kórház­ba, de a doktor azzal szerelte le őket, hogy a sértettet be kellett utalni, nagyon rosszul volt Más­nap jött a bírói szemle is, ami a zárt osztály indokoltságát hivatott ellenőrizni, csakhogy olyan orvos adott szakvéleményt, aki - leg­alábbis Steve elmondása szerint - vele még csak nem is beszélt. Ezek után Steve-et május 13-ig tar­tották bent az elmeosztályon aka­rata ellenére. Közben felesége el­vitte a bankkártyáját, iratait és kiforgatta mindenéből. Végül az a pszichiáter intézke­dett és „szabadította ki” a férfit, akihez fe­leségével korábban párterápiára járt, és aki szerint már akkor, bent az intézményben is több orvos­nak feltűnt, hogy valami nem stimmel. Ő ma is úgy emlékszik az esetre, hogy egy profi tervet eszelt ki a nő és a lánya. „A férfinek se előtte nem volt, se azóta semmilyen pszichés gondja nincs. A kollégák valószínűleg jó­hiszeműen jártak el, csak úgy tű­nik, az asszonynak sikerült meg­vezetnie őket” - mondja a szak­ember, aki szerint ez az eset isko­lapéldája a rendszer hibáinak, s annak, hogy a jogi szabályozások ellenére az könnyen kijátszható. Ő egyenesen botrányosnak nevez­te, ahogy a kontrollként beépített bírói szemle működik, az ugyanis az esetek túlnyomó többségében helyben hagyja az intézmény dön­tését. A szakember emlékszik olyan esetre, amikor egy hiszti­roham után egy nő napokig nem tudott kijutni a zárt osztályról. Ugyanezekről az anomáliákról beszél Radó Iván, a Pszichiátriai Érdek- védelmi Fórum elnö­ke, akitől a férfi segít­séget kért. Ő is rend­szeresen találkozik hasonló esetekkel, és non- szensznek tartja, ahogy a bírói fe­lülvizsgálat működik, miközben nem különösebben nehéz ma el­érni, hogy valaki haragosát, vagy akár családtagját, legalábbis idő­legesen a pszichiátriára juttassa. A bírói szemléhez szakértő kell, a szakértők száma elég csekély, így szinte mindenki mindenkit ismer. A bíróság részéről általá­ban nem bíró, hanem titkár vagy ■ Az eset iskolapéldája a rendszer hibáinak. fogalmazó van jelen, aki nem ért a diagnózishoz, de saját belátása szerint nem mer cselekedni, ak­kor sem, ha napnál világosabb, hogy a beteg nem beteg. „Ha valakire mentőt hívnak, amelyben a rohamkocsi kivételé­vel többnyire orvos nincsen, több­nyire akár erőszakkal is elviszik, gondolván ez kisebb veszélyt je­lent, mintha otthagynák, onnan­tól pedig az esetek jó része bent Is marad a rendszerben, s ha ki is engedik, a stigma már megma­rad” - mondja az elnök, aki sze­rint a mostani rend­szer egyszerűen al­kalmatlan arra, hogy kizárólag szakszerű intézkedések és dön­tések születhesse­nek. „A konkrét ügyben az a vé­leményem, hogy nem tévedés tör­tént, hanem valami nagyon más­ra utalnak a körülmények. Ha té­vedés történt, akkor viszont az el­járó orvos alkalmatlan hivatásá­ra”- mondja a PÉF elnöke. Dr. Lehóczky Pál, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő el­nöke szerint kizárólag köz- és/vagy önveszélyes betegeket le­het akaratukon kívül bevinni, ■ Nem nehéz egy haragost egy időre zárt osztályra tenni. zárt osztályon tartani. A vezető szerint történhetnek hibák, de azért csakis abból szabad kiin­dulni, hogy mind a kezelő, mind a felülvizsgálatot végző szemlé- zők, a bíró, illetve a pszichiáter szakmájukhoz értő emberek. De még ha hibáznak is, Lehóczky doktor szerint azt biztosan nem rosszhiszeműségből teszik, leg­feljebb rosszul felfogott szakmai lojalitásból. Steve, akinek ügye már diplo­máciai bonyodalmat is okozott, egyelőre tanácstalanul figyeli a rendőrség, ügyész­ség ténykedését, ahonnan rendre pat­tannak vissza felje­lentései. Értetlenül szemléli, hogyan úszhatja meg bárki is például azt, hogy szívbetegsége eüenére beadjanak neki egy veszélyes kombinációjú nyugtató antipszichotikumot, amitől az­tán egy napig alszik, aztán pedig órákig csak kóvályog. (A törvény szerint egyébként a bírói szem­léig csak a minimálisan szüksé­ges gyógyszeres kezelés volna adható.) Vagy hogy hogyan lehet odaadni válófélben lévő feleség­nek mindent, amit nála találtak: telefonokat, pénzt, bankkártyát - leltár nélkül -, s leginkább azt, hogy egy hétre veszélyes embe­rek közé zárták makkegészsége­sen. Steve ma már a saját laká­sába sem tud bejutni. Három módszer az egészségügyi törvény sze­rint háromféle módon kerül­het valaki pszichiátriai keze­lés alá: önként, bírósági ha­tározatalapján vagy sürgős­séggel. A kényszerbeszállítást csak alapos vizsgálat után rendelheti el az orvos. Ha egy orvos úgy ítéli meg, hogy a páciens veszélyes magára vagy másokra, elrendelheti a mentőszolgálattal a beszállí­tást. A helyszínen a mentőor­vos is dönthet másként, és az osztályon is vizsgálatoknak vetik alá a beteget Ha úgy ítélik, bent tartják, az orvo­soknak értesíteniük kell a bí­róságot, ahol szakértői cso­port vizsgálja felül, hogy jo­gosan tartják-e bent. Hamis biztonságkeresés a teljes bizonytalanságban RADOS Jtf A. VIRÁG kedves ismerősöm tavaly év vége feié kivándorolt egy or­szágba, ahol mindjárt kitör a balhé. Minden hónap, minden hét, minden nap azzal fenye­get, hogy megeshet. Ettől zeng a világsajtó, erről konferenciáz- nak nyílt és zárt üléseken, ez a téma sok magánbeszélgetés­ben: most mi lesz? Ismerősöm mindeközben boldogan múlat­ja napjait új otthonául válasz­tott második hazájában, és nem érdekli a csinnadratta. kérdeztem tőle levélben, hogy mit gondol, és nem fél-e. Azt válaszolta, körülötte totál nyugi van, az emberek élik jól megszokott életüket, úgyhogy ő sem izgul. Különben is, féle­lemben nem lehet élni. Ha pe­dig mégis, akkor ő most egy jó­kora hullámvasúton ül bebizto­sítva, nagyokat sikongat, és rettentően élvezi. elképedtem. Hogyan teheti meg valaki, hogy ennyire nem néz szembe azzal, ami nap mint nap kiüti a szemét? Jó-jó, megértem, most költözött oda, boldog, hogy befogadták, örül, hogy nem facsarja a honvágy, hanem valóban egyre inkább otthon érzi magát. Hiszen olyan régen készült rá, hogy kimegy. De azt már sehogy sem bírom megemészteni, hogy mindeme lelki tényezők okán a háborús fenyegetésről sem hajlandó tudomást venni. írtam is neki erről egy levelet, némileg felpaprikázva, mert voltam egy eseményen, ahol éppen a téma legkényesebb ré­szét titkolták el az újságírók elől. Amikor a vonatkozó elő­adás jött, se szó, se beszéd ki­tessékeltek minket, tudósítókat a teremből. „így tájékoztassuk a közvéleményt - füstölögtem.- Ez az oka, hogy terjednek a találgatások, a rémhírek vagy pont az ellenkezője, az, hogy: á, nem is olyan vészes ez az egész.” Mint ismerősöm eseté­ben. Ezt is megírtam neki. Rögtön megérkezett a három­soros, hegyes válasz, hogy ő ugyan nem veszi ezt az egészet könnyen, én azt csak úgy kép­zelem. Visszaírtam neki, be­másolva az e-mailbe az ő leve­leinek vonatkozó részleteit, mi­szerint én csak abból tudom az ő viszonyát a helyzethez, amit ő maga írt meg nekem. Közben itthon hangosan mérgelődtem, hogyan hazudhatnak ekkorá­kat önmaguknak az emberek. Férjem csitított: mit vagyok úgy oda, ez a nő áll a vártán, kemény csaj, még akkor is, ha ezt hisz meg azt hisz. Akárho­gyan vesszük, ő van ott a tűzfé­szekben. lehet benne valami. Végül is mindenki azt gondol, amit akar, és nem biztos, hogy én vagyok a jó tündér, aki fel­nyitja a szemeket. Meg is ír­tam ismerősömnek, hogy túl van tárgyalva a téma, érezze jól magát, ameddig csak lehet. DE AZÉRT CSAK DÜHÍT, hogy így hazudnak önmaguknak az em­berek. Még hogy bebiztosítva. Senki semmi ellen nincsen be­biztosítva. Igaz, ez nemcsak ar­ra a távoli országra igaz, ha­nem általában az emberi élet­re. Ez benne a pláne. Szomorú portugál hírek A portugál lapok államcsődöt vizionálnak, és ha nem nyert volna a Benfica a héten Dzsudzsákék ellen, az olvasók már kardjukba dőltek volna. így még felmerült, hogy Portugália esetleg kiléphetne az EU-ból, és csatlakozhatna a szépen fejlődő Brazíliához, mint tengeren túli gyarmat, a Benfica csapatában úgyis többen vannak már a brazilok. i I t l i

Next

/
Thumbnails
Contents