Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
8 2010. OKTÓBER 24., VASÁRNAP GAZDASÁG késés Akár öt évet is késhet a négyes metró átadása, miután a BKV a héten szerződést bontott a metrókocsikat gyártó Alstommal. Emiatt elveszhet a beszerzésre szánt támogatás is. KIS ABSZURD NAGY KÁROKKAL Miután a közlekedési hatóság jogerősen is elutasította az Alstom metrókocsik forgalomba helyezését, a BKV a héten szerződést bontott a francia céggel. A szakításnak beláthatatlan következményei lehetnek, a BKV egyelőre annyit közölt: kocsik nélkül éveket csúszhat a metróberuházás. Vég Márton Kimondani és leírni is rossz: csak nyolc év múlva lesz kész a 4-es metró. Cserébe viszont leckét adtunk magyar virtusból a franciáknak: nálunk aztán nem járnak Alstom-kocsik sem a kettes, sem a négyes metró alagút- jaiban! A francia cég nem kapta meg a végleges típusengedélyt ^ az Európa-szerte bevált szereivé- | nyeire. A közlekedési hatóság el- | utasító döntése minden szinten 3 óriási galibát okoz. Kérdés per- | sze, hogy mit szólnak mindeh- a hez a budapestiek, akiket még | májusban is azzal kábított | Demszky Gábor volt főpolgár- * mester, hogy szeptemberben már közlekedhet a 2-es metró vonalán az új Alstom-szerelvény, a Metropolis. „A szerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek” - reagált a történtekre a francia cég. Az elavult magyar szabályoknak viszont nem. A mostani jogerős döntés persze még nem feltétlenül jelenti a történet végét. Az Alstom mindenesetre most kivár: harminc munkanapja van arra, hogy döntsön a jogi lépésekről. A BKV viszont nem várhat sokáig: új pályázatot kell kiírnia a metrószerelvények beszerzésére. A 2013-hoz viszonyított újabb három-öt éves csúszás kimondatlanul azt eredményezi, hogy nem lehet majd uniós támogatásból fizetni a 4-es metró szerelvényeit, mert azok csak akkor kaphatnak típusengedélyt, ha a 2-es vonal járműveihez már beszerezték. Ennél is nagyobb problémát okozhat azonban az, hogy ha 2015 végéig nem szerzik be az új járműveket, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene állnia. Ráadásul mivel az új szerelvények nem jönnek, ezért a 2-es vonalon közlekedő orosz matuzsálemeket igen költségesen, 3,2 milliárd forintért kell helyrehozni. Bedőlhet egy másik kapcsolódó ügylet is, hiszen az Alstom 4- es vonalra szánt pilóta nélküli, automata metróira a német Siemens tervezi a vezérlőrendszert, de még nincs mibe. így a Siemens a BKV-nak nyújthatja be a számlát, kötbért követelhet a csúszás miatt. Ezt a közlekedési társaság polgári peres úton az Alstomra hárítaná. „El kell hitetni az unióval, hogy a magyar állam le tudja zárni 2015-ig a négyes metró projektjét. Ha ugyanis nem tudjuk meggyőzni az EU-t, akkor bukjuk a teljes, 181 milliárd forintos uniós támogatást” - vázolta a helyzetet lapunknak Két próbaüzem után utasították el harminchét pontban minősítették szabálytalannak az Alstom metrószerelvényeit - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH). Az elutasítás kimondásáig két szerelvényt vizsgáltak meg üzemi körülmények közt abból a huszonkettőből, amelyet az Alstom legyártott. Nincs ok azonban felületességgel vádolni az NKH-t, amiért húsz kocsival nem foglalkozott: a gyártó csupán az előzetes típusengedély birtokában, vállaltan a saját felelősségére készítette el ezeket. az elutasítás okai két csoportba sorolhatók. Több elemnek hiányos a dokumentációja, súlyosabb probléma azonban az, hogy a két, Budapesten, illetve Valenciennes-ben tartott próbaüzem alatt a szerelvények nem feleltek meg a műszaki előírásoknak. A legfőbb ok a fékrendszer működésének hiányos dokumentációja, emellett azonban további 36 hiányosságot is megállapítottak. Nem dokumentálták megfelelően, hogyan működne a fékrendszer áramkimaradás esetén. Nem, biztosított az akaratlan elindulás elleni védelem, hiányos a kerékterhelés- ellenőrzés mérési jegyzőkönyve, s nem volt megfelelő a segédüzemi gépek vizsgálatát igazoló mérés sem. Az pedig folyamatos kényelmetlenséget jelentene, hogy az egy légterű szerelvények egyes részei közt az átjáró csupán 190 centiméter magas. ám HÁROM ÉVE az NKH megadta azAlstomnak az előzetes típusengedélyt. Ebben a szerelvény konstrukciójára vonatkozó dokumentáció alapján meghatározták a jogszabályokban, műszaki előírásokban, szabványokban előírt, az üzembe helyezéshez és az üzemeltetéshez szükséges követelményeket. Ezek alapján kezdődhetett meg a prototípus gyártása. A típusengedélyezési eljárásban a kész prototípus részletes tervdokumentációját vizsgálták át, és futáspróbák, életszerű körülmények közti ellenőrzés után döntöttek úgy: a metró nem alkalmas biztonságos közlekedésre. Egy fékhibás szerelvény (balra) szemben a ma forgalomban lévő, negyven éve legyártott orosz szerelvényekkel. Előbbi soha nem kerül forgalomba. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője. Szerinte ha korábban kapcsol a BKV, ha korábban látja azt, hogy az Alstom számos elvárásnak nem tesz eleget, s a szerződés felmondását helyezi kilátásba, akkor lehet, hogy ezt a kockázatot csökkenteni lehetett volna. Elsősorban a 2006 és 2008 közötti időszakban, hiszen akkor született számos olyan döntés, amely a mai helyzetet már determinálta. „Egy kétséges műszaki minőségű, a fékberendezésekre vonatkozó hatályos szabályozásnak nem megfelelő és üzemeltetési szempontból igen kockázatos új jármű tízmilliárdokért történő beszerzése nagyobb ár, mint amit azon veszteségek jelentenek, amelyeket a szerződésbontás miatt bekövetkező késedelmek nyomán szenved el Budapest” - véli Vitézy Dávid. A szerződést 2006 májusának végén írták alá - a BKV részéről Aba Botond akkori vezér- igazgató -, összesen 37 szerelvényre, 65 milliárd forintért. A BKV át is utalta az összeg csaknem felét, 30 milliárd forintot. Az is furcsa, hogy a szokásoktól eltérően már a végleges típus- engedély beszerzése előtt beindult a sorozatgyártás. Hét másik cég is szerette volna annak idején megkaparintani a tendert. A kanadai Bombardier, az olasz Ansaldobreda, a spanyol CAF, a kínai CSR, az orosz Metrovagonmash, a dél-koreai Rőtem és a német Siemens is hiába pályázott akkor. Lehet, hogy kapnak egy újabb lehetőséget? A kínaiak mindenesetre már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szeptemberi pekingi útján jelezték: vállalataik szeretnének Magyarországon metrószerelvényeket eladni. Lehet azért még megegyezés ha A főváros kiírja az új tendert, felmerülhet, nem okoz-e kárt ezzel, ha az Alstom elindít egy pert. „A jelenlegi helyzetben az Alstom el kívánja kerülni a bírósági eljárást, ezért bízik abban, hogy születhet olyan megállapodás, amely elfogadható mind a BKV, mind pedig a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat számára " - szól a cég közleménye. EGY KÁRTÉRÍTÉSI PER évekig elhúzódhat, ez egyik félnek sem érdeke. Az isten pénze sem lenne elég a BKV-nak még novemberben 12,5 milliárdos állami forráshoz jut a BKV Zrt. - egyezett meg pénteken Orbán Viktor és Tarlós István. A kormányfő és a főpolgármester a BKV átszervezéséről a jövő héten folytatja az egyeztetést, de egy biztos: a céget átszervezik. A héten többször is tárgyalt Tarlós és Orbán. Kocsis Istvánnak, a BKV vezérigazgatójának jelentése szerint a közlekedési cég külső-belső adósságállománya eléri a 800 milliárd forintot. Kezelhetetlen probléma a 80 milliárdos közvetlen banki adósság. De még ennél is nagyobb baj, hogy a cég minden évben alulfinanszírozott, állami tőkeinjekció nélkül minden évben csődbe menne. Tarlós István szerint a főváros akkor járna jól, ha az állam résztulajdonossá válna, és a BKV kapna egy 100 milliárd forintos tőkeemelést. A BKV a Közlekedési Központ alá tartozik majd. A tervek szerint a buszszolgáltatást kiszervezik, aminek anyagi okai vannak- az új szolgáltatóval a buszpark sokkal gyorsabban megújítható. „rendkívül nagy lyuk tátong a főváros költségvetésében, a f& város fedezetlen elköteleződő sekre vállalkozott, amelyek nagyságrendje 55-60 milliárd forint, még akkor is, ha jóindulatú feltételezésekkel élünk a bevételek tekintetében” - mondta Atkári János. A főpolgármesterfőtanácsadója támogatja a BKV privatizációját. szerinte látni kell: privatizálni csak ott lehet, ahol a megrendelő képes kifizetni a szolgáltatás ellenértékét. Márpedig a kiszervezés felszínre foga hozni a cég eladósodása formájában eddig a szőnyeg alá söpört költségigényt. „De ez legalább végre tiszta helyzet lesz. Valakinek állni kell a számlát” - magyarázta. Tarlós István állami pénzt vonna be 1972-2018? metrö4 1972: Először merült fel a négyes metró építésének ötlete, de ekkor még Budafokot kötötte volna össze az Astoriával. 1976: A kormány döntött arról, hogy a beruházásnak két évvel később el kell kezdődnie, jóvá is hagytak az építkezésre akkori áron 1,1 milliárd forintot. A rendszer- váltásig azonban odáig sem sikerült eljutni, hogy egyáltalán elfogadják a beruházási célt. 1998: Az állam és a főváros közti megállapodást Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter pénzügyminiszter szentesítette. A befejezés ígért dátuma ekkor 2003 nyara volt. Az Orbán-kor- mány luxusberuházásnak titulálta, és megvonta az építéshez szükséges támogatásokat. 2003: Törvénybe foglalták, hogy a 4-es metró négy megállóval hosszabb lesz, a Keleti pályaudvar helyett a Bos- nyák téren lesz a végállomása. A metrótörvény szerint a földalatti 320 milliárd forintba kerül, ennek 79 százalékát az állam, 21 százalékát pedig a főváros fizeti. Az építkezés befejezésének id& pontját 2008-ra csúsztatták. 2006: Elhelyezték a metró alapkövét, miután hosszadalmas procedúrák után minden hatóság megadta az engedélyt. Az átadási határidő 2009-re (a Keletiig tartó szakasz), illetve 2010-re (Bos- nyák tér) tolódott. A francia Alstom és a magyar Ganz- Transelektro által alkotott Budapest Metropolis Konzorcium nyerte a 44 metrókocsi vásárlására kiírt, csaknem 70 milliárd forint értékű BKV-tendert. 2007: A szavak után végre a tettek következtek: elindították a 4-es metró fúrópajzsát. 2009: Megérkezett Budapestre az Alstom Metropolis nevű metrószerelvénye. 2010: Elért a fúrópajzs a Keleti pályaudvarhoz. A BKV felmondta a szerződéseit az Alstom vállalattal, mivel a cég szerelvényei jogerősen nem kapták meg a forgalomba helyezéshez szükséges típusengedélyt a közlekedési hatóságtól. A csúszás miatt 2016-18-ra készülhet el a 4-es metró.
