Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 16., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Csattogtak a nyesőollók tavaszi munkakezdés A kiskertek gazdái régóta vártak a dologidőre Kis Gáli Sándor és László Ferencné alig várták, hogy kijussanak kertjükbe A tavaszi munkák népi kalendáriuma HIRSAV A Kossuth-nótákról Balatonszárszón Kossuth lova címmel ötödik alkalommal tartották meg az Evangélikus Népzenei Találkozót Balatonszárszón. A népdal, népzene és hagyományőrzés kedvelőit és művelőit várták a Balaton partjára. A katonaélet és a hozzá kapcsolódó népdalok, a Kos- suth-nóták és a hagyományok kerültek a találkozó középpontjába, (fi) Jelesre vizsgáztak veszélyes fákból A szőcsényi Széchenyi Zsigmond Szakközép és Szakiskola legutóbb Szigetváron hirdette meg á lakott területi fakitermelői tanfolyamot. A képzésen pécsi, szigetvári, keszthelyi tűzoltóságoktól vettek részt, valamint két magánszemély is jelentkezett. Összesen tizenöten éltek a lehetőséggel és mindenki jelesre vizsgázott. (ve) Berzsenyi-nap a gimnáziumban Berzsenyi-nap keretében emlékezett meg a költő nevét viselő marcali gimnázium és közgazdasági szakközépiskola az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról. Az emlékező ünnepség után szavalóverseny, s más szellemi vetélkedők, valamint érdekes előadások várták a diákokat, (ve) Vizsgáztak a háromfai polgárőrök Ránics János babócsai polgárőr elnök felkészítő előadása után az új szabályoknak megfelelően tesztlapok kitöltésével tettek ismét tanúbizonyságot tudásukról a háromfai polgárőrök. (gyj) Elmélyült válaszadás közben A négynapos ünnepet és a jó időt sokan munkával töltötték: kihasználva az első tavaszi napokat, megteltek a kiskertek Kaposvár határában. Vas András- Végre! - jelentette ki László Ferencné, s bár első blikkre úgy tűnt, a megjegyzés annak szólt, hogy lejöhetett a létráról, miután végzett a barackfa metszésével, ám hamarost kiderült, az időjárásról beszélt.- Erre vártunk már vagy egy hónapja - tette hozzá, s élettársa, Kis Gáli Sándor egyetértőn bólogatott. A két nyugdíjas több mint két évtizede vásárolta meg a telket Kaposvár szélén, a Zselic- Kertvárosban, még a 67-es út sem épült meg akkoriban - az elkerülővei el is veszítették a birtok kétharmadát -, s azóta márciustól fél éven át szinte minden nap a kertben dolgoznak.- Mindig van mit tenni - magyarázta László Ferencné -, a föld pedig hálás, megterem minden, amire szükség van a konyhában vagy a kamrában.- És meg is fiatalodunk, ha dolgozhatunk - szólt közbe ismét élettársa. Ilyenkorra, március közepére már végeztek a metszéssel, a veteményest is felásták, elboro- nálták, így a hosszú hétvégére megérkező jó időben el lehetett vetni a magokat.- A hagyma, a fokhagyma, a zöldség, a répa és a cukorborsó kerül a földbe - avatott be a kerti titkokba László Ferencné -, a krumplit majd két-három hét múlva, a paprika- és paradicsompalántákat pedig bő hónap múlva rakjuk le. Permetezni nem szoktunk, lehet, hogy a termés nem olyan látványos, mint a boltok polcaira kerülők, de egészséges, s nem esszük meg azt a sok kemikáliát. Nemcsak a nyugdíjas pár töltötte az ünnepeket a hétvégi telken, rengetegen indultak a megyeszékhely környéki kertekbe, szőlőhegyekre, hogy megkezdjék a tavaszi munkákat. A dologidőben kevesebb jutott pihenni, pláne ünnepelni, de néhány házon így is feltűnt a magyar zászló, jelezve a nemzeti március 24., Gábor napja: vetni kell a káposztát és a káposztaféléket, de vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett. március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: e nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. április 1., Bolondnap: a népi hagyomány szerint ez a nap nem alkalmas vetésre, mert nem lesz bőséges a termés. áprius 5., Vince napja: megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz. áprius 6., Vilmos napja: termésjósló nap. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő. április 12., Gyula napja: az év századik napja. Mivel féreg űző nap, megfürdetik a lovakat, a teheneket leöntik, lemossák. április 14., Tibor napja: ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermés várható. április 24., Szent György napja: e naptól számítja a néphagyomány az igazi tavasz kezdetét. Minden esztendőn Szent György, a nap vitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult n&növényi életet a sárkány, a „poshadt tó ura" fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Az emberek megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csor- dakutakat, ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat. április 25., Márk napja: a búzaszentelés napja. Mise után a pap megszentelte a vetést. április 28., Vitális napja: rámutató negyvenes nap, 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap a férfiak számára, semmit sem szabad vetni ezen a napon. ünnepet. Melynél persze akadtak fontosabb tennivalók, Bir- kás Tamás például franciakulccsal bajlódott a kerti csap körül, melyből semmilyen te- kergetés nem csalt elő egyetlen csepp vizet sem.- Remélem, nem fagyott szét a cső a télen - szólt oda gondterhelten feleségének, ám szerencsére bő öt perc múlva, mire az asszony kihordta a plédeket, ágyterítőket, párnákat a teraszra szellőzni, néhány nagyobb prüszköléssel megindult a vízfolyam. - Kicsit büdös - jegyezte meg Birkás Tamás -, de öntözni jó lesz. Méghozzá a paradicsom- és paprikapalántáknak szánta a vizet, ellentétben ugyanis László Ferencnéékkel nem várták meg Szent György napját, inkább bíztak benne, nem jönnek már komoly fagyok.- Zolikám, lyukas a slag - hallottuk két utcával feljebb a panaszos hangot, mire a szólított azonnal a kutyát tette felelősség, biztosan az a fránya blö- ki rágta szét a műanyagcsövet. A nyomozás eredményét és az esetleges büntetést nem vártuk meg, inkább meglehetős tisztelettel néztük néhány kerttel arrébb Kalmár Ferencet, amint fáradhatatlanul rója a kapálógéppel a hosszokat: ránézésre másfél-kétezer négyzetméter várt rá, illetve, mivel már reggel beizzította a Robit - akin kevésbé látszott a majd fél napos munka, mint kezelőjén -, csak a fele.- Kora délutánra befejezem - állt meg egy pillanatra a hatvankét éves férfi -, holnap, míg sokan a városi ünnepet nézik, végigegyengetjük az asszonnyal. Berta Péter is szorgosan egyengetett, simítgatott, csak éppen a veteményes helyett a kis töröcskei ház teraszát repa- rálta.- Felfagyott a járólap, de még alatta a beton is, ki kell cserélni - morogta. - Pedig jobb dolgom is lenne, a szőlőt már egy hónapja meg akartam metszeni, csak éppen nem engedte az idő. Aztán vár még rám huszonhét gyümölcsfa, azokat is rendbe kellene tenni, mert oda lesz a termés. Későn jött a tavasz az idén, összesűrűsödött a munka, s nem lehet csúszni, mert a természet nem vár meg... A rovásírás szabadsága bár az én fejemben nehezen párosítható a rovásíráshoz való visszanyúlás a márciusi revolúcióval (biztosan az én fejemmel van a baj), kuriózum, hogy tegnap óta Kaposmérő és Kereki nevét is elolvashatnánk így - ha el tudnánk olvasni a most avatott helységnévtáblákat. már diákkoromban is gyanítottam: baj lehet történelem-tanításunkkal, mintha magyar történelmünkből aránytalanul keveset tanítana meg az általános és a középiskola. S nyilván nincs ez másként ma sem, miért lenne, elfuserált oktatási rendszerünk őskövületként őrzi minden nyűgét. hiszen nemhogy Balogh Kálmánról nem olvasni a történelemkönyvekben (ugyancsak Kerekiben avattak tegnap kopjafát a hajdani helyi református kántortanító, önkéntes '48-as nemzetőr emlékére), de még Rozgonyi Cicelléről sem, aki egész török hajóhad ellen nyert csatát, Jeanne 'd Arc is róla vett állítólag példát, hírét véve hősiességének. a női eszménykép persze mindig más volt, egy időben például a traktoros proletár. De ha a rovásírás ki is maradt a megtanulandók közül, annyit azért hadd szögezzek le, a márciusi ifjak szabadságpártisága jegyében: ahol fontosnak vélik, írják ki bátran a településük nevét így is. Ne tartsunk ezért senkit elvetemültnek, de a rovásírást nem értékelőket se üldözzük ki még szóban sem az országból, mint egyik internetes hozzászólónk. legyen béke, szabadság, egyetértés - persze ne politikusok vezényszavára, ne azért, mert ők azt mondják. Úgy nem fog menni. Magunk teremtsük meg a magunk békéjét, szabadságát, ha lehet, nélkülük. Villamosítottak a vései szőlőhegyben Rovásírásos tábla Mérőben hagyományőrzők Somogyi települések a mozgalomhoz Eltáncolták a fúvószenét Balatonföldváron Befejeződött a vései két szőlőhegy, a Kishegy és a Rigóhegy villamosítása, illetve a már meglévő elektromos hálózat korszerűsítése. Berták László vései polgár- mestertől megtudtuk: a gazdák évtizedes álma valósult meg ezzel. Jelzi ezt az is, hogy már az igényfelméréskor is több mint húsz gazda jelezte szándékát, hogy présházát, pincéjét, illetve más kisebb-na- gyobb ingatlanát csatlakoztatni szeremé a villamos hálózathoz. A két szőlőhegyi területen csaknem kétezer méter hosr- szú elektromos hálózatot és két trafóállomást épített ki az áramszolgáltató.* Vigmond E. Rovásírásos helységnévtáblát avattak Kaposmérőben és Kerekiben. Egy alapítvány, mely a rovásírás újjáélesztését tűzte ki célul tavaly indított mozgalmat, hogy minden Kárpát-medencei településen legyen egységes, rovásírásos tábla. Somogybán elsőként Kaposmérőben került sor avatási ceremóniára.- A tábla hivatalos, a közútkezelő is elfogadta - mondta a Kassai Lajos lovas íjász világbajnok lovasainak felvonulásával kísért táblaállítás egyik szervezője, Nánási Katalin. A táblát Somos László esperesplébános és Kutasiné Molnár Boglárka református lelkész is megáldotta. ■ Vas A. Mérőben Nánási Katalin és Pap Csaba avatta föl a rovásírásos táblát Megint valami egészen különlegessel rukkolt elő a Balaton- földvári Ifjúsági Fúvószenekar Kapus János karnagy dirigálásával. Szokásos évi nagy koncertjüket hétfőn adták elő zsúfolt ház előtt a Bajor Gizi Közösségi Házban. Kuriózumként a hangverseny második felében nyugdíjas és fiatal táncegyüttesek el is táncolták a fúvósmuzsikát. Három komoly művel kezdtek, amit még soha nem hallhatott tőlük a közönség. A Rá- kóczi-indulóval a kétszáz éve született Hidas Frigyes előtt tisztelegtek, a Kraftwerk pedig egy németországi falu huszadik századi történelmét meséli el a nagy világégéssel. A mű elején még győzedelmeskedni látszik az erő az emberség fölött, de aztán a csúcspontján megszólal a Frankok dala, az újjáépítés, az újrakezdés himnuszaként. Viva Espana, Radetzky- mars, üveges tánc - többek közt e fúvószenékre táncolt a Szamba tánccsoport, a Tarisz- nyás néptánccsoport és a bala- tonföldvári nyugdíjas egyesület táncos formációja. ■ F. I. ■ A földvári fúvósok mindig; újdonsággal lepik meg a közönségüket.