Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-29 / 277. szám

3 SOMOGYI HlRLAP - 2010. NOVEMBER 29., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP ...A DRÁVÁIG Kaposvár-Kolontár kolon­táron adta át Stikel János elnök és Varga Józsefné ügy­vezető alelnök a Nyugdíja­sok Somogy Megyei Szövet­sége által összegyűjtött más­fél millió forintot tizennégy kolontári nyugdíjas társuk­nak pénteken. A szerencsét­len sorsú idős emberek szinte kivétel nélkül abban az utcában éltek, melyet el­sőként ért el a vörösiszap- áradat. (me) Nagyatád két véradást is szerveztek a héten a nagy­atádi kórházban. A véradó állomás munkatársai az el­sőn tizenhét, míg a második rendkívüli alkalmon 24 do­nortól vettek vért. (ga) Nagyatád a nagyatádi városi Könyvtár honlapján már el­érhető a könyvtár katalógu­sa. Erre a Társadalmi infra­struktúra operatív program pályázaton beszerzett eszkö­zei - szervergép, úgynevezett Textlib modulok - adtak le­hetőséget. Varga Éva könyv­tárigazgató elmondta: 7,9 millió forintos támogatással bárki számára elérhető a té­ka kínálata, (jg) Nagyatád jól használta fel forrásait a Nagyatádi Diáko­kért Alapítvány - derült ki a képviselő-testületnek elké­szített beszámolóból. Gara István elnök elmondta: 2009-ben 69 hallgató kapott húszezer forintnál maga­sabb támogatási összeget. Hozzátette: a kuratórium évente két alkalommal hir­det pályázatot, (jg) Marcali lendván ünnepelte együttműködésének 15. év­fordulóját a Marcali Bajtársi Egyesület és a Szlovén Tisz­ti Szövetség Lendvai Terüle­ti Egyesülete nemrég. A ren­dezvényen részt vett Sütő László polgármester is, aki emlékplaketteket adott át a kiemelkedő munkát végzett marcali egyesületi tagok­nak. (me) Siófok Eötvös józsef-emlék- plakettel ismerte el a Peda­gógusok Szakszervezete a siófoki Nyitnikék óvoda te­vékenységét A díjat Szabó Zsuzsától, a PSZ alelnökétől vette át Schádl Zoltánné, a helyi szakszervezet titkára Siófokon, (fi) Haranglábon áll Kaposfőn a 80 kilós hangszer A sok éve megrepedt, elné­mult, illetve „féltve” őrzött régi harangot kongatták meg vasár­nap a kaposfői hálaadó ünnep­ségen. A 80 küós megújult hangszer azonban nem a régi helyén, a toronyban, hanem a református templomkertben most állított haranglábon tölti be rendeltetését. Ez utóbbi el­készítésének a költségét Torma János, a gyülekezet presbitere fedezte. Az istentiszteleten Székelyné Kiss Emese helyi lel­kész hirdette az igét, s a gyere­kek szavalata, az énekkar mű­sora emelte az adventi hangu­latot. Ez az alkalom egyben há­laadás is volt a parókia külső felújításáért. ■ Gamos A. Karcsúsítás egyetértésben közgyűlés A recept jó, de a készülő étel nehezen lesz emészthető Rég látott konszenzus van a közgyűlést alkotó négy politikai erő között - hangsúlyozta a tényt Gelencsér Attila elnök a szombati ülésen (Folytatás az 1. oldalról) Horváth István (MSZP) azt hangsúlyozta: nem ért egyet az­zal, hogy hatásköröket mozgas­sanak. - Nehezen hihető, hogy harminc kilométeres távolságból hatékonyabban lehetne működ­tetni egy intézményt, mint hely­ből, s egy messziről érkező kar­bantartó jobban elvégezze a fela­datát, mint egy helybeli, aki is­meri az épület sajátosságait Feig li Ferenc (MSZP) a közművelő­dési és közgyűjteményi ágazat tervezett integrációjával kapcso­latban kért szót. - A levéltári törvény kimondja, hogy ál­talános levéltárat alapítani vagy megszüntetni csak törvénnyel lehet - mondta. - Ennek integ­rálásáról tehát nem dönthet a megyei közgyűlés. A megyei múzeumnál ugyanez a helyzet. Ráadásul az önállóságukat elvesztő intézmények nem pá­lyázhatnak. Azt javasolta, hogy a fenteb­biek emiatt részben önálló in­tézményekként működjenek tovább. Vörös Tamás főjegyző el­mondta: a múzeum és a levéltár esetében integrálás helyett valóban csak átszervezésről lehet dönteni, a múzeumi és le­véltári törvény nem enged töb­bet. - E két törvény egyébként ellentétes az önkormányzati törvénnyel, s úgy tudjuk, hogy már dolgoznak a módosítá­sukon - mondta. Ormai István (Somogyért) azt hangsúlyozta: stratégiai döntéssorozat zajlik, amelybe azonban a két új in­tézményegység - a megyei ren­dezvényszervező iroda és a So­mogyi Roxínház - létrehozása egyáltalán nem illik bele. Jakó Gergely (Fidesz) alelnök védel­mébe vette ezeket, mondván: mindkettővel érték teremtődik, s a megye segítsége nélkül ezek a lehetőségek elvesznek. Csor­ba Ottó (Fidesz) pedig azt emelte ki: ha e két új in­tézményegység nem váltja be a reményeket, egy év után vissza­csinálható. 300 dolgozóval és több intézménnyel kevesebb több mint 300 dolgozójától vá­lik meg a megye januártól 30 intézményből 13 lesz: a gyer­mekvédelemben a négy jelen­leg működőt egy közös igazga­tóságba integrálják. A tabi szo­ciális otthont a patalomival, a segesdit a gyöngyöspusztaival és a kálmáncsaivaj a berzen- ceit a barcsival és a drávata- másival vonják össze. A me­gyei levéltár, könyvtár és múze­um egyetlen intézménnyé válik, s kiegészül a megyei rendez­vényirodával és a Raxínházzal. A gyermekvédelmi intézmény- rendszer 19 lakásotthonából a kaposvári Margarétát és a bárdudvamoki Napraforgót bezárják A megyei közgyűlés az önkormányzati hivatalban 26, az intézményekben pedig 45 szakmai és 239 nem szak­mai dolgozó leépítéséről döntött Fejlesztésekkel válaszolnak a válságra viessmann Jövőre félszáz új munkahelyet teremtenek Dombóváron Pontosan három évvel ezelőtt jelent meg a Viessmann Dom­bóváron, s a cég sikertörténete - akárcsak szerte a világon - a válság ellenére is tovább ível fel­felé. A német tulajdonú Viess- mann-csoport egy családi vál­lalkozásból nőtte ki magát, ami egyben elkötelezettséget is je­lent a munkavállalók felé. Ma már az egész világot behálózza a Viessmann; a 16 gyártó üze­mük mellett mintegy 120 ke­reskedelmi cégük van, ame­lyek kilencezer embernek ad­nak munkát. A vüágszerte ismert és ked­velt Viessmann termékskálá­ját a kicsi, közepes és nagytel­jesítményű olaj- és gázkazá­nok, a szolártechnika - ami áram-, illetve melegvízfej­lesztést takar, s utóbbiban ők a piacvezetők -, a jövőt jelentő fa- és biomassza tüzelésű kazá­nok, továbbá a hőszivattyúk, a tároló-vízmelegítők jelentik. Az egész világot sújtó gazdasá­gi válság ellenére is dinamiku­san fejlődik a nemzetközi vál­lalatcsoport; évről évre 10-15 százalékos növekedést realizál. A Viessmann újabb dolgozók előtt tárja ki az ajtaját Dombóváron Amikor 2007 novemberében létrejött a tolnai városban a Viessmann Technika Dombó­vár Kft., körülbelül 120-an dol­goztak itt. Ma már a munkavál­lalók száma eléri a másfélszá­zat, jövőre pedig az a terv, hogy számuk meghaladja a 200-at.- A nagyteljesítményű ipari olaj- és gázkazánokat gyártjuk Dombóváron, ami rövidesen már múlt idő lesz - mondta Ueberschár Andreas, a Viess­mann Technika Dombóvár Kft. Egyszerű a válasz roppant egyszerű a ma­gyarázata annak, hogy vi­lágszerte ismert nagy né­met cégek miért szeretnek befektetni, terjeszkedni ha­zánkban. A MAGYAR EMBEREK jól kép­zettek, kellően motiváltak, fogékonyak az újra és gyor­san is tanulnak - válaszol­ta Ueberschár Andreas, a Viessmann Technika Dom­bóvár Kft ügyvezető igaz­gatója. ügyvezető igazgatója. - Átté­rünk a nem is olyan távoli jö­vőt jelentő fa- és biomassza tü­zelésű kazánok gyártására; ezek a csúcsminőséget jelentő, prémium kategóriába tartozó termékek a leghatékonyabbak, és egyben a legtakarékosab­bak közé tartoznak a piacon. A Viessmann-csoportnál azt vallják: a válságra a legjobb megoldást a folyamatos fejlesz­tés jelenti. Ebben az évben egymillió euró értékű beruhá­zást hajtottak végre Dombóvá­ron; mondhatni a teljes gép­parkot kicserélték, miközben kiemelt figyelmet szentelnek az innovációra, a környezetvé­delemre. A fejlesztések 2011-ben is folytatódnak a tolnai városban, ami nemcsak a technikát érin­ti. A munkavállalók száma 30 százalékkal megnő majd Dom­bóvár egyik legnagyobb foglal­koztatójánál, ami félszáz új munkahelyet jelent.- Ebben az évben megközelí­tőleg száz ipari nagy olaj- és gázkazánt gyártunk le, továb­bá félszáz nagy és mintegy háromszáz közép biomassza tüzelésű kazánt. Két műszak­ban folyik a termelés, ám ha sok a megrendelésünk, akkor három műszakban váltják egy­mást az emberek. A cégünk al­kalmazottait - közülük jópá- ran Kaposvárról, illetve a so­mogyi megyeszékhely környé­kéről járnak be Dombóvárra - megbecsüljük, s azon va­gyunk, hogy ezt ők is érezzék - mondta búcsúzóul Király Gyula, a termelésért felelős ügyvezető igazgató. ▲ JEGYZET A város illata A városra nemcsak fényei, hanem így ősz végén, tél elején az illata is jellemző: édeskés cukorillatot hoz reggelente a szél. Hetente többször is beborítja a vá­rosrészt, ahol lakom. Volt, amikor bosszantott ez az U- lat, ma azt üzeni nekem, hogy dolgoznak, hogy mun­ka van, és emberek boldo­gulnak. egy városnak nemcsak fé­nyei, hanem jellegzetes Ula- ta is van. Siófoké - ha figyel valaki -, a friss tenger illa­ta: a Balaton hűvös lehele- téé. Barcsé a fűzfák illata a Dráva vízével keverve. Ezekből az illatokból akár a városra is rá lehetne ismer­ni. Kaposvár illata így ősz­időben a kifőzött cukorré­páé. Az ország egyetlen mű­ködő cukorgyára így is meghatározó a városban. Meg úgy is, hogy munkát ad, reményeket kelt, álmo­kat vált valóra. Üzenete van. Jók az ilyen üzenetek, kellenek a boldogsághoz, az örömhöz, bár lenne belőlük több. Több munkahely, több munkába siető ember, több­féle illat, és több boldogság. VANNAK PERSZE ILLATOK, amelyek eltűntek ebből a városból. Ilyen például a textilműveké, mely a város­nak azt a részét beterítette nemcsak az illatával, ha­nem a zajával is. Aztán megszűnt. Ma azon a kör­nyéken nincs beazonosítha­tó illat, és nincs beazonosít­ható munkahely sem. A város illata nem az őszi, tél eleji avarégetés füstös szaga, hanem a munka eredménye. Ezért vágyik mindenki arra, hogy legyen minél változatosabb illatú a település. Legyenek új mun­kahelyek, nemcsak az ígé­retek, hanem a valóság szintjén is. AZ ígéreteket ugyanis ezek­ben a hetekben, hónapok­ban és években kell valóra váltani. Ivókút is került Toponáron az új Flórián térre A toponári városrész is ünne­pi díszbe öltözött a hétvégén. A megújult Flórián teret szombaton adták át ünnepé­lyes keretek között a város­rész lakóinak, és Szita Károly polgármester köszöntötte az egybegyűlteket a patika előt­ti téren. A munkálatok során áthe­lyezték Szent Flórián szobrát, parkot és ivókutat alakítottak ki, továbbá letérkövezték a te­rületet. Új padokat, kan­delábereket helyeztek ki és öt parkolóhely is épült. A beruházás negyvenötmil­lió forintba került, és a kapos­vári önkormányzat állta a költségeket. ■ Meiszterics E.

Next

/
Thumbnails
Contents