Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-05 / 54. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 5., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP JEGYZET miszerek szerepe - emelte ki. - Ennek több oka van: az élelmi­szereket már nem utaztatják fe­leslegesen több száz kilométert. A forgalmazók is felismerték, hogy egyre nagyobb az igény a helyben termelt és készített élel­miszerek iránt. Ezt kutatások, felmérések sokasága is alátá­masztja. Kutatások szerint: az azonos árú és tulajdonságú magyar, il­letve import élelmiszerek közül a többség a belföldi árut emeli le a polcról: tíz vásárló közül nyolc dönt így. Ugyanakkor, ha a hazai élelmiszer drágább, mint az im­port, akkor már csak két-három vevő választja ezt. A védjeggyel, helyi értékek hangsúlyozásával ellátott hazai termékeknél az arány viszont lényegesen jobb: tízből öt-hat ember a drágább, de igényes, minőségi magyar ter­méket veszi meg. Ők érzelmileg jobban azonosulnak a termék­kel. Érdekes, hogy ez a folyamat a 40 év alatti vásárlói célcsoport­ban erősödik. Ez a kör fontosnak érzi, hogy jóminőségű, megbíz­ható eredetű magyar árut vásá­roljon. ■ Harsányi Miklós X GYORSSZAVAZAS ■ Ön elsősorban mi alapján vá­laszt élelmiszert? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: , 11 • S0NUNE.hu ÜT A szavazás eredményét hétfői szá­munkban közöljük. CZENE ATTILA A céklától a hársmézig ÚGY LÁTSZIK, EGYRE TÖBBEN esznek céklát Magyarorszá­gon. Azért gondolom ezt, mert a cékla nemcsak a vi­taminok és ásványi anya­gok egyik legfontosabb for­rása, gátolja a ráksejtek sza­porodását, vérképző, helyre­állítja a sav-bázis egyen­súlyt, és szabályozzam máj anyagcsere folyamatait, ha­nem állítólag okosabbá is tesz. Mi másnak tulajdonít­ható, hogy végre erősödik a hang, miszerint ne a szlo­vák sárgarépát, a dél-afrikai körtét, a holland paradicso­mot együk, hanem a ma­gyart. Most már a multik is hajlandók arra, hogy polca­ikra tegyék a somogyi ter­mékeket. Egyelőre négyet, ötödik a zselici hársméz le­het. HORVÁTORSZÁGBAN régóta meghatározzák, hogy az élelmiszerüzletekben mini­mum milyen arányban kell hazai terméket árulni. Ausztriában pedig minden­napos gyakorlat, hogy a há­ziasszonyok a piros-fehér- piros zászlóval jelölt árut vásárolják. Magyarországon viszont előreláthatólag to­vábbra is az ár számít majd leginkább. RÉG NEM ÉRTEM, hogyan le­het az akár több ezer küo- méterről ide szállított para­dicsom olcsóbb, mint az, ami a szomszéd faluban ter­mett. Ráadásul Somogybán lenne elég ráérő kéz, s van fölös termálvíz is, fűteni a melegházakat. Százak meg­élhetését szolgálhatná egyetlen, pályázattal elnyert traktor ára. AMÚGY NEM GONDOLOM, hogy minden külföldi ízre nemet kell mondani. A cékla példá­ul a mediterrán övből szár­mazik, igaz, az 1600-as évek óta terem nálunk is. Kerül­jön minden a helyére - az agyakban és a polcokon is. az irány jónak látszik. Most már csak kitartó munkára van szükség. A zselici méz is elitlistára kerülhet somogyi kutatás Egyre több vásárló keresi tudatosan a tájjellegű élelmiszereket (Folytatás az 1. oldalról) Somogy rosszul áll - mondta Szakály Zoltán docens, tudomá­nyos dékánhelyettes. - Ahhoz képest, hogy alapvetően mező- gazdasági megyéről van szó, egyelőre négy termék - a balato­ni fogas, illetve süllő, a vadlúd, az iharosberényi gesztenye és a korai burgonya - lelhető fel a HÍR 300-as listáján. Rövidesen a zselici hársméz kerülhet a cso­portba. A dél-dunántúli régióból Baranya 18, Tolna 16 áruval sze­repel ebben a körben. Az alapanyag-termelésre sza­kosodott ágazatok kiszolgáltatott helyzetben vannak, rendkívül alacsony nyereséggel működ­nek, hangoztatják szakértők. A feldolgozás, a hozzáadott érték révén azonban megnőhet a for­galom és a profit, s a tudatos marketing stratégiával „felépí­tett” élelmiszer beépül a köztu­datba. Szakály Zoltán kifejtette: _ célravezető kisebb feldolgozókat 1 építeni Somogybán, ezzel javul- | na a helyi élelmiszerek pozíció- J ja. Példaként hozta fel: az Auszt- I riából és Szlovákiából behozott Somogyi finomságok. A helyi, egyedi, megbízható minőségű élelmiszert egyre inkább értékelik a vásárlók tisztított sárgarépa helyett a Ka­posvár környékén termelt zöld­séget kisebb vállalkozások ösz- szefogva adhatnák el az üzlet­láncoknak. A gesztenye-ter­mesztés és -feldolgozás tudatos összehangolása is új piacot hoz­hatna a dél-somogyiak számára.- Azt nem szabad elfelejteni, hogy a következő 10-15 évben erősödik a helyben termelt élel­Garancia és reklám lehet a védjegy: példaértékű kaposvári kezdeményezés A HELYI ÉLELMISZEREK IRÁNT er& södik az igény. Szakály példa­ként hozta fel a piacon felépülő kaposvári termékek boltját, ahol a helyben feldolgozott hús- készítményeken kívül tejtermé­ket, pékárukat, zöldség-és gyü­mölcsféléket árulnak majd. Ide olyan terméket engednek be, amely egyedi minőséget jelenít meg, s a tervek szerint védjegy garantálja a vásárlók számára a biztonságot. A következő idő­szak egyik feladata a vevők meggyőzése arról, hogy a ka­posváriak, somogyiak elvárása­inak megjelelő, kedvező árfek­vésű terméket kaphatnak. A Kaposvári Egyházmegye fiatal papjai találkoztak Megszépült az iskolakápolna Péterhidán Péterhidán a helyi katolikus kö­zösség immár megújult iskola­kápolnában találhat otthonra. Az önkormányzat, az egyház- község és a hívek is összefogtak a felújításért. A termet kifestették, a világí­tást felújították és új csillárokat szereltek fel. Az önkormányzat százezer, az egyházmegye há­romszázötvenezer, az egyház- község pedig ötvenezer forinttal segítette a több mint félmillió forintot kitevő munkát. ■ Gamos Adrienné Borza Miklós segesdi-somogy- szobi plébános volt a házigazdá­ja a fiatal papok találkozójának. A Kaposvári Egyházmegye fiatal lelkipásztorai - nem elsősorban a koruk miatt fiatalok, hanem azért, mert 2000 óta szentelték őket pappá - minden hónapban találkoznak; a programban szent­mise, ebéd, beszélgetés minden­képpen szerepel. A találkozók célja, hogy a pa­pok jobban megismerjék egy­házmegyéjük plébániáit, megvi­tassák gondjaikat, megosszák örömeiket. A fiatal papok cso­portjának egyik tagja a nagyka­nizsai Bogár Gáspár. 2009-ben, 62 évesen szentelték pappá. Előtte orvosként az emberek testét gyógyította, napjainkban leginkább a lelkűkkel foglalko­zik. Úgy fogalmazott: „Végtelen hála tölt el azért a különleges kegyelemért, ha Isten megadja nekem, hogy családapa lehet­tem, teljesítettem egy civil hiva­tást és ezután még az Úr szőlő­jében is munkálkodhatom.” ■ Varga Andrea Kamionokból fejtették le az üzemanyagot Gázolaj tolvaj okát fogtak el a marcali rendőrök. Februárban több feljelentés érkezett, hogy az egyik helyi telephelyen leál­lított kamionokból sorozatosan lopják az üzemanyagot. A rend­őrök három marcali személyt ál­lítottak elő. A gyanúsítottaknál tartott házkutatás során előke­rültek a bűncselekményhez használt eszközök, a lopás során viselt ruhák is. Mindhárman be­ismerték a lopást: hét esetben 392 ezer forint értékű üzemanya­got vittek el. ■ Harsányi M. Megújult a templomtér Babócsán Babócsán a templom körüli kör­nyezet rendezésére pályázati tá­mogatással 10,5 millió forintot költöttek.- Több mint ezer négyzetmé­teren járda készült, a mozgás- korlátozottak is könnyebben megközelíthetik Isten házát - mondta Roca Dániel Celestin plébános. Megtudtuk azt is, hogy a templom előtti teret bővítették: saját erőből, illetve a hívek ado­mányaiból szökőkutat is építtet­tek. ■ Gamos A. CIKKÜNK NYOMÁN] Mégis ingyenes a foglalkozás Továbbra is ingyenesen járhat­nak a könyvtárban működő Ba­ba-mama klubba a kaposvári kismamák és gyermekeik. Szita Károly polgármester közleményben tudatta, hogy csütörtökön találkozott a foglal­kozás vezetőjével, Béres Eriká­val, és a megállapodás szerint június végéig a város áll minden felmerülő költséget. Az év máso­dik felétől egy új finanszírozási módot dolgoz ki a város, meg­tartva az alapelvet, hogy a kis­mamáknak ne kelljen fizetniük a foglalkozásért. Ezzel összefüg­gésben klubkártyát vezetnek be, amelynek tulajdonosa továbbra is ingyenesen látogathatja a programot. ■ Meiszterics E. Színkavalkád 3 Táncsicsban Nádas József kaposvári festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Táncsics Mihály Gimnázium aulájában. A képeket március 29-ig tekinthetik meg az érdeklődők Két kamera mellett nyugodtan alszanak Szentán bevált a településőr foglalkoztatása, ám az önkor­mányzat támogatással csak márciusig alkalmazhatta. A négyszáznegyven lelkes falu­ban a biztonsági kamerát is a kényszer szülte, hiszen rend­szeresek voltak a betörések, lo­pások, vitték az állatokat, a szerszámokat, kirámolták a há­zakat és a melléképületeket. Sashalmi Miklós polgármester elmondta: 2010-ben szerelték fel a falu négyes útkeresztező­désébe a kamerát. Aki a telepü­lésen átmegy, bármerre is tart­son, látja. Az emberek nyugod- tabban hagyják el otthonukat, csökkentek a bűnesetek. Megtudtuk: a szomszédos te­lepülés - Somogycsicsó - ritka­ság, hiszen csupán két utcája van, kicsit több mint kétszáz la­kosa, és két kamera is őrködik. Faggyas József polgármester azt mondta: három éve szerelték fel az elsőt, tavaly pedig a másodi­kat. Előbbi egymillió forintba, a második 800 ezerbe került, de pályázati támogatást nyertek hozzá, minimális önerő kellett csak.- Nem volt jó a falu közbiz­tonsága - magyarázta a polgár- mester, ezért döntöttek e megol­dás mellett. Visszatartó erejé­hez nem fér kétség, biztonság- érzetet ad az embereknek és érezhetően kevesebb a bűncse­lekmény. ■ Varga Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents