Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám

Ötszáz éves letenyei platán az Év fája szavazás Szeretjük a fáinkat, egyesek még csalnak is kicsit a kiválasztott kedvencekért 2010. NOVEMBER 7., VASÁRNAP SZTORI A legalább 500 éves, 615 centiméter körméretű, 20 méter magas és 36 méteres koronaátmérővel büszkélkedő győztes letenyei platán „jutalma” egy 250 ezer forintos vásárlási utalvány Az Ökotárs Alapítvány versenyére idén 125 fát neveztek be az ország minden tájáról. Ebben a vetélkedőben nem a mé­ret a lényeg: a lelki kötő­dés mindennél többet ér. Fábos Erika Az Év fája internetes szavazás nem matuzsálemeket vagy le­nyűgöző óriásokat keres: a jelölők olyan fákat ajánlhattak, amelyek valamiért fontosak: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találko­zási pontot kínál az ott élőknek vagy bármilyen más szerepet tölt be a környék mindennapjaiban. „A »versenyre« 125 fát nevez­tek be az ország minden tájáról - mondja Sólyom Éva, az Ökotárs Alapítvány munkatársa. - Az el­ső három helyezett egy zalai, egy somogyi és egy békési fa lett. A dobogó legfelső fokán egy ötszáz éves letenyei platán végzett, a má­sodik az ötvöskónyi kastélypark hatalmas hársfája, a harmadik pedig a dévaványai »makkfa«. A határidőig egyébként 16 037 ér­vényes szavazat érkezett.” Menet közben derült ki, hogy egyeseknek mennyire fontos a sa­ját fácskájuk. Néhányan ugyanis kamu e-mail címeket gyártottak, és ezekről próbálták szaporítani a voksaikat. A csalásra azonban fény derült, és a hamis szavazato­kat érvénytelenítették. A győztes platánra egyébként több mint négyezer szavazat érkezett Pósfai György, a Magyarország legnagyobb fái című könyv szer­zője szerint sok tényezőtől függ, hogy hogyan lesz egy fából matu­zsálem vagy kimagasló nagyságú fa. Szerencse is kell ahhoz, hogy egy csemete hatalmasra nőjön, de a megfigyelések szerint a leg­nagyobbak genetikailag is jobb adottságúak, mint társaik. A las­sabban növő példányok pluszelő­nye, hogy tovább élnek, mint a gyorsan növő fajták. A mikroklí­ma és a talaj szintén befolyásolja a növekedést: egy nemzetközi ta­lálkozón például nemrég bebizo­nyosodott, hogy a nyárfák a ma­gyar talajon képesek a legna­gyobbra nőni. Az emberek mindig szorosan kötődtek a fákhoz. Mesék, mon­dák őrzik egy-egy komoly fama­tuzsálem emlékét, varázserőt tu­lajdonítottak nekik és a néphit nálunk is úgy tartotta, hogy a föl­di és az égi világot egy fa köti ösz- sze. „A fa valóban szerethető - akár életében, akár holtában gon­dolunk rá. Árnyékot ad, gyümöl­csöt terem, bútor készül belőle, mindez már magában tiszteletre méltó - mondja Pósfai György. - Ha íilozofikusabb oldalról közelí­tünk, akkor is van magyarázat. A mai rohanó világban elgondol­kodtató és lenyűgöző az az erő, a rendíthetetlen tartósság, ami a fá­kat jellemzi. A masszív, nagy fák nyilvánvalóvá teszik: másképp is lehet élni. A sok rohangálás, ha- rácsolás csak az egyik stratégia - talán ezért is szeretjük, becsül­jük sokan őket.” A SZÉL VÉGZETT A LEGÖREGEBB magyar fával. Az ezeréves zsennyei tölgyként emlegetett Vas megyei fa pontos kora nem ismert, de Szent István idején már csemete lehetett. A fa ma­gassága 23 méter volt, kerülete pedig meghaladta a tíz métert. A zsennyei tölgyet 1958-ban vé­detté nyilvánították, a Pro Natura emlékérmet is e tölgy rajza díszíti. A zsennyei az ország legöre­gebb és a legnagyobb fája volt, de 2006 márciusában egy vihar­ban szétroppant, leomlott. „A leg­nagyobb pápai platán törzsátmé­rője tíz méter körüli - mondja Pósfai György kutató -, de én az ép, egybetörzsű fák között egy Barcs melletti fekete nyárfát tar­tok a legnagyobbnak, amelynek 2005-ben kereken 1000 centimé­ter volt az átmérője. Svédországban áll a világ legősibb fája feltehetően a világ legöre­gebb élő fáira, egy csoport lucfenyőre bukkantak Svéd­ország közepén. Bár ezeknek a fáknak a törzse körülbelül hatszáz évenként teljesen elhal, a növények 6-8 ezer éve minden alkalommal ugyanabból a gyökérrendszerből élednek újra. így aztán a ma megtalált néhány lucfenyő genetikai­lag teljesen azonos az évez­redekkel ezelőtti elődökkel. az elismerten legöregebb fatörzs ugyanakkor egy amerikai borzas fenyő, a „Methuselah”, azaz Matu­zsálem. A kaliforniai Fehér­hegységben élő toklászos er­dei fenyő korát mintegy 4500-5000 évre becsülik. Híres fák a világban: menedéket adnak, irányt mutatnak, segítenek a megvilágosodásban HIPPOKRATÉSZ fája (Görögor­szág) Kosz szigetén található. A hagyomány szerint Hippok- ratész (i. e. 460-375), az or­vostudomány megalapítójá­nak tartott görög bölcs ültet­te, és később tanított is alat­ta. Állítólag évszázadokkal később Pál apostol is hirdette az Isten igéjét e fa alatt. MAJOR TÖLGY (Anglia). Hatal­masfa a sherwoodi erdőben, Edwinstowe falu közelében. A legenda szerint egy alkalom­mal a fa odva volt Robin Hood búvóhelye. A törzsének kerü­lete 10 méter és 800-1000 éves lehet Európa egyik legis­mertebbfája. Évente több száz­ezer turista látogatja meg. tenere fája (Afrika). A Tenere sivatagban álló fát a Föld lég magányosabbjának tartották: 400 kilométeres körzetben nem volt más fa. Sajnos 1973-ban egy líbiai kamionsofőr nekihaj­tott és kidöntötte. Fémutánzatot állítottak a helyére. Az egyetlen fa, amelyet az 1:4 000 000 lép­tékű térképek is jelölnek. bódhifa (Ázsia). Szent fügefa az indiai Bodh Goyában álló Mahabodhi-templom mellett. Buddha állítólag e fa alatt üldögélve jutott el a megvilá­gosodás állapotába. A temp­lomnál ma is virágzó fa en­nek az egyenes leszármazott­ja - magjából újra és újra kihajt a Bódhifa. Élni az idővel, amely megadatott RADOS VIRÁG hogy lehet megúszni a stresszt? Azt gondolom, se­hogy. Tele van vele az életünk, a születéstől a halálig. A világ­ra jövetel az első nagy megráz­kódtatás: az ember kivettetik az anyaméh védettségéből. Harcolj meg magadért! - ez az első üzenet, amit már a kezdet kezdetén megkapunk. hogy miről jutott mindez az eszembe? Két hete nagy alhasi műtéten estem át. Egy hónap­pal előtte kaptam meg az ope­ráció időpontját, ez idő alatt se élő nem voltam, se holt. Nem­csak mert a műtéttől féltem (ki ne tartana az ilyesmitől?). Attól is rettegtem, mi lesz a rengeteg teendővel, amit nem tudok majd elvégezni. Rémülten hall­gattam az orvosomat, aki mini­mum négy, de inkább hat hét pihenőt rendelt Mi lesz a munkámmal? Meg az idős, be­teg apámmal, akit állandóan felügyelni kell? Na meg a ház­tartási teendők: ki fogja megcsinálni őket? A férjem napközben dolgo­zik, este tanul, nem lőcsölhetek mindent a nyakába - kolom- polt a fejemben. olyannyira, hogy a „kolompo- lásból” állandó fülzúgás lett: mintha tücskök ciripelnének odabent, máskor meg hangvil­la szólna a fülemben. Megállít­hatatlanul. A fülész konstatál­ta: objektív oka a panasznak nincs - a stressz okozza. ■ „Elengedem a rengeteg felada­tot, s csak pihe­nek, olvasgatok/ aztán bölcs, idős barátnőm azt mondta: „Tedd le a terheidet. Felejtsd el őket egy időre. Ne foglalkozz most mással, csak a gyógyulással. Mert neked is jo­god van gyógyulni.” lassan megnyugodtam, a mű­tét is sikeresen lezajlott, ami még inkább meg­nyugtatott Elen­gedtem a rengeteg feladatot, hagyom, hogy átmenetileg mások oldják meg őket. Most Itthon vagyok, pihe­nek, olvasgatok, ezt az írást is az ágyba vitt laptopon pötyö­göm a gépbe. Es közben arra gondolok, mi­nek is kellett megvárnom, amíg egy betegség kényszerít rá a pihenésre. Tudnunk kelle­ne lazítani. Kinevezni időnként egy hétvégét, ami csak a mi­énk, pont akkor, amikor úgy érezzük, összecsapnak fejünk felett a hullámok. Mert a világ nélkülünk is megy tovább, és talán pont az a bajunk, hogy azt hisszük, a mi erőfeszítése­ink híján minden összeomla­na. Nem így van. egyik ismerősöm fejtegette a múltkor: nem engedheti meg, hogy lazítson, mert gyerekei vannak. Közben nem is olyan kicsik már azok a gyerekek. Talán jobbat tenne nekik, ha azt látnák, az anyjuk ereje vé­ges, és akár segíthetnek is ne­ki. De főképpen mintát kapná­nak arról, nem szabad vissza­élni ezzel a véges erővel. Néha meg kell állni, sőt érdemes is. Hogy ne agyonnyomjon ben­nünket az élet, hanem jókedvű­en legyünk képesek élni az idővel, amely megadatott. YVES ROSSY, akit rakétaemberként ismer a világ, újabb nyaktörő mutatványra ragadtatta magát. Az egykori vadászpilóta, aki rakétákkal hajtott szárnydarabhoz rögzítve repked, ezúttal a Genfi-tó fölött ugrott ki egy hőlégballonból, 2000 méter magasból. Rossy két bukfencet is bemutatott, majd biztonságosan földet ért. Következő terve, hogy átrepüli a Grand Canyont, de erre egyelőre nem kapott engedélyt az amerikai hatóságoktól. 5

Next

/
Thumbnails
Contents