Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

4 2010. NOVEMBER 28., VASARNAP nyugdíj Ahhoz, hogy valaki kötelező magán-nyugdíjpénztári tag maradjon, le kell mondania az állami nyugdíjról. Vajon vállalja-e ezt Oszkó Péteren kívül valaki? VISSZAUTASÍTHATATLAN AJÁNLAT A HÉT TE MA JA _______ La ssan derülnek ki a részletek arról, hogyan is akarja a kor­mány megszüntetni a magán­nyugdíjpénztárakat. Abban min­den szakértő egyetért, hogy aki nem lép át a magánból az állami rendszerbe, azt csak a dac moz­gathatja, az észérvek ilyen felté­telekkel az átlépés mellett szólnak. A hét elején, ami­kor ez a terv még nem volt ismert, csak a magán-nyugdíj­pénztári tagok 30 százaléka nyilat­kozott úgy egy felmérés szerint, hogy áüép. Azóta a kormány beke­ményített. Ezt a módszert nevez­te a tekintélyes brit Economist szaklap kénysze­rítésnek. Selmeczi Gabri­ella nyugdíjvédel­mi miniszterelnö­ki megbízott sze­rint azonban sza­bad a választás. A részleteket ismer­tetve azt mondta, a magánpénztáraktól áthozott összegeket to­vábbra is nyilvántart­ják az állami rendszer­ben az átlépő magán- személy nevén. Igaz, nyugdíjat nem ennek alapján kap majd, ha­nem a nyugdíjba vonu­lásakor érvényes sza­bályok szerint (lásd er­ről keretes írásunkat). A készülő szabályok szerint annak, aki a jö­vedelméből levont tíz- százaléknyi járulékot továbbra is a magán- pénztárakba utaltatja, vagyis nem lép át, az új szabályozás életbe léptétől lényegében „nem ketyeg" az állami nyugdíj. „Ha valaki úgy dönt, hogy ő a magán- pénztári rendszerben marad, akkor addig a pon­tig, amíg az állami rendszer része volt - ahová befizette járu­lékát - a most hatályos nyugdíj­szabályok szerint kiszámoljuk a neki járó összeget, rátesszük az ő számlájára, minden évben inf­lációval valorizáljuk, és amikor nyugdíjba megy, akkor ezt az összeget megkapja, egy fillért nem fog elveszíteni” - mondta erről Selmeczi Gabriella. A jövő­re vonatkozóan viszont döntés előtt állnak az állampolgárok a tekintetben, hogy mit vá­lasztanak, maradnak-e az állami szolidaritá­si rendszerben, vagy pedig kiszerződnek belőle. A Stabilitás Pénz társzövetség és az MSZP is jelezte már, hogy Alkot- mánybíróság- hoz és nemzet­közi jogi fóru­mokhoz fordul. Az Alkotmánybíró­ság hatáskörét azonban a kor­mánytöbbség már megnyirbál­ta, így érdemben csak akkor foglalkozhat a kérdéssel, ha az valóban sérti az emberi méltóságot. Ráadásul az átlé­pésre január 31-ig van ideje a hárommillió magán-nyugdíj­pénztári tagnak, és kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság ké­pes-e ennyi idő alatt döntést hozni. Ilyenre eddig nem volt példa. Aki átlép, odaadja pénzét az államkasszának Jogosult lesz az állami nyugdíjra az akkori szabályok szerint Eddigi pénzét felhasználják, de nyilvántartják az összeget A hét elején a magán­nyugdíjpénztári tagoknak csak 30 százaléka nyilatko­zott ágy egy felmérés szerint, hogy átlép. Azóta a kormány bekeményített. Blogtéri beszólások „kivételesen nem Orbánt kell szidni, akire a ganajozás ma­radt, hanem a Medgyessy-Gyur- csány párost, akik telesz...ták a nappalit. Valamelyik ujjúnkat meg kell harapnia, és ő azt választotta. Nincs ezzel baj, csak most már lássuk a szerke­zeti reformokat is!” pilu „valójában nem a nyugdíjakat kell itt megmenteni, hanem a Kedves Vezető és jobb kezének értelmezhetetlenül zagyva köz- gazdasági agyszüleményeit. ” SUBNORMALIA „hülye leszek visszalépni az államiba, inkább „társadalmon kívüli” leszek. Magamban meg valahogy jobban bízom, mint az államban. Én nem fogom lenyúlni a saját vagyonomat, nem fogom felesleges dolgokra költeni, sok tisztviselőt fenntar­tani belőle, nem fogom egy hirtelen ötlettől vezérelve odaadni a nyugdíjasoknak választás előtt. ” nívó „most az ég világon nem lopják senki pénzét, csupán visszateszik a kasszába azt, amit onnan kivettek egyesek. Sőt! Miután a kormány tervei alapján mostantól az állami berkeken belül is külön szám­lán nyilvántartják a befizetett pénzeket, megteremtik az igazságosabb nyugdíjrend­szer lehetőségét a jövő­nek. ” ARCHIREGNUM Az utca hangja Rácz Tamás, 20 ÉVES: Alapve­tően az állami­ban bíznék, hacsak a magánnyugdíj­pénztár mögött ■' nem egy svájci bank áll. Szóval a magán- szektornál a jelenleginél sok­kal nagyobb garancia kelle­ne a számomra, hogy nyu­godt szívvel azt mondjam, megbízom benne. Dr. Kulcsár Pétemé 62 éves: Én már nyugdí­jas vagyok két éve, de 1997 óta takarékos­kodtam is az állami nyugdí­jam mellé. Ha lett volna más választásom, akkor is ezt a konstrukciót választom, álla­mi nyugdíj és mellé megta­karítás. Tudom, hogy meny­nyit teszek félre, arra meg ta­lán van valami garancia, amit az állam vállal. Füleki Attiláné, 43 éves: Nem értek az egészhez, és örülök neki, hagy a mun­káltatóm intézi ezt helyettem. Nem is tudnám, mi alapján kellene döntenem, hogy me­lyik biztonságos. A válság óta szerintem a legtöbben kevésbé bíznak az egész pénzügyi szektorban. Csöngedi János, 34 éves: Magánpénz- tár? Magyaror­szágon? Mond­ja meg nekem, ebben az or­szágban me­lyik cégben lehet megbízni hosszú évtizedekre előre? Én egyikben sem bíznék, az biz­tos. Az államira szavazok, habár ez a mostani helyzet kicsit elbizonytalanít. Jó, és mennyi lesz az állami nyugdíjam? A nyugdíj összegének ki­számítása egy bonyolult ma­tematikai képlet alapján tör­ténik, ami egy átlagember számára nem is teljesen ért­hető. Az viszont egyértelmű, hogy melyek azok a ténye­zők, amelyek fontosak ennél a számításnál és ezzel a nyugdíj összegét is meg­határozzák. laki judit, a Társadalombiz­tosítási levelek című szaklap főszerkesztője azt mondja: legfontosabb, hogy csak azok a jövedelmek számíta­nak, amelyet 1988-tól fizet­tek ki és csak azok, amelyek után a foglalkoztató levonta a nyugdíjjárulékot. így tehát hiába dolgozott valaki mondjuk tíz évig úgy, hogy nem volt bejelentve, az ak­kor megszerzett jövedelme és ideje sem termelt számá­ra nyugdíjat, ugyanis járu­lékfizetés nélkül nincs nyug­díjalap. Azok után a jövedel­mek után, amelyekből levon­ták a járulékot, nyugdíj lesz. Egy megfelelő matematikai képlet segítségével kiszámítják, hogy a 20-30 évvel ko­rábban megszerzett jövedelemnek mennyi lehetne a mai értéke és ez alapján ki­mutatják, mekkora volt az átlagkereset. Ennek az át­lagkeresetnek egy bizonyos százaléka lesz a nyugdíj ösz- sze. Hogy mekkora, azt a szolgálati idő hossza dönti el. Például 40 munkával töl­tött év után az átlagjövede­lem 80 százaléka jár, és en­nek mértéke minden szolgá­lati évvel két százalékkal nö­vekszik. ■ Egy bonyolult képlet mondja meg a vég­összeget. 84 ezer forint az átlagnyugdíj Magyarországon Pisztolypárbaj a nyugdíjkasszákról BÁBA JULIANNA, A STABILITÁS PÉNZTÁRSZÖVETSÉG ELNÖKE „A miniszter különösebb együttműködést nem tanúsított az egyeztetés során, csak homá­lyos elképzeléseket hallottunk, s semmire sem tett ígéretet. ” „A stabilitás Pénztárszövetség minden hazai és európai teret kihasznál. A kormány elképze­lései sértik az alkotmányos alapelveket. ” „most már rég többről van szó, mint egyszerűen arról, hogy mi lesz a nyugdíjpénztá­rakkal, itt már az a kérdés, hogy a kormány bármit megte- het-e, amit akar." „maga szerint szabad úgy a döntés, ha az emberfejéhez pisztolyt tartanak?” SELMECZI GABRIELLA NYUGDÍJVÉDELMI MEGBÍZOTT „Ml a tízmillió magyar állam­polgár jelenlegi és jövőbeni nyugdíját szeretnénk megvéde­ni és az állampolgárok oldalán állunk. ” „ÉN azt tartom inkorrektnek, hogy 1997-ben egy olyan rend­szert hoztak létre, ami Európa nyugati felében nem szokás, te­hát, hogy az emberek kötelező jelleggel belépjenek a magán- pénztárakba, ahol tőzsdére viszik a pénzeket”. „visszamenőleg senki nem ve­szíti el az állami rendszerbe fizetett járulékait. Az áthozott összegeket nyilvántartjuk. ” „nagyon sok krimit nézett a Stabilitás elnök asszonya. ” az országos Nyugdíjbiztosítá­si Főigazgatóság szerint Ma­gyarországon 2 957 313 ember részesül nyugdíjban. Az átlag­nyugdíj 84 ezer forint, de ebbe minden nyugdíjnak számító el­látást beleszámítanak, vagyis a rokkantsági, az árvasági vagy az özvegyi nyugdíjat is. A saját jogú nyugdíjak átlaga 96 ezer forint. A legtöbb nyug­díjas 70 és 112 ezer forint kö­zötti összeget kap havonta. A150 ezer forint feletti nyug­díjellátásban 150 ezer ember részesül, de csúcsnyugdíja, 300 ezer forint feletti járadéka alig 700 embernek van. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma ellátástípusok szerint és az ellátások átlagösszegei Öregségi és öregségi jellegű nyugdijak Korbetöltött öregségi Korhatár alatti öregségi Korengedményes és bányásznyugdíjak Korhatár alatti rokkantsági nyugdijak 2010. június 934 2 102 008 96 534 1 447 610

Next

/
Thumbnails
Contents