Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
4 2010. NOVEMBER 14., VASÁRNAP felmérés Rengeteg a külföldi lekvár és tejtermék a magyar polcokon. Az Aldi és a Lidi feltűnően sok német terméket tart, emiatt a lista alsó felébe került. Egy belga cég lett a legmagyarabb. NÉGY TERMÉKBŐL HÁROM MAGYAR A HÉT TEMAJA A legmagyarabb áruházlánc egy belga-francia cég lett, de a vártnál nagyobb a magyar áruk aránya a multik polcain. Kun J. Viktória A különböző élelmiszerbotrányokkal ugyan „nyertünk”, de még mindig a kelleténél kevesebb a magyar élelmiszer a boltokban. Hogy a minőség, az árak, vagy épp a „külcsín”, vagyis a csomagolás és a marketing az, ami kiszorítja a hazait? A kérdés a szakemberek szerint összetett. Elsőként azonban mindenképp az emberek fejében kellene „rendet tenni”, hogy vásárlásuk tudatosabb legyen. „Volt egy kezdeményezés, hogy minden élelmiszerlánc vállalja önként a 20-80-as kvótát, vagyis hogy a termékpaletta legfeljebb 20 százaléka legyen külföldi, míg a magyar legalább 80. Ebből azonban semmi sem lett. Őket ugyanis a kereslet befolyásolja” - mondja Róna Gábor, a Hungáriáim Szövetség elnöke. Szerinte a reklám és marketing, vagyis a termék „csomagolása” és ára az, amivel keresletet lehet nyerni. A probléma az, hogy a közvetlenül a gyártótól beszerzett magyar termék sokszor drágább, mint a külföldi. Róna Gábor szerint ennek az az oka, hogy a nagy áruházláncok hatalmas bolthálózatai olyan mennyiségben vásárolnak, hogy az árat borzasztóan le tudja nyomni, egy magyar cég pedig már csak volumenében sem tudna versenyképes lenni. Róna Gábor szerint mindemellett egyfajta üzleti „taktika” is nehezíti a helyzetet, erre a szlovák tej esete jó példa. „Itthon az ottani tej kapható fillérekért, míg ott a magyar. Egyszerűen kölcsönösségi alapon ők itt, mi ott nyomjuk le ezzel a termelői, illetve beszerzési árakat.” A szövetség a napokban zárta le a Corvinus Egyetemmel közös kutatását, amelyben arra voltak kíváncsiak, hol mennyi magyar termék van a polcokon. A12 legnagyobb kiskereskedelmi lánc üzleteit kutatták végig. Kiderült: a feldolgozott tejtermékek, valamint a lekvárok esetében a legMagyar termékek a bevásárlókosárban. Magyar áru az, amelyhez az utolsó hozzáadott értéket Magyarországon teszik hozzá. alacsonyabb, a friss húsáruk esetében pedig a legmagasabb a magyar temékek aránya. Majdnem minden csirke magyar, baromfikategóriában a polcon lévő áruk 98 százaléka volt belföldi a felmérés idején. Szintén 90 százalék feletti arányt mértek a tojás és a tálcás sertéshús esetében. De magas a hazai áruk aránya a méznél, a zöldség-gyümölcsnél, valamint a húskészítményeknél, de a tejek közül is négyből hármat itthon állítanak elő. A feldolgozott tejtermékek esetében viszont már más a helyzet: a joghurtok, kefirek, tejfölök 55, a sajtok, sajtkészítmények, túrók 54 százaléka készül országhatáron belül. A lista legutolsó helyén a lekvárok, dzsemek találhatók, amelyeknek csak 53 százaléka származik itthonról. Ami az egyes láncok szerinti lebontást illeti, a listát meglepetésre egy nemzetközi lánc, a francia-belga tulajdonban lévő Match vezeti, amelynél az áruk csaknem 88 százaléka magyar volt a vizsgálat időpontjában. Nem sokkal maradt le tőlük két magyar tulajdonú lánc, a Coop és a CBA, ahol a polcon lévő áruk 85 százalékán van feltüntetve származási országként hazánk. A rangsor végén két német tulajdonú diszkontlánc, a Lidi és az Aldi húzza meg magát - a polcaikon található áruknak mintegy kétötöde külföldi. Összesítve egyébként négy termékből három volt magyar az áruházak polcain a vizsgált kategóriákban. A Corvinus Egyetemen egyébként tíz éve vizsgálják a fogyasztói szokásokat, s jól látható: elsőTúró Rudi: a legmagyarabb magyar áru szlovák cukortól édes sorban a nők, a gyerekesek, valamint a magasabb iskolai végzettségűek azok, akik a legjobban ragaszkodnak a hazai árukhoz. Dr. Kasza Gyula, az Élelmiszerláncfelügyeleti szakállamtitkárság közkapcsolati osztályának vezetője szerint a rendszerváltás után vesztette el a magyar áru a megbecsültségét, s azóta nagy kínkeservvel próbálják azt visszahozni. „Az ár és a csomagolás győz meg. Az előbbiben nehéz a helyzet, hiába az alacsony beszerzési ár, ha azután az áruházlánc magasabb, akár százszázalékos haszonkulccsal dolgozik a magyar termékek esetében. A csomagolásnál is kétségtelen a verseny- hátrányunk. Egyelőre azonban még azt is nehéz definiálni, mi az, ami magyarnak tekinthető”- mondja a kutatásvezető. „Magyarországon megjelent egy új fogyasztói csoport, aktit áldoznak a minőségi termékekre. Rájuk lehet a magyar termékek piacán számítani” - mondja a szakember, aki sokat vár a most* készülő hungarikumtörvénytől, illetve a bevezetendő Kiváló Magyar Élelmiszer védjegytől is. Ön magyar árut vesz? Dr.SzelezsánJánosné, NYUGALMAZOTT KÖZÉPISKOLAI TANÁR: „Ahol lehet, válogatok és keresem a magyar termékeket. Küllemre hiába szebb mondjuk az osztrák répa, vagy a kínai fokhagyma, biztos, hogy a hazait fogom megvenni Ahogy sajtot is kizárólag magyart veszek, vagy ha kell, a tej is csak itthoni lehet. A kínálat lehetne azért nagyobb. ” Kipke Karolina, A TESNEVELÉSI EGYETEM HALLGATÓJA, RÖPLABDÁZÓ: „Anyukám és így én is mindig figyelem, hogy mi az, ami ma- gyuu Tejet például csak termelőit veszünk, de gyümölcsöt, zöldséget is a piacon. A hásnál az a fontos, hogy friss és szép legyen, de azért van, amiben ragaszkodunk az itthonihoz, például a szaláminál, na meg persze a Túró Rudinál. ” Csáki Dimitrij, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, JOGÁSZ: „Az a probléma, hogy sokszor nem is lehet eldönteni, mi az, ami eredetileg magyar. Elég egy darabolás, új kiszerelés és máris magyarnak írják a terméket. Egyébként a magyar termékeken nincs mit javítani, a minősége és a csomagolása is teljesen megfelelő, csak elegendő marketing és megfelelő kampány kellene. ” FilóAndrásné, ADMINISZTRÁTOR: „A tejtermék csakis magyar lehet, de a fokhagymából vagy a paradicsomból is csak hazai jöhet szóba, primőr zöldséget vagy gyümölcsöt sohasem veszek. De amúgy is kifejezetten keresem a magyar árut, lehetne sokkal szélesebb a választék, főleg a vegyi áruk, illetve a háztartási cikkek, tisztítószerek kínálatából. ” Glóbus töltött káposzta nincs, Sport szelet viszont van a német áruház polcain Az Aldiban pénteken késő délelőtt már dübörög a hétvégi forgalom. Jobbára nyugdíjasok és kisgyermekes anyukák vásárolnak, sokan. A pénztáraknál kígyózik a sor és főleg a hűtőpultok körül hatalmas a tumultus. Az akciókat hirdető reklámtáblákon karácsony van már. Az ünnepi mézes puszedlik emiatt igen olcsók, a kosarak mégis inkább mindennapi élelmiszerekkel és zöldségekkel vannak tele. A bejáratnál kávék, teák és édessütemények között vezet az út, hiába keresnénk azonban bármelyik világmárkát, nincsen. Egyetlen jól ismert csomagolást sem találni, ahogyan magyar gyártmányú sincs sem itt, sem az édességeknél.- Milka csokoládét találok valahol? - kérdezi egy anyuka az eladót, de kiderül, hogy egyetlen terméke sincs az üzletben.- Sport szelet? - próbálkozom.- Aáá, legyint a hölgy és pakolja tovább a borosüvegeket A borok között van 500forintért literes francia vörösbor és olyan is, ami biztosan csak forralt borként csúszna le valahogy, de magyar bor több is van. Úgy tűnik, mintha arányaiban ebből lenne a legtöbb: hét borvidéket számoltunk össze és vagy tizenkétféle bort. Pálinka már csak egy, az sem derül ki, hol készült, viszont szilvás szeszes italt és prémium szeszes italt sokfélét kínálnak, és mindegyik kísértetiesen hasonlít a pálinkákra. A friss húsok hűtőjében öt hazai gyártótól találtunk húsokat és mindössze egy osztrák céget, grillkolbászokkal. A friss tejek között csak magyar van, ahogy az igazi Túrórudi is minden ízesítésben ott van a hűtőkben. A felvágottak között is találni két magyar gyártótól többfélét is, és töpörtyűkrém meg májas is van hazai recept szerint. Az ásványvizek között is több magyar van, sörből, üdítőből viszont egy sincs.- Glóbus töltött káposztát keresek - fordul az egyik eladóhoz egy idős úr.- Most nincs és nem tudom lesz-e még, de másfajta van - jön a válasz.- Az nem olyan - bosszankodik a bácsi, miközben a mirelitpultból pakolja a magyar zöldségkeveréket. A kenyerek között, ahogy a borok esetében is, többségben van a hazai sütés, itt is és a többi áru esetében is könnyű felismerni a harsogó feliratról: magyar minőség! A pénztárnál aztán felfedezem: mégis van Sport szelet Amikor ezt magam elé mormolom, rög tön rávágja a pénztáros: meg Negro és konyakmeggy is. A felmérés szerint az Aldi az az áruházlánc, ahol a legkevesebb a magyar áru. Valóban nincs nagy választék belőlük, de szinte mindenből kapni hazait, könnyen meg lehet találni és nem drágábbak, mint a külföldiek.
