Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
4 2010. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Novembertől októberig 2009. NOVEMBER 10. ORBÁN VIKTOR: 7,3 SZÁZALÉKOS HIÁNY LESZ „Lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra" - mondta Orbán Viktor. A Fidesz számításai szerint a költségvetési hiány 7,3-7,5 százalék körül lesz. 2010. MÁJUS 3. MAXIMUM 6,5 SZÁZALÉKOS LEHET A HIÁNY Matolcsy György új nemzet- gazdasági miniszter kijelenti: idén legrosszabb esetben 6,5 százalékig nőhet a hiány. 2010. MÁJUS 11. EGYEZTETNEK: 5-6 SZÁZALÉKOS HIÁNYCÉL Folyamatosan egyeztetnek az IMF és az EU képviselőivel, és valahol az 5 és 6 százalékos GDP-arányos idei hiányban állapodhatnak meg a 3,8 százalékos hiányterwel szemben - mondja Matolcsy György. 2010. JÚNIUS 3. A BRÜSSZELI POFON Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közié Brüsszel nem enged a 3,8, illetve a 3 százalékos hiánycélból. 2010. SZEPTEMBER 8. MATOLCSY BEISMER A miniszter közli: jövőre 3 százalék alatt lesz a hiány 2010. SZEPTEMBER 15. HOZZÁNYÚLNAK A PÉNZTÁRAKHOZ Orbán Viktor szerint aktuális lehet a magánnyugdíjpénztárak államosítása. 2010. OKTÓBER 13. MÁSODIK AKCIÓTERV Különadó a telekommunikációs, energetikai és kereskedelmi cégekre. A magám nyugdíjpénztári járulékokat 14 hónapra megtartja az APEH. 2010. OKTÓBER 26., 10:00 ALKOTMÁNYELLENES A 98 SZÁZALÉKOS ADÓ Visszamenőleg megsemmisítette az Alkotmánybíróság a végkielégítésekre kivetett adót. 2010. OKTÓBER 26., 14:0Q A FIDESZ VISSZAVÁG Lázár János kezdeményezi az Alkotmány módosítását, az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését. 2010. OKTÓBER 29. KORMÁNYFŐI MEGERŐSÍTÉS Orbán kiállt az Alkotmány- bíróság korlátozása mellett De miért kell mindenáron három százalék? AZ EURÓ ÁTVÉTELÉBEN ninCS választási lehetősége a magyar kormánynak, vagyis a közös európai valuta stabilitását erősíteni hivatott kritériumokat is teljesíteni kell, az átvétel előtt legalább két évig. Magyarország azonban ettől még igencsak távol van, hiszen a legfontosabbnak ítélt kritériumot, a költségvetési deficit GDP-hez viszonyított 3 százalékos arányát már hatodik éve nem tudjuk teljesíteni. Ebben az esetben az unió tútzottdeficit-eljárást indít az országgal szemben, egyúttal 2-3 éves, a hiány- csökkentést elősegítő gazdasági terv felvázolását várja el. Ennek teljesíthetőségét rendszeresen értékelik, ha egy ország ezt sem teljesíti, súlyos szankciókra kell számítania. KÖZÉLET VR-összeállítás A T/1446-os számon benyújtott beadvány Lázár János törvénymódosító javaslata az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére. A kormány szerint ez a hitelesség és a gazdasági egyensúly záloga. Az ellenzék szerint az alkotmányos demokrácia vége. A Fidesz igyekszik megtenni mindent, amit a választási programjában vállalt - Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ezzel az egyszerű kijelentéssel indokolta az Alkotmánybíróság hatáskörének tervezett korlátozását és az Alkotmány ehhez szükséges módosítását. Orbán Viktor két napot várt, majd maga is ráerősített az elképzelésre. Szerinte a konfliktus lényege a jövendőbeli Magyarország összeütközése a régi szabályokkal. „Az egyik oldalon van az emberek igazságérzete, amely szerint a jövőben már nem lehet azt csinálni, ami eddig ment, vagyis hogy indokolatlanul magas és elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket fizetnek ki, ráadásul olyanoknak is, akik felelősek az ország tönkretételéért. Ugyanakkor itt áll a régi Alkotmány, és az Alkotmánybíróság nem tehet mást, mint hogy a régi, ideiglenes Alkotmány alapján minősíti a kormány indítványait” - mondta. „Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette” - jelentette ki. Bár Orbán csak a 98 százalékos adót említette, valójában a Fidesz sok legyet üt egy csapásra, hiszen az AB korlátozásával biztos lehet abban, hogy a multicégeket sújtó válságadók és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése is megmarad, vagyis a költségvetés képes lesz egyensúlyban maradni. Márpedig Orbán Viktor kormánya egyfelől meg akar felelni az Európai Uniónak, másfelől annak az ígéretének, hogy nem lesz megszorítás, sőt egyszeri, nagyarányú adócsökkentést hajt végre. Az Alkotmánybíróság szokatlanul hevesen reagált. „Az AB utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka” - közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke az AB hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban. A közlemény szerint az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája, fő feladata az Alkotmány, az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelme. A jogszabályok utólagos felülvizsgálatakor az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van. Az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül, a másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az AB megsemmisíthesse. Az AB határozata továbbá - feltétel és időkorlátozás nélkül - mindenkire nézve kötelező - áll a közleményben. Az ellenzék az alkotmányos demokrácia végnapjait vizionálja, az alkotmányjogászok minimum szokatlan lépésről beszélnek. Tény, hogy nagyságrendekkel gyengébb lesz a kormány külső kontrollja, de az is igaz, hogy nem tűnik el< az alkotmányosság vizsgálatának minden A jelenlegi tíz alkotmánybíró, közöttük a volt fideszes kancelláriaminiszter, egyhangúlag „meszelték el” a visszamenőleges hatályú jogszabályt garanciája, ha az Országgyűlés elfogadja az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. A beadvány kivenné az AB hatásköréből azoknak a törvényeknek a felülvizsgálatát, amelyek népszavazással nem változtathatók meg. Ám így is maradnak lehetőségek, ahol meg lehet vétózni a kormány döntéseit. Paradox módon a legfontosabb ilyen épp az Alkotmánybíróság lehet. Azt ugyanis szabályozhatja törvény, hogy milyen ügyekben nem határozhat az AB, azt azonban az egyes konkrét eseteknél az alkotmánybírák döntik el, hogy az adott ügy ebbe a körbe esik-e. A törvénytervezet szövege szerint ugyanis azt kell figyelembe venni a taláros testület döntési jogkörének megítélésénél, lehet-e a témáról ■ költségvetés, költségvetés végrehajtása, központi adónemek és illetékek, vámok, helyi adók központi feltételei m hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek m helyi önkormányzat képviselőtestületének feloszlatása Az Alkotmánybíróság által alkotmánysértőnek minősített törvények Telje- Részle-Határosén gesen zatok 1989-1990 3 38 21 1990-1994 1 70 47 1994-1998 0 100 51 1998-2002 1 25 18 2002-2006 2 34 31 2006-2010 2 26 23 FORRÁS: PARLA.MENT.HU népszavazást kiírni, ebben viszont az Országos Választási Bizottság után a fellebbviteli fórum épp az Alkotmánybíróság. Hogy nem csak elméleti lehetőségről van szó, arra jó példa a 2008-as népszavazás engedélyezése. Akkor az AB sok szakértői ellenvéleménnyel dacolva úgy ■ az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről sző ló rendelkezései m hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése ■ az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezethatározott, a vizit- és a tandíj, valamint a kórházi napidíj kivetése vagy visszavonása nem költség- vetési kérdés, vagyis lehet róluk szavazni. Természetesen a kétharmados Fidesz-KDNP-s országgyűlési többség megteheti, hogy az erről szóló rendelkezéseket is megváltoztassa, de a Lázárféle javaslat nem tesz kísérletet erre. Ellenzéki vélemények szerint felmerülhet az Alkotmány- bíróság politikai befolyásolásának lehetősége, de a tények ezeket a félelmeket eddig nem igazolták. Egyrészt - a négyéves választási ciklushoz mérve - rendkívül lassú folyamat lenne lecserélni az Alkotmánybíróság tagságát a kormányhoz lojális bírákra, másrészt az új összetételű Országgyűlésben megválasztott két AB-tag, közöttük Stumpf István alakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdések ■ az Országgyűlés feloszlása m kormányprogram ■ a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazása m közkegyelem gyakorlása volt kancelláriaminiszter is a különadó ellen foglalt állást. A kormány döntéseit és egyes törvényeket nemzetközi fórumokon is meg lehet támadni, de a szabályozás itt sokkal szigorúbb, mint a magyar alkotmány- bíróságnál. Az Európai Bíróság (EB) elviekben számításba vehető fellebbviteli fórumként, ám csakis az uniós kötelezettségeket érintő ügyekben. Ráadásul magánszemély nem indíthat az állam ellen eljárást, legfeljebb az erre jogosult Európai Bizottság felé jelezhetik informális úton, hogy szükség van erre, s a bizottság is csak akkor léphet az Európai Bíróságon, ha az állam valamely uniós szerződésből fakadó kötelezettségét szegi meg. Nemzeti bíróság fordulhat az EB- hez, de kizárólag akkor, ha a közösségi jog egységes értelmezésében kér segítséget. Magánszemély az állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat. A strasbourgi testület döntési jogköre kimondottan nagy, de törvények visz- szavonását csak rendkívül extrém esetben lehetne elérni. Az ügymenet azonban rendkívül lassú, akár több évet is igénybe vehet egy döntés meghozatala. Az Alkotmánybíróság döntési jogköre alól kivonni tervezett kérdések Az Aranybulla, amelynek másolata medalionként lóg az alkotmánybírók nyakában j n IMF., A T/144Jkis beadvány
