Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

2011. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP SZTORI 5 Zöld jelzés a legújabb vasúti reformnak tömegközlekedés Alacsonyabb jegyárak, megszűnő párhuzamosságok, csökkenő kedvezmények 2009. Nagyatádiak tiltakoznak a szárnyvonalak megszüntetése ellen. Az új kormány csak néhány vonatot indított újra. Vagy busz, vagy vonat - ilyesmit már korábbi kor­mányok is akartak, de a Széli Kálmán Terv a jelek szerint meg is csinálja. De minden zsákfalu elér­hető lesz tömegközleke­déssel. Kun J. Viktória „2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi köz­lekedés szervezeti konszolidá­ciója” - ezzel a Széli Kálmán Tervben szereplő mondattal in­dul a kormány közlekedési re­formja. Első körben a MÁV mint­egy 330 milliárdnyi adósságát rendezik, mégpedig a magán­nyugdíjkasszából visszakerülő forrásokból. Ez nagyjából az egyetlen, „ad hoc” intézkedés a közösségi köz­lekedés rendezésére, e területen ugyanis tűzoltó akciók nem se­gítenek, a többi változtatást az illetékesek szerint csak átfogó­an, a rendszer egészét vizsgálva szabad meghozni. A holding a volánok és a MÁV összeolvadá­sát jelenti. A másik, politikailag fontos kérdést még júliusban, illetve rá fél évre, decemberben rendezte a kormány, mégpedig egy év kényszerszünet után újra indí­tott 10 vasúti szárnyvonalat ab­ból a 24-ből, amit elődje záratott be: elsőként a Székesfehérvár- Komárom, Zirc-Veszprém, Kar- cag-Tiszafüred, Lajosmizse- Kecskemét, illetve a Pápa-Csor- na közötti vasútvonalon indult újra öt vonal, majd decemberben a szatmári részen, megyénket két szakaszon, a Fehérgyarmat- Zajta és a Mátészalka-Csenger vonalon érintette, illetve közvet­lenül 50 ezer embert. Hangos ovációra azonban nem volt ok, az újra járható szárnyakon a megnyitáskor 27-28 menetrendi napján összesen több mint hét­száz vonat közlekedett. Konkré­tan annyi, hogy ha a járatok ki­használtságának értékelését a statisztikusokra bíznák, kiderül­ne: a szerelvényeken átlagosan alig több mint harmincán utaz­tak. Az öt vonal közül a legna­gyobb forgalmat bonyolító Zirc-Veszprém szakaszon hét­köznap, illetve hétvégén egy­aránt napi hat szerelvény közle­kedett. A kalauzok adatai szerint az előbbiek összesen 306, az utóbbiak 186 utast szállítottak naponta. Az egy vonatra jutó át­lagos felszálló utasszám így a munkanapokon 51, szombaton és vasárnap 31 fő volt. Mindez azonban a Fidesz köz­lekedési szakemberei szerint szociális fontos, de üzemgazda­sági szempontból nem jelentős tétel. Mind Völner Pál infrast­ruktúráért felelős államtitkár, mind Fónagy János parlamenti államtitkár azt mondja: a bezá­rás előtt túlértékelték a megta­karítási lehetőségeket, mivel alig 1. GYÖR-BUDAPEST Expresszbuszjáratokat közle­kedtetnek a fővárosba, amikor Európa egyik legkorszerűbb vonata is közlekedik erre. 2. TATABÁNYA-BUDAPEST Még jobb a vasút, mint Győrben. 3. SZÉKESFEHÉRVÁR-BUDAPEST Vonattal most is gyorsabb, mint busszal, ennek ellenére egy átlagos munkanapon kö­zel 50 buszjárat indul a fővá­rosba. hozott kiadáscsökkenést a sze­mélyszállítás szüneteltetése. Ugyanakkor társadalmi hatása beláthatatlan. Fónagy János sze­rint üzemgazdaságilag legfel­jebb az lenne érzékelhető, ha a 7300 kilométernyi vasúti háló­zatból a harmada maradna, ami pedig a vasúti közlekedést gyakorlatilag lehe­tetlenné tenné. Sze­rinte egyébként a vasút amúgy sem egy vállalati ügy, még akkor sem, ha sokan azt gondolják: amin nincs azonnal üzleti ha­szon, azt be kell zárni. Ez köz­szolgáltatás, alapvető életfeltétel, 4. KECSKEMÉT-BUDAPEST 5. VESZPRÉM-BUDAPEST A vonat (1:46) jóval gyorsabb, minta busz (1:50-2:15). 6. EGER-BUDAPEST A vasút mesterségesen le van lassítva, rengeteg falut is ki­szolgál, miközben a busz meg­állás nélkül száguld az autó­pályán. 7. ZALAEGERSZEG-BUDAPEST 8. SZEKSZÁRD-BUDAPEST Jelenleg a falujáró vonat lassabb (2:13-2:17), mint ami a vonalak mentén élő lakos­ságnak a biztonságot, a vasuta­soknak pedig a megélhetést je­lenti. A legfontosabb kormány­zati és szakmai kérdés, hogy mi­ként lehet visszaterelni az embe­reket a vasútra. Vagyis, hogy anyagi és kényelmi szempontból is megérje az autót ott­hon hagyni, illetve, hogy ne jelentsen versenyt, hogy valaki a buszt vagy a vasúti kocsit választja. Az előbbi átfogó szervezési kérdés, az utóbbira egy holding megala­kítása a válasz. „Az egységes szervezet a haté­az autópályán hasító expresszbusz (1:55). A jelenlegi helyzetben a fel­újított szekszárdi vonal alig kihasznált, jó sok adófizetői pénzt emészt fel működte­tése. 9. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY- BUDAPEST Vonattal a Nyugatiig, szegedi átszállással 3 óra 7 perc. Busszal a Népligetig 3 óra 10 perc. konyább működés mellett épp azt garantálhatja, hogy ne legyen piaci harc a cégek között. A pár­huzamosságok így szűnhetnek meg, hiszen ahová eljut a vasút, teljesen fölösleges lesz buszjára­tot is indítani. A közszolgáltatási minimum, hogy a településeken naponta három járat legyen, de még a legeldugottabb zsákfal­vakban is kettő, reggel és este. Mindez persze tulajdonosi dön­tés lesz, az azonban biztos: a ra­cionális működés nemcsak ol­csóbb, de, humánusabb is lehet, hiszen valóban azt nézi, hol mi­re van valóban szükség” - mond­ja Völner Pál, aki szeretné, ha mindebbe az önkormányzatok is bekapcsolódnának, s ott, ahol amúgy nagyon rossz a járatok ki­használtsága, a települési kisbu­szokat is bekapcsolják a közössé­gi közlekedésbe. Völner Pál szerint az átalakí­tások hatására akár rövid időn belül is jelentősen javul majd az utazók komfortérzete, elsőként a vasúti forgalom 53-54 százalé­kát jelentő elővárosi vonalakon cserélik újra a szerelvények je­lentős részét. Fónagy János szerint egyéb­ként legalább két-három év, amíg az emberek bizalmát visz- szaszerzi a vasút, az azonban biztos: minden olyan költséget és feladatot, ami nem a közleke­déshez kapcsolódik, le kell vá­lasztani a holdingról. Ennek egyik lépése a kedvezmények megszüntetése. „Nonszensz, hogy a lakosság 12-15 százaléka utazik teljes árú jeggyel, míg a többi utas valami­lyen engedményt érvényesít. Mindennek a költségét pedig a közlekedési társaság állja. Az nem kérdés, hogy a nyugdíjas­kedvezményhez nem szabad hozzányúlni, nyilvánvaló, hogy belőlük nem válna fizető utas, legfeljebb röghöz kötnénk őket és többet nem utaznának. Illetve tervben vannak olyan elképzelé­sek is, hogy bizonyos, kihaszná­latlan időszakokra vonatkozzon a kedvezmény”- vallja Fónagy János. A kedvezmények elvétele ter­mészetesen nem ellentételezés nélkül történik majd: a tervek szerint jelentősen csökkennek majd a jegyárak. Völner Pál sze­rint húsz százalék a minimum, az alatt nem is érdemes gondol­kodni. Számításai szerint el kell érni, hogy a személyautón legfel­jebb akkor érje meg utazni, ha abban két ember ül, ma ugyan­is sokszor még egy utassal is gazdaságosabb, mint a vasút. Az államtitkár hosszú távon egyéb­ként olyan rendszert tervez, amiben egyetlen jeggyel utazik majd az utas, amivel mondjuk nemcsak a városba jut be, ha­nem azon belül is majd közle­kedni tud. Ennek része lehetne majd egy olyan elektronikus ka­purendszer is, ami csak azokat engedi be a pályaudvarokra, akiknek jegyük, esetleg utazó­kártyájuk lesz. Használatarányos díj? A KORMÁNY ELDÖNTÖTTE, hogy két éven belül bevezeti a hasz­nálatarányos útdíjat. Az elektronikus rendszer első kör­ben biztosan csak a 3,5 tonná­nál nehezebb járművekre vo­natkozna. Ezzel már az első év­ben 40-45 milliárd forint lehet az államkassza többletbevétele. A kormány egyelőre még ezen a rendszeren is dolgozik, de csak a következő kormányzati cik­lusban lesz elképzelhető, hogy a személyautók is használat alapján fizessenek. Kirívó párhuzamosságok a tömegközlekedésben ■ Visszatérítik az embereket a vasútra. Egy pótolhatatlan ember búcsúja RADOS VIRÁG HA FORRADALMÁR LENNÉK, olyan ma divatos nézetek ellen lázadnék, hogy „nincs pótolha­tatlan ember”. Mert a fogyasz­tói társadalomban ennek az agymosásnak veük alá a jónépet. így aztán mindenki reszket az állásáért, bármilyen egyéni teljesítményt tett és tesz le az asztalra. HA FORRADALMÁR LENNÉK, ki­állnék az utcára, és teü torok­ból ordítanám: „emberek, ne higgyétek el, amit el akarnak hitetni veletek! Mindenki pó­tolhatatlan a maga egyedi mi­voltában!” S ha valaki megkér­dezné, ugyan mire alapozom a véleményemet, akkor elmesél­ném neki kedves rokonom ese­tét, aki ezen a héten ment nyugdíjba. R. AZÓTA DOLGOZIK ugyanan­nak a cégnek, hogy munkába állt: tizennégy éves korától, mi­után az általánost elvégezte. Szegény volt a család, kellett a pénz, így a fiatal lány állást vállalt az egyik gyárban. Akkor még Budapesten volt a vállalat. R. egy főváros melletti faluban lakik, a műszak korán reggel kezdődött, hajnalban kellett kelni. Sokáig szombaton is, mert abból ugye menet közben lett pihenőnap. Évtizedek tel­tek el a rendszerváltásig, ami meghozta a privatizációt, a gyár magánkézbe került, és az elmúlt húsz év alatt hol ide költözött, hol oda, sokszor más cégtáblával. És kisebb létszám­mal. R. azonban változatlan maradt. Pontos, szorgalmas, hűséges. Meg is választották szakszer­vezeti vezetőnek. Amiből az lett, hogy R. anyatigrisként harcolt minden elbocsátáskor a kollégáiért. Ilyenkor napokig nem jött álom a szemére. A névnapokat, születésnapokat megünnepelték: R. tortát sü­tött, süteményt vitt be, és hozta haza a márkás italokat. Kész gyűjtemény van, nem iszik al­koholt. régóta készülődik a nyugdíj­ra. Nem érte el ugyan a hivata­los korhatárt, de a szolgálati idejét letöltötte. Elfáradt, meg­érdemli a pihenést, különösen, ha arra az újabban kinevezett kisfőnökre gondol, aki egy ide­je megkeseríti az életét. Ez sem jó neki, meg az sem - de az il­lető egyszer őszintén kifakadt: hogy lehet, hogy R.-t annyira szeretik a többiek, őt pedig nem? hétfőn vőlt R. utolsó munka­napja. Négy teljes órán át tar­tott a búcsúünnepély, amit a tiszteletére rendeztek. Kapott ajándékba egy hatalmas kávé­főző gépet és egy szekérderék- nyi virágot. De a legszebb meg­lepetés az volt, hogy a legelső főnökei is eljöttek. Azok, akik annak idején, negyven éve, fia­tal lány korában felvették. Ma már totyogós kisöregek, de ott voltak, hogy hátba veregessék, és minden jót kívánjanak neki. manapság ritka, ha valaki on­nan megy nyugdíjba, ahol dol­gozni kezdett. R.-t nehezen fog­ják nélkülözni. Ha jön is más a helyére, az már nem ő lesz. Ha valakire, hát őrá igaz, hogy van pótolhatatlan ember. A jelek szerint a forradalmi hullám nem terjed át Kínára. Ha ugyanis ettől félnének, nyilván nem rendőrnők motoroznának a Tiennanmen téren a parlament ülése előtt, hanem minimum tankok. (A segwaytípusú járművek a hírügynökség ismertetése szerint nem eredetiek, bár ez a fogalom Kínában mára elhomályosult.) t r i

Next

/
Thumbnails
Contents