Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-05 / 3. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 5., SZERDA IN MEMÓRIÁM VÍGH SÁNDOR (1933-2010) „ELMENT A FŐMÉRNÖK ÚR” több százan kísérték tegnap Kaposváron utolsó útjára Vígh Sándort, a DÉLVIEP alapító főmérnökét, majd ügyvezető igazgatóját, aki életének 78. évében rövid, gyógyíthatatlan betegség következtében 2010. december 23-án hunyt el. vígh Sándor 1933. március 7-én Szeghalmon született. Somogy megyébe 1957- ben, a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után került. A Közúti Építő Vállalat munkavezetőjeként számos sikeres út és hídépítési feladat során szerzett komoly gyakorlatot, és a ranglétrát végigjárva lett építésvezető, főépítés-vezető, majd termelési osztály- vezető. Nevéhez fűződik a megye egyik legfontosabb főútjának - a 67. sz. Kaposvárt Lellével összekötő részének - megépítése. Az akkor 52 km hosszú aszfaltozott szakasz kapcsolta be a megyeszékhelyet az ország vérkeringésébe. 1970. július í-JÉTŐL az akkor alakuló Dél-dunántúli Vízügyi Közműépítő Vállalat igazgatóhelyettes-főmérnökévé nevezték ki. Innen ment nyugdíjba, mint ügyvezető igazgató 1996-ban. Ezen időszak alatt - az ország legsikeresebb közműépítő vállalatát irányítva, magas fokú szakmai követelményeket támasztva, sok esetben elsőként alkalmazva új építési technológiát és anyagot, - valósultak meg a Dél-Dunántúl városainak szennyvíztisztító telepei és nagy kapacitású víztisztítói. Óriási munkabírásával példát mutatott a fiatal szakembereknek. Munkája mellett kiemelkedőt alkotott sportvezetőként is. 1977-ben alapítója volt a Kaposvári Vízügyi Sport Klubnak. Világ- és Európa- bajnokok nevelődtek ebben a klubban, melynek a fenntartása hosszú ideig szinte kizárólag az Ő vál- lain nyugodott. Nyugdíjba vonulása után sem tudott meglenni munka nélkül. 1977-ben szakmai befektetőkkel megalapította a DUVIÉP 2000 Kft.-t, amelynek élete utolsó napjáig ügyvezető igazgatója volt. Az 50 főt foglalkoztató, végig sikeres vállalkozás szinte a nulláról indulva, mára egymilliárd forintos forgalmat produkálva Fejér megye legnagyobb közműépítő társasága lett. büszke volt munkájára, de eközben soha egy percre sem feledkezett meg szeretteiről, családjáról. Gondoskodó szeretete, mindenre kiterjedő figyelme most már örökre hiányozni fog. MEGYEI KÖRKÉP Engedély kell a csapadékvíznek árkok Papír nélkül bírságolhatnak, ha az esőt a csatornából az utcára vezetjük Nem mindegy, hogy a csatornából hová folyik a víz. Ha hátra a kertbe, vagy az udvarunkba, azzal nincs semmi baj. Ám ha az út menti árokba, az már hatósági eljárást eredményezhet. Kivéve, ha a közútkezelő engedélyezi a csatorna vagy az úgy-ahogy kiásott árok terhelését. F. Szarka Ágnes Minderre jákói olvasónk panasza alapján derült fény. Ő nem az esővizet vezette az árokba, hanem a pincéjében felgyülemlett talajvizet szivattyúzta oda. Ezért a szomszéd - mivel kapcsolatuk nem mondható felhőtlennek - feljelentette. A település jegyzője megerősítette: szabálysértést követett el. A nagy kérdés, hogy akkor mi legyen a vízzel? Az udvar jeges, messze is van, oda nem vezetheti. Az árokba szintén nem, és a pincében sem maradhat, mert a kazán is ott van, nem tudnak fűteni, és eláztatja a falat.- A tűzoltókat hívjam ki, hogy segítsenek? - kérdezte olvasónk. Heizler György, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója szerint azért van az árok, hogy elfolyjon benne a talaj- és esővíz.- A szennyvizet természetesen nem lehet a csapadékelveEngedély nélkül teljesen szabálytalan, sőt büntetendő a tetőről a csapadékot az utcai árokba vezetni zető árokba vezetni, de az eső-, és talajvizet igen - mondta. Bár, tette hozzá, a pincéből nem érdemes kiszivattyúzni a vizet, mert újra, nagyobb mértékben fog feltörni, és esetleg kimossa a vakolatot. A 10-20 centi magasságú víz szivattyúzására a tűzoltósági eszközök nem alkalmasak. Ezeket nagyobb vízállásra tervezték. Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs csoportvezetője szerint egy 22 évvel ezelőtt született törvény értelmében a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába és más vízelvezető létesítménybe, a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak az adott közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. - Az országos fő- és mel- lékutakat, illetve a településeken átvezető utakat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemelteti - tájékoztatott Pécsi Norbert Sándor -, a települések útjait pedig a helyi önkormányzatok. Az abban előírtakat be kell tartani. A közút hozzájárulása nélküli vagy az abban foglalrrrm Igyunk esővizet Faluhelyen gyakori megoldás, hogy kifúrják a kerítést, hogy az esővíz az előkertből az utcára, onnan az árokba tudjon folyni. Most meg kiderül, hogy ezért akár hatósági eljárás is indítható ellenük. Megint találtunk valamit, ami növeli a bürokráciát és büntetni lehet érte. Bár eddig ez senkinek nem jutott eszébe. Remélem nem hívtam fel az illetékesek figyelmét egy újabb sarc lehetőségére. Végül is nem dőlt el, hogy mit is csináljunk az esővízzel. Házak áznak el, dőlnek össze az idei mérhetetlen mennyiségű csapadéktól. Értéket menteni úgy nem lehet, hogy az utcai árkot terheljük a vízzel. Szerintem egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányán kértek engedélyt. De még mindig nem tudom, hogy mi legyen a vízzel! Tessék mondani! Igyuk meg? (fszá) taktól eltérő vízbevezetés esetén hatósági eljárást kezdeményezünk. Az országos közúthálózat árkai a közút vizét kell, hogy elvezessék, ezek az árkok erre vannak méretezve. Ezeket terhelni csak az engedélyünkkel lehetséges. Vagyis a tetőről az ereszcsatornába csörgő és onnan az árokba folyó vízhez is engedélyt kell kérni. Az együttműködés előnyeit szeretnék meglelni egymásrautaltság Vérszerződés kell az iskoláért is a balatonföldvári kistérségben Egymásra vagyunk utalva, az együttműködés előnyeit kell meglelni, hívhatjuk vérszerződésnek is, nem ez a lényeg - reagált Dorogi Sándor balaton- szárszói polgármester Marcza- li Tamás kőröshegyi polgármester korábbi mondandójára. Cikkünkben akkor arról írtunk, hogy a balatonföldvári kistérség tagjaival „vérszerződést” íratnának alá, miszerint minden körülmények között megőrzik az egységüket és kinyilvánítják, hogy a leendő járást is a kistérség határain belül képzelik el. Marczali Tamás kőröshegyi polgármester az egyedüli, aki ezzel nem ért egyet. Elmondta lapunknak: nem hajlandó lemondani a döntés jogáról még azelőtt, hogy kiderülnének a részletek a közigazgatási rendszer átalakításáról. Ha eljön az idő - tette hozzá - és ha 1 hagyják, majd megválasztják, J mi lenne Kőröshegynek a lég- | előnyösebb.- Ha egy valaki is kihúz, ak- Dorogi Sándor polgármester: dön- kor mi értelme egyáltalán a kö- téskényszerek mindig lesznek zösködésnek? - tette fel a kérdést a szárszói Dorogi Sándor. - És vajon kinek az érdeke a kihúzás, a másfelé kacsintga- tás? Az egész településé, vagy csak a kőröshegyi polgármesteré? Megkérdezte a falubelijeit, hogy ők hol képzelik el a jövőjüket? Ha fejlődni, fejleszteni akarunk, akkor össze kell fognunk, nem széthúznunk. Meg kell találnunk az együttműködés előnyeit. Döntés- kényszerek mindig lesznek, ilyen például most az iskolafenntartás. Meg akarjuk őrizni a helyi általános iskola hagyományait, de ha nem lesz több gyerek a mostaninál, akkor lehetetlen lesz a tizenhat tantermes intézmény önálló fenntartása. Csak azért, hogy konzerváljuk a mostani helyzetet, tízmilliókat kellene máshonnan elvenni az iskola működtetésére. Miközben, ha ésszerűen, közös működtetésben gondolkodunk, akkor több juthat a községben csatornára, járdára, vízelvezetésre. ■ Fónai Imre Nem lett hattyúdal a cukorgyári kalandból hízókúrán Vélhetően a Dráva horvát erőműtavaihoz indult Siófokról a legyengült madár December elején Siófokon gyűrűzték azt a hattyút, amely vasárnap esett be a kaposvári Cukorgyár köz egyik udvarára, s nem tudott tovább repülni. HW451 jelenleg Szennán, a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik telephelyén erősödik, miután nem kis hercehurca után sikerült befognia Pintér Andrásnak, a nemzeti park természetvédelmi őrének.- Megvizsgáltuk, de nem találtunk komolyabb sérülést rajta - mondta a szakember -, egészen egyszerűen nem volt olyan erőállapotban, hogy bírja az utat 1 társaival. Egyelőre nem enged- i jük szabadon, majd ha felenged- | nek a halastavak a város környé- e kén, kieresztjük. Arra szerencsére nincs szükség, hogy a pécsi, a drávaszente- si vagy a fenékpusztai menhely- re szállítsák a madarat, mely kukorica-saláta-almakúrával próbál fizikálisán felkészülni a rá váró túrára. A végcél ugyanis társaihoz hasonlóan számára is a Dráva horvát szakaszának valamelyik erőműtava.- December ötödikén Siófokon gyűrűztem meg - magyarázta Szinai Péter, a Balaton-fel- vidéki Nemzeti Park zoológiái szakreferense. - Miután a tó befagyott, a hattyúk délebbre indultak, ez a példány viszont valamiért nem bírta az utat. Pedig a Dráva vidéke nem elérhetetlen messzeség a hattyúk HW451 jelenleg Szennán lábadozik számára, általában néhány óra alatt, pihenés nélkül teszik meg a valamivel több mint száz kilométeres távolságot. A zoológiái szakreferens szerint a természetes szelekció része, hogy egyes madarak számára ez is leküzdhetetlen táv. Ráadásul HW451- nek legalább egyszer már sikerült, hiszen nem idei fészekből való, azaz a tojó tavaly télen is kénytelen volt felkerekedni.- Ahhoz még fiatalnak tűnt, hogv fészkelő legyen - folytatta Szinai Péter -, az üyenekből, azaz a pár nélkül élőkből úgy hat- hétszáz él a Balatonon, ezeket lehet nyaranta látni a kikötőkben, strandokon: három-öt hétig ved- lenek, ilyenkor repképtelenek. Rajtuk kívül úgy negyven-ötven fészkelő pár él a nádasokban, de a tó befagyása után szintén délebbre költöznek. A Dráva mellett kisebb részben a Duna vajdasági mellékágai jelentik a téli végállomást, ugyanúgy, mint azoknak a példányoknak, akik az ősszel érkeznek északról, ahol hamarabb fagynak be élőhelyeik.- Többségük Lengyelországból érkezik átutazóban - tette hozzá a zoológiái szakreferens -, bár inkább a Dunakanyar a telelőhelyük. De akadnak, melyek délebbre repülnek, tavaly Fehéroroszországban gyűrűzött hattyút is láttunk Balatonfüre- den és Siófokon. ■ Vas András
