Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
4 2011 ÁPRILIS 10., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA népességfogyás Másfél, de akár kétmillió fővel csökkenhet hazánk népessége, ha nem történik áttörő változás. A kormánynál átfogó családpolitikai koncepció készül. MAGYARORSZÁG MEGFOGYATKOZÁSA Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik megfordítani a népességfogyatkozás trendjét. A mai harmincasok jelentik az utolsó esélyt. Kun. J. Viktória A héten Pécsről érkeztek aggasztó hírek: 250 pedagógus veszítette el az állását a drasztikus gyer- mekszámcsökkenés miatt. A magyarországi demográfiai folyamatok, úgy látszik, egyelőre nemcsak a déli országrészben, hanem csaknem mindenütt folyamatosan romlanak. Demográfusok a jelenlegi tendencia alapján azt jósolják: 2050-re jó, ha nyolcmillióan maradunk, hacsak nem történik valamilyen drasztikus változás. Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Intézetének főigazgató-helyettese tapasztalt demográfusként évek óta mondja azt: a kiszámíthatóság és a biztonság adhat kedvet és bátorságot a családoknak a gyermek- vállaláshoz, és itt az utolsó pillanat, hogy bekövetkezzen az áttörés. Vannak Európában országok, ahol ez sikerült. „Az 1974 és 1978 között született generáció, a Ratkó-unokák az utolsók, akik még helyrebillenthetnék az egyensúlyi, megállíthatnák a fogyást. Ők vannak ugyanis még akkora létszámban, hogy képesek legyenek behozni a lemaradást, a következő generációknak erre már esélyük sincs. Ha a most 33-37 éves korosztály nem kezd azonnal családalapításba, vagyis a jelenlegi helyzetből nem tudunk kizökkenni, 2050-re akár kétmillióval is kevesebben lehetünk ”. - mondja a demográfus, aki szerint átfogó koncepcióra van szükség a családok helyzetének megerősítésére, így a biztonságuk megteremtéséhez. „Már most is tízszázalékos a gyermektelenek aránya, ha pedig a tendencia így folytatódik, ez az arány 20-25 százalékra nő, ami elfogadottabbá teszi a gyermektelensé- get. Ebben nagyrészt közrejátszik a házasságok számának drasztikus és folyamatos csökkenése is” - mondja Pongrácz Tiborné, aki külföldi példákat is említ. „A franciáknál nagyon komoly családpolitikai koncepció fordított a helyzeten, s mondhatjuk, hogy ma Európában a legjobb helyzetben lévő ország. Ott első körben kitalálták, hogy családi pótlékot csak a harmadik gyerek után adtak, jelenleg is csak a második után jár, de akkor az összes gyermeknek. De ugyanígy hatása van, ha mondjuk a munkavállalást segítő intézkedések történnek, ahogy Dániában, ahol egy év után az anyukák 86 százaléka visszamegy, és vissza is tud menni dolgozni úgy, hogy közben a gyerekét jó körülmények között, biztonságban tudhatja” - mondja a szakember. Nagyjából egyébként éppen Pongrácz Tiborné gondolatait tükrözi a kormány célja és szándéka, legalábbis annak alapján, amiket lapunknak Nyitrai Imre, A legjobban fogyatkozó települések Magyarországon I - W 2QM VÍW. Szárász 90 29-67,8% Pányok 145 49-66,2 % Magyarlukafa 176 78-55,7 % Megyer 62 29-53,2 % Szaknyér 114 58-49,1 % FORRÁS: KSH-GYŰJTÉS a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára vázolt. Kiderült: átfogó nemzeti családpolitikai koncepció készül, amelyben valamennyi, már létező család- politikai intézkedést összeszedtek, illetve külföldről vett mintákat átvezettek. „Kiderült, hogy nálunk szinte már valamennyi ötlet előkerült, csak éppen nem voltak összehangolva ezek az eszközök” - mondja a helyettes államtitkár. „Fontos lépés, hogy a nők 40 év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulhatnak, így részt tudnak vállalni az unokáik felügyeletében, a szülő pedig ilyen esetben könnyebben elvállalhat például egy részmunkaidős állást, hiszen a gyermek felügyelete megoldott. A gyes három évre emelése, az óvodai, bölcsődei férőhelyek bővítése, és hogy Európa egyik legbőkezűbb családi adókedvezményét vezettük be, jelentős eredményeket hozhat a gyerekvállalásban. Ráadásul ez épp azt a korosztályt célozza, amelyiket a demográfusok a gyermekvállalásban leginkább „ostoroznak”, hiszen az adókedvezmény leginkább azoknak jelent vonzó alternatívát, akiknek a karrierje felfelé ível, bizonyos egzisztenciájuk is van már” - mondja Nyitrai Imre. Mi történne, ha francia mintára érzékelhetőbb támogatást A leginkább gyarapodó települések Magyarországon HHHH 2005 1 változás Boncodfolde 189 356 88,4% Keszü 662 1344 103,0 % Telki 1415 3 610 155,1 % Tornakápolna 8 29 262,5 % Pócsmegyer 475 1838 286,9% FORRÁS: KSH-GYŰrréS kapna a második, harmadik gyermek vállalása? „Örülnénk, ha már itt tartanánk - mondja Nyitrai -, nálunk egyelőre az első gyermek biztonságát kellene megadni, hiszen ők nem születnek meg. Ezt segítheti a lakhatási támogatás, a kiszámítható otthonteremtés. Roppant egyszerű lenne a helyzet, ha a részmunka- idő és a távmunka arányának növelésével megoldhatóak lennének a népesedési problémák, ám a demográfiai változások elindítása, egy családpolitika meggyökereztetése sokkal összetettebb, hosseú távú folyamat” - mondja a helyettes államtitkár, aki szerint a rendszer kiszámíthatóságának egyik eleme a kiszámítható munkahely, ám Magyarországon és általában a kelet-európai országokban más a helyzet, mint Nyugat-Európá- ban. Nálunk ugyanis a nők többsége, közel hetven százalékuk azt vallja: ha megtehetné, nagyon szívesen visszavonulna, akár részfoglalkoztatásba is. A készülő koncepció elemeiről Nyitrai Imre egyelőre nem beszélt, csak anynyit ígért: az átfogó anyagból újra igazolódik: a kormány most is, akárcsak 2002-ben, konzekvensen ugyanazt a családpolitikát folytatja. „Ha nem szakítottunk volna az akkori elképzelésekkel, ma egészen máshol tartanánk már” - mondja a szakember. Kezdődik az utolsó népszámlálás kész az újabb, a 15. népszámlálás kérdőíve, amit idén először az interneten is ki lehet majd tölteni. Az októberi ösz- szeírás 15 milliárd forintba kerül. A cenzus előkészítése és a próbaösszeírások több éve kezdődtek, idén az előkészületek mellett a kampány, és maga az adatfelvétel zajlik, míg az értékelés 2012-ben zárul. Október 1-jéig mindenki kézhez kapja a népszámlálási nyomtatványokat. Október első két hetében az interneten is beküldhető lesz az önállóan kitöltött kérdőív, de a hagyományos kérdőíveket is kitöltheti saját maga a válaszadó. Később az életvitelszerűen Magyarországon élők már csak a kérdező biztosnak adott válaszokkal tehetnek eleget a válaszadási kötelezettségüknek. Az őszi próbanépszámlálás adatai alapján arra számítanak, hogy a megkérdezettek 10-30 százaléka az online kitöltést választja. Elképzelhető, hogy az idei lesz az utolsó hagyományos népszámlálás. Egyre több országban honosodik meg ugyanis az a módszer, mely a hivatalos állami adatbázisokat kapcsolja össze és használja az információk kinyerésére. A jövő nem épülhet j bevándorlásra : AZ Eli STATISZTIKAI HIVATALA, : az Eurostat jelentése szerint : 2010-hez képest 2060-ig ösz■ szesen 1,3 százalékkal nő • az unió népessége, de a tag- : államok között óriási eltéré: sek várhatók. Vannak orszá• gok, ahol 27 százalékkal • csökken majd a lakosság, : de például Cipruson 60 szá- : zalék feletti lesz a növeke- : dés, egyes államokban a be- \ vándorlás ellensúlyozza a : természetes népességcsökke- : nést. Orbán Viktor a múlt : héten Gödöllőn, az uniós ■ tagállamok demográfiai és '■ családügyi minisztereinek : informális ülésén erre rea- : gálva jelentette ki, hogy Eu• rópa nem építheti jövőjét a '■ bevándorlásra, pedig„vesz- : tésre áll a nagy civilizációk : népesedési versenyében". i 2060-iG az EU területén a gye- '■ rekek aránya 18 százalékkal, : az oktatásban részt vevő fia- : taloké 24 százalékkal, a fia■ tál felnőtteké pedig 22 száza- : lékkai csökken, ellenben az : idősebb munkavállalók szá- : ma 2 százalékkal emelkedik, : a 80 év feletti népesség ará- : nya pedig a mostani 3 és fél- : szeresére nő. ; MAGYARORSZÁGON a KSH : gyűjtése szerint 2010-ben '■ csaknem 250 ezer gyerekkel : volt már kevesebb, mint : 2000-ben és csaknem 200 : ezerrel nőtt á nyugdíjas ko■ rúak aránya. A gyerekek : száma egyébként kizárólag Pest megyében nőtt, míg az ■ idősek aránya kivétel nélkül [ valamennyi megyében emel- ; kedett. Akkor szül, ha visszamehet dolgozni DEMOGRÁFUSOK szerint igaz, hogy azokban az országokban, ahol magas a termékenység, ott viszonylag magas a nők foglalkoztatottsága, az aktív korúak 70-75 százaléka dolgozik. Ehhez persze az kell, hogy megoldott legyen az intézményes gyermekellátás. A svédeknél, a finneknél és a nonégoknál egyéves korától szinte minden gyerek bölcsődébe jár. Franciaországban nagyon rugalmas a rendszer: már a néhány hónapos gyerekeket is be lehet adni. Ott emellett jelentős adókedvezményt is kapnak a gyermeket nevelő családok. Hollandiában a részmunka- idős foglalkoztatást részesítik előnyben, így sok család a másfél keresős modellben dolgozik. Európa-szerte megfigyelhető jelenség egyébként, hogy a fiatalok több gyermeket szeretnének, mint ahány végül megszületik, egy 2006-os kutatás szerint néhány országban a tervezett gyerekeknek csak a fele jön világra. Amennyiben a gyermekvállalás előtti akadályokat ezekben az államokban sikerülne felszámolni, akkor a termékenységi ráta elérné a generációk reprodukciójához szükséges szintet. A szakemberek szerint ehhez rendkívül fontos, hogy a különböző társadalmi helyzetű és életkilátású emberek megfelelően „kapaszkodhassanak” a család- politika adta lehetőségekbe. i 1 i 1 í
