Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
4 2011. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA dohányzás A cigarettahirdetések tilalmának szigorához hasonló dohányzási tilalom bevezetésére készül a kormány. A cél a lakosság lesújtó egészségi állapotának javítása. FÜSTRENDELET: TÚL FOGJUK ÉLNI Ételek és cigaretta egy asztalon: júliustól ez már valószínűleg elképzelhetetlen lesz a magyarországi vendéglátóhelyeken is Az érintettek tiltakoznak ugyan, ám a jelek szerint most tényleg megszülethet Magyarországon is a köztéri dohányzás teljes tilalmáról szóló rendelkezés. VR-összeállítás Jövő héten tárgyalja a parlament a minden idők legszigorúbb magyar dohányzási tilalmát elrendelő törvénytervezet, így még az utolsó pillanatban is módosító javaslatok tucatjait adták be a képviselők. A viszonylag váratlanul és gyorsan elkészült tervezeten, úgy tűnik, nemcsak a dohányosok érdekvédői, a vendéglátószakma akar enyhíteni, de a politika minden oldaláról érkeztek viszonylag egybecsengő beadványok is. Igaz, az egészségügyi bizottság egyiket sem támogatta, de a végszavazásig még van idő lobbizni. Mind a Fidesz, mind az MSZP igyekezett még az utolsó pillanatokban is elérni, hogy a vendéglőkben, kocsmákban lehetőség legyen dohányzóhelyiségek kialakítására. Az ugyanis - a fideszes Kupcsok Lajos indoklása szerint - a vendéglátóüzlet forgalmát nagymértékben javítja, ha a többi részétől teljesen elkülönített, úgynevezett „szivar- szoba-jellegű helyiségekben” szabad dohányozni. Újabb kiskaput jelenthetett volna az a szintén kormánypárti próbálkozás, amely a vendéglátóüzlet tulajdonosát teljes mértékben felmentette volna, míg annak üzemeltetőjét akkor mentesítette volna a bírság alól, ha az gondoskodott a korlátozásra figyelmet felhívó felirat elhelyezéséről, és tett ráutaló magatartást a szabálytalanságot elkövető vendéggel szemben. A szocialisták egy másik indítványukban azt vélelmezték, s próbálták megakadályozni, hogy a jelenlegi tiltás szerint valamennyi vendéglátóhelyre vonatkozik a tilalom, ez pedig - az ő értelmezési dohánygyárak szerint súlyos gazdasági, foglalkoztatási következményekkel jár a dohányzás megtiltása minden zárt közösségi helyiségben. A törvényalkotók célja azonban az egészség védelme. sük szerint - elképesztő túlzás lenne, hiszen így például a Sziget Fesztiválon is tilos lenne a dohányzás. A javaslatokról a vendéglősök is pozitívan nyilatkoztak. „Ez a megközelítés már korrekt, életszerű, és úgy látjuk, ez már egy olyan párbeszéd irányába mutat, amelyre szükség volna a kérdésben” - reagált Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke. Hozzátette azonban: ahogy az eredeti, a zárt térben való dohányzás teljes tilalmát előirányzó javaslat esetében, ezt az indítványt sem előzte meg egyeztetés a szakmával. „A kormány céljaival egyetértünk, hiszen az egészség védelme és a gazdaság gyorsítása is elsőrendű, ám mindenképpen halasztásra lenne szükség” - utalt Háber arra, hogy a kormány- párti indítvány szerint már ez év júliustól bevezetnék a tilalmat. A szakember szerint egy „füstölgőhelyiség” kialakításához is időt kellene hagyni a vendéglátóknak, annál is inkább, mivel az ehhez szükséges légtisztító berendezés is legalább másfél millió forintos kiadást jelent. Más kérdés, hogy az egészségügyi bizottság nem támogatja ezt az enyhítést, csupán azt, hogy a vendéglátóhelyek elé kiszoruló dohányosok esetében nem kötelező betartani a dohányzásra alkalmas helyek meghatározásánál amúgy elvárt ötméteres távolságot. A vendéglátók ipartestületének a vezetője már az eredeti javaslat nyilvánosságra kerülésekor is hangsúlyozta lapunknak: a teljes dohányzási tilalom újabb csapás a recesszió sújtotta ágazatra, és akár további 30-40 százalékos forgalomcsökkenést is okozhat. Hasonló bírálatokat fogalmazott meg a dohányágazat hazai cégeit tömörítő Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ). • Véleményük szerint súlyos gazdasági, foglalkoztatási következményekkel jár, ezáltal társadalmi feszültségeket szül a dohányzás szigorításáról szóló javaslat. Ők a vendéglátásban 25 százalékos csökkenést valószínűsítenek. A szövetség rámutatott egy kutatásra, amely azt igazolja, a zéró tolerancia társadalmi feszültségeket gerjeszthet, és még egyébként jogkövető állampolgárokat is jogsértő helyzetbe hozhat. Egy Heintz Tamás fideszes képviselő nevéhez köthető módosító indítvány mindenesetre szigorítana: a személygépkocsikban is tiltaná a cigarettá- zást, ha 18 éven aluli gyermek ül benne. Tiltás, de hol? ■ Nyilvános helyeken zárt térben sehol sem engedélyezett a dohányzás ■ Tilos dohányozni aluljárókban és más zárt légterű közlekedőterekben, játszótereken m Zárt és nyitott megállókban sem lehet dohányozni, egyéb jelzés hiányában a tábla tízméteres körzetében m Szállodákban osak kifejezetten dohányzó- helyiségben, jelzett, zárt légterű szobában lehetséges ■ Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermek- jóléti és egészségügyi intézményben, kivéve a pszichiátriai intézeteket m Társasházak közös használatú helyiségeiben csak a közgyűlés négyötödös támogatásával lehet dohányozni A fiatalok megmentése komoly problémának tartják egészségügyi szakemberek, hogy a dohányosok száma ke molyán növekszik a 18-20 éves korosztályban. „Tanulnunk kell a fejlett világtól, például az Egyesült Államoktól, ahol a jövedéki adó emelésének és a dohányzásról le szoktató kampányoknak a hatására az 1960-as évek 40 százalékának felére esett vissza mára a dohányosok aránya. Nem kell tartani a dohányipar, a dohánytermesztők és a vendéglátóipar padlóra kerülésétől” - állítja Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Összehasonlításképpen: ma a magyar lakosságnak mindössze 47 százaléka nem dohányzott soha. A jövedéki adó sem elég a gyógyítás finanszírozására húszpercenként meghal egy ember a dohányzással össze függő betegségek következményeként Magyarországon. A tüdőrák miatti halálozás 90-95, az összes daganatos halál 30-35 százalékáért a cigarettá- zás tehető felelőssé. A férfiak körében a krónikus légúti betegségek miatti halálozás 80-85 százalékáért, a szív- és érrendszeri kórok miattinak pedig a negyedéért szintén a füstölés okolható. a nyugati országokkal szemben nálunk még most is emelkedik a rendszeresen dohányzók aránya; a 15 évesnél id& sebb felnőtt férfiak 41, a nők 32 százaléka cigarettázik. A terhes nők 16 százaléka dohányzik, így évente húszezer magzatnak okoz egészségkárosodást anyja - sorolja Kovács Gábor tüdőgyógyász szakorvos, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. Ám nincsenek jobb helyzetben az óvodások sem, hiszen ma 40 százalékuk pasz- szív dohányos, s mivel minden második családban található cigarettázó felnőtt, így a fiatalok hamarosan meggyújtják az első szál cigarettát. A dohányzás miatt kialakult betegségek gyógyításának, a táppénzkiadásoknak és a leszázalékolt emberek nyugdíjának a költsége lényegesen nagyobb az államkasszába befolyt jövedéki adónál. Százmilliárd forinttal több hazánkban a dohányzás közvetlen és közvetett költsége az állami költségvetésbe befizetett 350 milliárdot kitevő dohányadók összegénél - mondta lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Csak a gyógyszer, a gyógyítás és a dohányártalom miatti rokkantosítás 250 milliárdjába kerül az országnak, az indirekt költséget pedig az átlagosnál 10 évvel rövidebb élettartam okozza. A 450 milliárdos kár a GDP 1,8 százaléka, lényegesen több a 297 milliárd forintos gyógyszerkassza-előirányzatnál. Ez utóbbi a betegségek kezelési költsége mellett magában foglalja a termelékenységvesztést, a cigarettaszünetekből és a megnövekedett hiányzásokból származó veszteséget, a csikkek eltakarításának költségét, a dohányzás által okozott lakástü- zek eloltásának kiadásait és a passzív dohányzásnak kitett emberek korai halálozásából fakadó kárt. a dohányzásról való leszokás sosem késő. Ám a prevenció eredményessége érdekében módosítani kell a betegbeutalási rendszert és azt, hogy az egészségpénztárfinanszírozza ezt. Megéri: azokban az országokban, ahol bevezették a teljes körű dohányzási tilalmat, már az első évet követően 10-17 százalékkal csökkent az akut szívizominfarktus miatti kórházi felvételek száma, s 30-40 százalékos csökkenést értek el a szív-érrendszeri, a légzőszervi okok miatti kórházi beutalásokban. /é
