Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-16 / 62. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 16., SZERDA Közös múlt, közös jövő, összetartozás március is. Megyeszerte megemlékeztek a százhatvanhárom évvel ezelőtti forradalomról A közjó is képviselhető MA VAN A MAGYAR NEMZET SZÜfe- : tésnapja - kezdte ünnepi beszé : dét az 1848-49-es somogyi és ka- \ posvári hősök tiszteletére, a ka­posvári Hősök templománál szervezett hétfő esti megemléke- : zésen Giber Vilmos, a Klebels- berg kollégium igazgatója. Hoz- ■ zátette, ideje, hogy visszatalál­junk a szellemhez, melyet a re­formkor és a forradalom nagy­jai képviseltek. A HATALMAT EGYIKÜK sem magá- i nak akarta - folytatta Giber Vil- \ mos, majd A karthauziból idé­zett Eötvös Józseftől - „S vájjon lehet-e még remélnünk? Kik e nemzet sorsát most tartják keze- : ik között, ezek fogják-e megszün- • tetni szenvedéseit? E törpe faj ki- ■ csíny ügyességeivel, mely beszél, : hol cselekedni, szerez, hol áldoz- \ ni kellene? Nézd e kor nagy fér- '■ fiait, s ha felejtheted, hogy körű- : lőtted egy nép könnyezik, moso- : lyogj nyomorultságukon. Nézd csak a hatalmas versenyzőket, kik egy miniszteri tárcáért fut- '■ nak; nézd pártolóik nagy sorát, kik, miként vagy egytől vagy mástól várják hasznukat, zúg nak s tapsolnak, örvendenek s aggódnak, ha egy vagy más közelíte céljához; (...) vájjon nem szorítja-e kebledet a gondo- ■ lat, hogy nemzetednek sorsa ily : kezekben fekszik?” nem megosztunk, hanem ösz- szefogunk, nem vezérekben hi­szünk, hanem, hogy a közjó is : képviselhető - mondta zárás­ként az igazgató. az ünnepi beszéd után a Füred ' Roxínkör, a Klebelsberg kollégi- : um, valamint egy Csíkszeredái középiskola diákjainak műsora j következett, majd a megemléke- \ zést koszorúzás zárta. : (Folytatás az 1. oldalról) Török Tamás tanítványainak műsora után az önkormányzat, a honvédség, a pártok, külön­böző civil szervezetek, vala­mint az iskolák képviselői meg­koszorúzták a szabadságharc költőjének szobrát, hogy aztán az ünneplők a Honvédzenekar vezetésével a Kossuth térre vo­nuljanak.- A szabadság olyan, mint a levegő - kezdete ünnepi beszé­dét a főtéren összegyűlt több ezres tömeg előtt Szita Károly polgármester -, ha van, az ter­mészetes, ha nincs, hiányzik. A polgármester szerint ke­vés nép küzdött annyit a sza­badságáért, mint a magyar, s ennek ékes bizonyítéka, hogy magyar volt a legforradalmibb költő a világon, s magyar volt a Pesti srác a Time magazin cím­lapján.- Magyarnak lenni annyit je­lent, mint szabadnak lenni - folytatta Szita Károly, aki hoz­zátette: - Emlékezni jöttünk össze egy, az egész világnak példát adó eseményre, 1848 márciusára, mely a Himnuszt a nemzeti imájává tette, a pi- ros-fehér-zöld trikolórt pedig a nemzet zászlajává. A polgármester ezután kije­lentette, ahogyan negyven- nyolcban, úgy ma is egyetértés van Széchenyi István szavai­val: szabadság és jólét, polgári lét mindenkinek.- Legyen béke, szabadság és egyetértés - idézte Szita Ká­roly a márciusi ifjak 12 pontjá­nak felvezetését, melyről szin­tén megemlítette, igaz volt ez A hagyományőrző huszárokhoz gyerekek is csatlakoztak 1848-ban és ma is az. - Há­nyán irigylik a magyarokat, hogy saját utat választottunk - utalt aztán a rendszerváltásra. Sikeresnek nevezte az azóta el­telt több mint két évtizedet. - Kaposvár büszke és sikeres vá­ros, s tudjuk, ilyen csak ott ala­kulhat ki, ahol erős a közösség. A város bizonyosságát adta, nem feléli a múltat, hanem ala­kítja a jövőjét. De nem állunk, állhatunk meg, hogy nyugod­tan nézhessünk gyermekeink szemébe. Március tizenötödi­kén piros-fehér-zöld kokárdát tűzünk a kabátunk hajtókájá­ra, s ezzel kifejezzük, hogy összetartozunk. Közös a múl­tunk, közös a jövőnk, s közös a hazához tartozás érzése is. így volt ez 1848-ban is, legyünk büszkék, hogy az ő fiaik, lá­nyaik vagyunk: Széchenyié, Kossuthé, Petőfié, lókaié, Iri­nyié, a 48-as hősöké. A polgármester beszéde után az Eötvös Loránd szakkö­zép- és szakképző iskola diák­jainak műsorával folytatódott az ünnepi megemlékezés, majd elsőként Kaposvár és So­mogy nevében Szita Károly, valamint Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke ko- szorúzták meg az 1869-ben a város és kerülete országgyűlé­si képviselőjének választott egykori kormányzó szobrát, mely előtt aztán a fegyveres testületek, a pártok, civilek és a város iskolásai is tisztelegtek - az elmúlt évekkel ellentét­ben ezúttal senkit sem kísért füttyszó. Kaposvár méltón ünnepelt. ■ Vas András Új fejezet nyílik A jelen és az 1848-as forradalmat követő események között vont párhuzamot Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke a fonyó- di városi ünnepségen.- Tavaly a magyarok véghez- vittek egy forradalmat. Sok te­kintetben ugyanolyan kisemmi­zett ország döntött, mint '48-ban - fogalmazott az elnök, aki sze­rint most másfajta erőkkel ál­lunk szemben: gazdasági sza­badságunkért, a minket gúzsba kötő adóssággal kell megküzde- nünk. Azt mondta: Magyaror­szág történetében új fejezet nyí­lik, s történelmi időket él, aki eb­ben aktívan részt vesz, de az is, aki a mindennapjait éli. Közös emlékezet Atádon A Kossuth-szobomál emlékez­tek meg a nagyatádiak a nem­zeti ünnepünkről. Karvalics Ot­tó országgyűlési képviselő ün­nepi beszédét követően a nagy­atádi iskolák és a zeneiskola diákjai adtak műsort, majd a pártok, az intézmények és a ci­vil szervezetek képviselői he­lyezték el a megemlékezés ko­szorúit. GYÜRKE JÓZSEF Domborművet avattak Balatonboglár nagyjainak: Varga Bélának és Szőllősi Ferencnek állítottak emléket a templomuk falán Ifjú ünneplők a Hősök templománál Kossuth Lajos koporsóját bo­rította egykor az a nemzeti­szín zászló, mely Varga Béla és Szőllősi Ferenc dombormű­vét fedte kedden Balatonbog- láron, a katolikus templom falán. Rieger Tibor szobrász- művész alkotását a nemzeti ünnepen leplezték le a bala­toni város plébánosainak em­lékére.- A zászlót később Varga Béla őrizte, majd az ő koporsóját is ez fedte. Később Szőllősi Fe­renc vigyázott a zászlóra, mie­lőtt a bogiári cserkészekre bíz­ta volna azt - emlékeztetett a város két díszpolgárára, az egykori nagy elődöket méltató beszédében Várnai László, bogiári esperes-plébános. Felelevenítette Varga Béla templomépítő munkáját és a hajdani parlamenti elnök-plé­bános legnagyobb érdemét, a lengyel menekültek felkarolá­sát, s számukra gimnázium létesítését. A lengyel-magyar barátság A cserkészek tisztelegtek az egy­kori plébánosok domborművénél ápolásában utódja, Szőllősi Ferenc is szerepet vállalt, ezt a boglárcsikok korábban em­léktáblával hálálták meg. Szőllősi Ferenc érdeme volt még a balatonboglári cser­készcsapat megszervezése, s hogy az ő, valamint Kovács Miklós korábbi polgármester közbenjárására került Balatonboglárra Teleki Pál szobra. Ennek megformálója, Rieger Tibor alkotta most a kettős portré domborművet is. FÜLEKIT. Félszázan keresték a Kaposszerdahelyről eltűnt asszonyt családi gondok Búcsúlevelet hagyott, öngyilkossággal fenyegetőzött, majd megkerült a negyvenkilenc éves nő (Folytatás az 1. oldalról)- Van még két erdőrész, amit át kellene fésülni - adta ki az ukázt este hat órakor, már erős szürkü­letben Bodó László, a Kötél Egye­sület vezetője. - Három autóval megyünk, aki befér, jöjjön, csak egyvalaki maradjon itt, hogy őriz­ze a technikát Mielőtt az önkéntes életmen­tők kocsiba pattantak volna, pa­rancsnokuk az egyik helyi pol­gárőrtől kért felvilágosítást a te­repről. - A parkerdőbe vezető út jobb oldalát teljesen átvizsgáltuk, a balnak egy részét - magyaráz­ta a polgárőrnek. - De úgy láttam fentiül, a szemközti magaslatról, hogy a Dózsatelep mögött még van két erdős sáv. Az egyik a te­lep, a másik, a nagyobb egy nagy szántóföld mögött. A kérdezett bólogatott, majd hozzátette, a telep környékét, egy jó nyolc-tíz hektáros részt átvizs­gálták a rendőrök, a kötelesek és a polgárőrök. - Kétfelől is fel le­het menni - mutogatott nyugat­nak és délnyugatnak. - Elég nagy terület, órákba telik, míg át­vizsgálják azt a két erdős részt.- Indulunk! - jelentette ki er­re Bodó László, mire csapata au­tókba vágódott.- Pityu, mutasd nekik az utat! | - szólt kollégájának a szerdahe- 5 lyi polgárőr, majd a csapat por- | felhőt kavarva nekiindult a I domboldalnak. UMVlj* A Kötél Egyesület tagjai három autóval indultak az eltűnt asszony keresésére a Szerdahely körüli erdőkbe A Kaposszerdahely melletti farm oldalában, ahol eddig vagy harmincán tanácskoztak, csak néhányan maradtak.- Azt hallottam, az ura csinált valamit, ezen pöccent be - jegyez­te meg valaki.- Csak hát több mint 9 órája el­ment, egyáltalán nem biztos, hogy megállt itt, a környéken - replikázott azonnal másvalaki. - Akár Győrnél is járhat már.- Az a baj, hogy nincs semmi irányadó, merre mehetett, még egy apró viszonyítási pont sem - bólogatott az első. - így viszont nehéz lesz megtalálni... Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az asszony hazament. ■ Vas A. ■—a— ■ Ön hogyan emlékezett meg március 15-ről? Szavazzon hírportálunkon ... / ma 16 óráig: SONLINE.hu ^ A szavazás eredményét csütörtöki számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents