Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-05 / 3. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 5., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Kiszámíthatóság: gyermekáldás Magyarország holnap A súlyos helyzetből kivezető utat elvben már megtalálták Ötvenedik év: máshogy számolja a Balaton történetét A somogyi megyenap ke­retében harmadik alka­lommal szervezett Ma­gyarország holnap címmel konferenciát az Esélyek Háza. A keddi tanácskozá­son az idén is a kiutat ke­resték a meghívott elő­adók a súlyos gazdasági, társadalmi helyzetből. Márkus Kata Tavaly a magyarok több mint 85 százaléka tartotta súlyos problé­mának a népességfogyást. S bár harminc éve folyamatosan csök­ken a lakosságszám, az érték­renddel még nincs baj hazánk­ban: a magyar nők ma is szíve­sen vállalnának gyereket, ám eh­hez stabil, kiszámítható családtá­mogatási rendszerre volna szük­ség. Egyebek közt ez derült ki Pongrácz Tibomé demográfus előadásából. Azt mondta: 2000- ben még a nők 80 százaléka gon­dolta úgy, hogy ugyan fontos a munka, de fontosabb a család számukra. 2009-re aztán drasz­tikusan lecsökkent azoknak a nőknek a száma, akik a családot helyezték első helyre a munká­val szemben. - S ha ez így van - tette hozzá a szakember -, akkor azt is tudomásul kell venni, hogy a mai nők számára rendkívül fontos, hogy a gyerekvállalás után vissza tudjanak menni dol­gozni. Szükség van tehát a jelen­leginél több, megfelelő színvona­lú gyerekintézményre rugalma­sabb nyitva tartással. S ami talán még ennél is fontosabb: a család- támogatási rendszer stabilitása. A magyar családok értékrendjével még nincs baj: szívesen vállalnának több gyereket is. Ehhez azonban biztonságban kellene érezniük magukat Nem szabad, hogy ciklusról cik­lusra változzon a szabályozás. Jakó Gergely, a megyei köz­gyűlés alelnöke azzal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a ta­nácskozást: jó volna, ha arról is szó esne, hogy mi az egyén fel­adata. S úgy hívta föl a megye szerepének fontosságára a fi­gyelmet: nem csupán intézmé­nyeket kell fenntartania, ha­nem irányt kell mutatnia a tele­püléseknek, nagyobb közössé­geknek. Papp Lajos szívsebész pro­fesszor, nyugalmazott egyetemi tanár Nemzet, nép, tömeg, fo­gyasztó - szakrális Magyaror­szág, polgári Magyarország cí­mű előadásában azt hangsú­lyozta: a baj még nem olyan nagy, mint amilyennek látszik, ám a megoldási kulcsok nem ott vannak, ahol naponta keres­sük. - A magyar nemzet na­gyon beteg - mondta a profesz- szor -, ám a természettudomá­nyos kutatásaimat követően ar­ra döbbentem rá, hogy ennek rendkívül mély okai vannak. Egyszerűen nem vagyunk nem­zet, elvesztettük, elfelejtettük történelmünket, hagyománya­inkat, a kapaszkodóinkat, a gyökereinket. A nemzet óriási lehetősége, ha újból felismeri történelmünk, a gyökerek je­lentőségét és a nemzetünket mindig összetartó szeretetnek az erejét. A történelmi hagyo­mányokhoz, az Istenhez való visszatérés, a természet rendjé­be való Uleszkedés vezethet a nemzet gyógyulásához. Utánozzák a természetet a zselici erdőkben fakitermelés Folyamatos erdőborítást láthat a természetjáró tájidegen fajok nélkül Erdőkezelési munkálatokba kezd a Duna-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatósága a Zseüci Tájvédelmi Körzetben a töröcskei erdőben.- Az erdőben a vegetációs és fészkelési időszak befejeztével kezdtünk erdőkezelési munká­latokba - mondta Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park igaz­gatóságának területi osztályve­zetője - A kis csoportos vágással a természetazonos folyamatokat utánozzuk. Azt szeretnénk elér­ni, hogy az elegyetlen, egykorú tömbökből álló erdőterület válto­zatos szerkezetűvé, többkorúvá, önmegújulásra képessé és a be­tegségekkel szemben ellenálló­vá váljon. Ugyanakkor ne legye­nek vágásterületek, hanem fo­lyamatos erdőborítást érzékeljen az erdőjáró. Ennek érdekében apró, elszórt lékekkel, nem mér­tani formák határolta belenyúlá­sokkal végezzük a munkákat mind a fiatal, mind a közép- és időskorú állományokban. A tájidegen fafajok - akác, vöröstölgy - kiszorítása is cél.- A vörös tölggyel nincs külö­nösebb gond, mert nem terjed olyan agresszíven, mint az akác - tette hozzá, - de ennél is kerül­jük a vegyszeres beavatkozást, kéreggyűrűzéssel szárítjuk el. Ezeket a folyamatokat a hely­színen, a Fekete harkály Tanös­vényen is bemutatják.- Az erdőlátogatók a tanösvé­nyen jelenleg is találkozhatnak a különböző erdőkezelési folya­matokkal. így a hagyományos vágási technológiával, a vízmo­sás mentén a természet erdőala­kító hatásával és a változó kor és faj összetételű folyamatos erdő­borítással. A későbbiek során a különbség szemmel láthatóvá válik. A munkákat a téli időszak­ban végezzük, amikor fagyos a talaj, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk a növényzetben, a talajban. Ennek ellenére a tanös­vény egyes szakaszain a bejárást nehezítheti az éppen ott folyó fa- kitermelés - sáros útszakaszok, kidöntött fák, farakások -, de mindezek ellenére is érdemes kilátogatni a téli erdőbe. ■ F. Szarka Ágnes Negyvenöt éves volt 2010-ben a siófoki Balaton Táncegyüttes Ba­logh István szerint, két év múl­va valójában már az ötvenedik születésnapjukat ünnepük. Természetesen már a leg­utóbbi, 1998-as, 35. évfordulós ünnepségsorozat dátuma sem stimmelt Balogh számítása alapján, ahová álütása szerint meghívást sem kapott, holott 1965 és 1977 között vezette a néptáncegyüttest. - Azóta az az érzésem, hogy ezt a harcos 12 évet valakik ki akarják törölni az együttes történetéből - mondta lapunknak Balogh István. - 1963-ban három táncegyüttes­ből jött létre a Balaton, de egy dá­niai turné után fól is oszlott. Együd Árpád, a neves koreográ­fus kért fel az újjászervezésére 1965-ben. Harminc táncosunk lett, 32 táncból áüt a repertoá­runk, a pántlikázó volt a kedven­cem. Amikor Együd Árpád Mar­caliba távozott, az utánpótlás gardírozása is rám maradt. Élénk klubélet zajlott Siófokon, külföldre jártunk, cimbalmot, bőgőt vettünk és rajkózenekart alakítottunk roma gyerekekből, augusztus 20-án bennünket hív­tak Kaposvárra szerepelni. A 35 évre emlékező rendezvényekre szóló meghívóról aztán „lefelej- tődött” a nevem. Tablóiból, sok száz fotójából amolyan „ellenkiálh'tást” is ren­dezett 1998-ban. Úgy emlékszik, az együttes tagjai, vezetői nem voltak rá kíváncsiak. - Számos eüsmerést őrzök abból az időből, valamit talán mégis csináltam - tette hozzá. - Egyszer azzal hív­tak Lengyelországba, hogy a templom közelében felállított színpadon táncoljunk - egyidő- ben a misével. Ha 1965-ben nem alakulunk újjá, talán ma sem lé­tezne a Balaton... ■ F. I. Balogh István: büszke vagyok arra a tizenkét esztendőre Szakképzési központ a Rudnay középiskolában tanmühelybővítés Régiós hiányszakmákat oktathatnak Tabon a jelentős fejlesztés révén A diákok birtokba vették az új tanműhelyeket. Piacképes tudást szerezhetnek korszerű berendezéseken Fonyódon is megkezdődik a tőketörlesztés Balatonboglárhoz hasonlóan Fo­nyódon is megkezdődik a koráb­bi kötvénykibocsátás tőketör­lesztése 2011-ben. Hídvégi József polgármester­nek a fonyódi közmeghallgatá­son elhangzott tájékoztatása szerint ez 86 mifiió forinttal ter­heli meg a városi büdzsét éves szinten, ám a településnek száz- milüós kamatterhet is ki keü gazdálkodnia. A polgármester közlése szerint Fonyód anyagi helyzete javult az utóbbi évek­ben: a 2006-ban még 1,46 milli- árd forintos hiányt 300 millió fo­rinttal faragták le idénre. A je­lenlegi 1,1 müüárd körüli hiá­nyukhoz 50 millió forintnyi kifi­zetetlen számla adódik. ■ F. T. A Somogy megyei TISZK 1,2 mil­liárd forintos fejlesztési prog­ramjának keretében elkészült a tabi Rudnay középiskola tanmű­helybővítése; új emeleti szint épült 180 nüllió forintból a mű­helycsarnok fölé. A 21. századi technológiával fölszerelt mechatronikai, autó­elektronikai tanműhellyel, CNC-központtal, hegesztő-szak­tanteremmel, mérőtermekkel gazdagodó iskola ezzel a fejlesz­téssel a térségben megjelenő váüalati, váUalkozói igényekre építve az agrárgépészeti, elekt­rotechnikai és közlekedési szakmacsoportok szakképzési centruma lesz. Több mint ezer négyzetméteren hét tanmű­hely-szaktanterem, két csoport- szoba, előadóterem, kiszolgáló- helyiségek, szertárak és aka­dálymentes mellékhelyiség lé­tesült. Akadálymentes Uftet is kialakítottak. A tabi avatón elhangzott: a megyei önkormányzat idejében feüsmerte a szakképzés helyze­tének tarthatatlanságát. Ezért hozta létre a TISZK-et és ennek révén tudott több mint 800 mil­lió forintos uniós támogatáshoz jutni, amit 300 milüós saját erő­vel egészített ki. Ez a pénz első­sorban a gyakorlati képzés fel­tételeinek a modernizációját te­szi lehetővé. A tabi tanműhely­bővítés például azt, hogy e hal­mozottan hátrányos helyzetű kistérségben hiányszakmák képzése, illetve intenzív felnőtt- képzés indulhasson meg. így a régiós hiányszakmák közül a Flextronics, a KW Zrt. és az Elqotec Zrt. munkaerő-piaci igényei alapján hegesztő- és mi­nősített hegesztőképzés. ■ Fónai I.

Next

/
Thumbnails
Contents