Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-05 / 54. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 5., SZOMBAT A zene sok mindent segít megoldani hagyományos gondolkodás A művészeti iskolák közelebb hozzák a gyerekekhez a népzenét Csikvár Gábor MÁR ELMÚLT tizenöt esztendős, amikor odaállt édesapja, a legendás néptáncpedagógus és népművelő Csikvár Józsefeié, hogy beleszerelme- sedett a dudába. így kezdett furulyázni és dudálni - s gyűjtötte be az évek alatt a hangszerrel járó, elmaradhatatlan tüdőtágulást hogy aztán ne csak fújja, hanem maga is a hangszer készítőinek ritkás sorába álljon. mire Í981-ben leérettségizett, már bőgőzésben is kiművelte magát, s a zenei sokszínűségének nagy hasznát vette a katonaságnál, ahol gyakran kikérték egy-egy ünnepség erejéig, s legalább addig megszabadult az alacsonyabb beosztású és rangú, de még alacsonyabb kulturszíntű hivatásosok vegzálásátóL Akik nem nézték jó szemmel, hogy Csikvár honvéd a főmuftik előtt húzza és fújja, s úgy vélték, a laktanya falain belül ezért revánsot kell venniük Szerencséjére egyik zenésztársa apja volt a századparancsnoka, aki azért visszavisszafogta a fenekedőket. A KATONAÉLET UTÁN 1983-ban OSZK-, később előadóművészi vizsgát tett, játszott a népművészet ifjú mestereiből összeállt Zengő együttesben, a Vasmalomban, s az első hazai dudazenekarban. Közben Együd Árpád menedzselésé vei a megyei múzeumban dolgozott, eleinte a nagy népzenegyűjtővel közösen járta a vidéket, később a hagyatékát gondozta. A RENDSZERVÁLTÁS Után Merczel Istvánnal tető (ilá hozta a Somogy Táncegyüttes Alapítványt, melynek ügyvezetőjeként, menedzsereként ma is az európai hírű, kiváló minősítéssel bíró együttes ügyesbajos dolgait intézi És persze az Eg}'üd művészeti iskoláét, ahol közel 300 apróság ismerkedik náluk a néptánc, a népzene alapjaival. A napi munka mellett színházakban zenél, s a Szakértők zenekarralisa népzenét népszerűsíti. Ahogyan azt a családi hagyományok diktálják.. Csikvár Gábor a vízöntős Cserepes Károly miatt szeretett bele a dudába j Ahhoz képest, hogy szinte az anyatejjel szívta magába a népzene és a néptánc szeretetét, meglehetősen későn, már érett ifjúként kötelezte el magát a családi örökség és hagyományok mellett. Vas András- Ghymes vagy Csík?- Igazából egyik sem - felelte Csikvár Gábor. - Inkább az au- tentikusabb népzenét szeretem, bár olyan zenekarokkal is fellépek, melyek feldolgozásokat játszanak. Amúgy Csíkéknak a Quimbyvel vagy Lovasi Andrással közös produkciói tetszenek.- Közelebb hozzák a népzenét a fiatalokhoz?- Tapasztalatom szerint ez így, sajnos, nem teljesen igaz. Voltam több koncertjükön, az ismert dalokat nagyon vette a közönség, az igazi népzenei részeknél viszont már inkább söröztek, cigiztek. De talán, aki nyitottabb, azt megfoghatja a népzene.- Lehet ebből olyan fellendülés, mint anno a táncház-mozgalom?- A világzene nagy divat lett, bár kevesen tudják, hogy akkoriban a Kolinda, a Makám vagy a Vízöntő is világzenét játszottak. Külföldön jobban meg is becsülték őket.- A maiak nélkül viszont talán még mindig kicsit karanténban lenne a népzene.- A ‘90-es évek elején a művészeti iskolák beindulása szerintem inkább segített. Addig szegregált volt ez az irány, ám az állami normatíva hatalmas lökést jelentett.- Létszámban is?- Hozzánk úgy 280-300 gyerek jár.- És előtte?- A Somogy Tánc együttes utánpótlás csoportjában negyvenen-ötve- nen lehettek. És akkoriban az oktatók is csak lelkesedésből dolgoztak, ma viszont már ez a hivatásuk. S így sokkal mélyebbre tudnak lenyúlni, majdhogynem néprajzi mélységekbe. Amikor 1978-ban elkezdtem a népzenével foglalkozni, ez csak álomnak tűnt.- Elég későn eszmélt. Ilyen családi háttérrel...- Kockás inges, Alföldi papu- csos fiatal voltam, mint a többiek. Rockzenét hallgattam, esetleg finomabb jazzeket. És úsztam, fociztam. A Rákóczi utánpótlásnál. A focikarrierem aztán hirtelen ért véget: szétrúgták a bokámat.- Annak a néptánc sem tesz jót...- Bár eleinte tényleg táncoltam, hamarosan elmentem a zene irányába. Valamikor 1977-78 táján a MTESZ-székházban lépett fel a Vízöntő, és Cserepes Károly kecskedudán játszott. Korábban nem láttam ilyesmit, a néptáncosokat zenetanárok vagy cigányok kísérték. Csak akkoriban kezdtek összeállni városi fiatalokból a „parasztbandák”, a dudás pedig kifejezetten ritkaság- számba ment. Amikor hazamentem, elmeséltem apámnak, mennyire tetszett a dolog, s erre kitalálta a...- ...dudaiskolát!- Mindenféle hangszer és persze a tánc szerepelt a programban, minden évszakban összejöttünk, emellett havonta egy hétvégén. Óriási élmény volt!- Mégis bőgőzni kezdett...- Először furulyázni, majd jött a duda, a bőgő csak akkor, amikor a zenekarban megürült a hely. Hamar összeállt az első együttesünk, a Széltoló. Deák Tibi volt az első hegedűs, ma dj- ként dolgozik... Aztán a köcsögdudára építve jött a Höppögető.- Szóljon, ha a Zengó'höz érünk, onnan már ismerős a terep!- Rögtön a Somogy Tánc- együttes után.- Éppen húsz éve csatlakozott.- Akkoriban a táncszínházi vonal dívott a művészeti vezető, Mosóczi Pisti miatt. Aztán auten- tikusabb irány következett, és a kortárs alapok, melyek Kovács Marcihoz köthetők. Több lett az egész estés produkció például.- Eladhatóbb?- Tíz éve az volt. Azóta beszűkült a piac.- Micsoda?! És a Csík, a Ghymes, a nemzeti rockbandák vagy az Experidance? Hiszen utóbbiak is a népzenéhez nyúlnak vissza.- Egyúttal le is fölözik a piacot. Persze így is van 70-80 előadásunk egy évben, de a kistelepülésekre már ritkán jutunk el. Nyolc-tíz „tájoló előadásra” jut pénz, pedig hatalmas élmény. A közönség is örül, sokszor eszükbe jut: még ilyen ruhákban járt a nagyanyjuk vagy nagyapjuk.- Nem mindenki születhet ebbe a világba... Vagy járhat Együd Árpáddal gyűjteni... Gyerekkorom óta ismertem. Korábban apámmal is voltam, s ennek ma is óriási hasznát látom. Már, amikor nagyritkán eljutok. A kelleténél kevesebb idő jut rá. És ott van a zene is, a Szakértők.- Meg a színház.- Bezerédi Zoli hívott először, aztán szép lassan ott ragadtam. Mostanság a Mohácsi-testvérekkel dolgozom együtt leggyakrabban. Például a Csak egy szögben, A helytartóban.- Az Egyszer élünknek most volt a bemutatója a Nemzeti Színházban.- Na, ezt például sohasem hittem volna...- Az édesapja mit szólt, amikor bejutott a színházba?- Büszke volt. Néptáncberkekben viszont támadtak, mert szerintük a népzenét úgy kell játszani, ahogyan felénekelte valaki.- És Kodály vagy Bartók?- Őket azért nem merik kikezdeni... Azért is belénk kötöttek, hogy mi nem kísérjük a tánckart, hanem szinte koncertet adunk mellettük. Apám erre csak annyit mondott: bevittétek a Somogyot, a néptáncot, a népzenét a színházba, ez a csúcs.- Ott maradni sem egyszerű. És időigényes. Újít fel még hangszereket?- Pesten vár éppen egy bőgő.- És a dudakészítés?- Hat éve abbamaradt. Pedig volt idő, amikor abból éltem. És mellette jártuk a világot a Zengővei, zenéltünk, tanítottunk.- Nem hiányzik? Itt ül az irodában...- Évente két-három hétre vállalnám. Bár akadnak most is extrém esetek: este nyolckor csörög a telefon, gyere, kellene egy bőgős még ma. De indultam már el így Münchenbe is...- A család tolerálja, hogy időnként „eltűnik"?- A feleségem így ismert meg. Az első randinkről is elkéstem a zene miatt. S volt idő, amikor több előadásom volt egy évben, mint ahányszor találkoztunk.- És a gyerekek?- A lányom Pécsen egyetemista, ebből kevesebbet érzékel. A fiam pedig imádja a zenét.- Duda? Bőgő?- Hegedű. Négyéves kora óta. Klasszikust tanul, de ha hall valami népzenét, lejátssza.- Ilyenkor büszkébb?- Nem akarok belőle első hegedűst nevelni, de szeretném, ha megmaradna neki a zene. A muzsika ugyanis sok mindent segít megoldani, s boldoggá tesz... Hetvenkétezer nézőt kápráztatott el Mókus Zürichben swissmoto A fiatal kaposvári streetfighteres volt a legnagyobb svájci motorkiállítás ünnepelt sztárja Mókus produkciójára igencsak vevőnek bizonyult a svájci közönség A tél elmúltát jelzi, hogy a motorosok is nyeregbe pattannak: a kaposvári streetfighteres, Herczeg Balázs, alias Mókus számára is megkezdődött az idény. A fedett pályás világbajnoki ezüstérmes kaposvári motoros az idei esztendőt Zürichben kezdte, a SwissMoto 2011 kiállítás szervezői négynapos bemutatóra hívták meg a motoros berkekben méltán népszerű stunt riderest.- A háromszintes Messe- halléban rendezték a kiállítást - mondta Mókus -, az alsó kettőn a kiállítók kaptak helyet, a harmadikon tartották a bemutatókat. Méghozzá naponta négyszer kellett nyeregbe pattannia a kaposvári motorosnak, aki szokásának megfelelően régi Pannóniáját és Simsonját is vitte magával a Honda mellett. Alkalmanként kétszer három percig kellett motoroznia, a svájciak óramű pontossággal figyeltek a programra, melynek egyik fő attrakciójának Mókus számított.- Óriási sikert aratott a SwissMoto - folytatta Herczeg Balázs -, még a szervezők sem számítottak ekkora érdeklődésre, a négy nap alatt hetvenkétez- ren jöttek ki a Messehalléba. Ahol szombat éjszakára koncertet is szerveztek a svájciak, a brit Kosheen fellépése közben is akadt dolga Mókusnak, aki ekkor is bemutathatta repertoárja legjobb elemeit.- A régi trükkök mellett néhány új ugrás, kombinált mozdulatsor is szerepelt a programomban - magyarázta Mókus -, az egész műsor alatt zene szólt, az egyik betétem természetesen a jól bevált Titanic volt, amikor úgy hatvanas tempónál felmászom egy, a motorra szerelt létrára, melynek a tetejére egy hajótat van építve; közben szól a Titanic zenéje, s hosszú, fehér köpenyem lobog a szélben... A közönség mellett a szervezőket is lenyűgözte az előadás, hiszen a kiállítás végén jelezték, a nyáron visszavárják egy másik rendezvényre. Mivel augusztusig Német-, Olasz- és Franciaországba, valamint Romániába is kötött már le programot, így zsúfolt fél év vár a kaposvári street- fighteresre. Teljesítményének értékét növeli, hogy a télen ismét csak a megyeszékhely rakodó pályaudvarán tudott készülni az új idényre, ugyanis egy csarnok bérlése havi 250-300 ezer forintba kerülne számára, ráadásul általában három-négy hónapot előre ki kellene fizetnie. A mostoha anyagiak azonban nem csak a tréningeket nehezítik, elképzelhető ugyanis, hogy a világbajnoki ezüstérmes kihagyja az idei világbajnokságot: a szervezők tizenhat futamosra tervezik a sorozatot, természetesen több, Európán kívüli helyszínnel is számolnának, így csak az utazás és a szállás közel húszmillió forintba kerülne.- Ennyi pénzt képtelenség összeszedni - mondta Mókus -, idehaza ugyanis nem számít, hányadik vagy a vüágon. Még szerencse, hogy külföldön más a helyzet.. ■ Vas A.
