Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám

2010. OKTÓBER 3., VASÁRNAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Hazaszállt a névtelen maratonista galambverseny A tojók megbízhatóbbak és kitartóbbak, mint a hímek Bábeli zűrzavar: hat nemzet diákjai találkoztak a barcsi gimiben Neve nincs a győztesnek, pedig országos rekorder. Több mint ezer kilomé­terről repült haza, alig 21 óra alatt. F. Szarka Ágnes A németországi Kiéiből, 1037 kilométerről kicsivel több, mint 21 óra alatt repült haza orszá­gos elsőként Strángli Tibor pos­tagalambja. Odafelé az utat több száz társával együtt Székesfe­hérvártól kamionon tette meg. A laikusoknak, de még a te­nyésztőnek sőt a tudósoknak is titok, hogy miként tájékozód­nak. Strángli Tiborral kaposvá­ri panellakása előtt beszélget­tünk. Természetesen a galamb­jait nem itt tartja. A betörések miatt nem is árulja el, hogy a megye melyik pontján találha­tó a dúc. Kosárban hozta a maratonistát és néhány társát a fotózásra. Ám amint felemel­te a kosár tetejét, a galambok gondolkodás nélkül kirepültek, és elindultak hazafelé.- Csodálatos lehet a rajt, ami­kor kinyílnak a kosarak és több ezer galamb egyszerre száll fel és indul el hazafelé - mondta Strángli Tibor. - A galambász meg itthon ül és lesi az eget, hogy mikor látja meg kedven­cét. Tavaly ez a galamb Achenből repült haza, akkor országos nyolcvannegyedik volt. A galambok tájékozódási képességének titkát elég rég­óta keresik a tudósok. Sok min­den szóba jön: a vízerek, a nap­állás, a szagok. Állítólag ez utóbbi a legfontosabb, mert amelyik galambnak kísérlet­képpen elvágták az orrban lévő szaglóidegét, az elveszett. Eb­ben, a ránézésre is pici fejben összerakódik minden és jön. Egyetlen dolog hajtja: hazaérni. Á galambászok persze egy ilyen nagy verseny előtt külön­böző trükkökkel élnek. Ezek egyike, az özvegységi módszer, amikor a párzási időszakban külön választják a hímeket, a tojóktól. A hím madár pedig eszement tempóban repül ha­za a párjához.- Ez a madár tojó és a hétna­pos fiatalokról tettem kosárba - mondta a tenyésztő. - A fiá­kat amíg haza nem ért, a párja táplálta, ha úgy adódik dajka­madár is eteti. Őt az anyai ösz­Minden galamb magában hordozza a győzelem ígéretét. Nem lehet megenni a jövő reménységét tön tüzelte haza. Jutalomként bükkönyt, kendert kapott. Ez a galamb amúgy is rettentően jó anya, amikor fiai vannak szin­te le sem akar jönni a fészek­ről. Lehet, hogy ez a módszer a madár szempontjából disznó- ság, de én ezért élek, hogy ki­keressem a legjobbat. Ahhoz, hogy egy galamb jól repüljön, hogy hosszú távról is hazaérjen, tréningezni kell. Persze nem futópadon és súly­zókkal küzd a jó kondícióért, hanem válogatott, minőségi élelemmel, vitaminokkal és napi repülő edzéssel.- Rengeteget mozgatom őket, utaznak kerékpáron, vo­nattal, aztán repülhetnek ha­za. A vasútnál dolgozom, így könnyebben utazom. Rendsze­resen, már egészen kicsi ko­ruktól viszem magammal a madarakat. Odaérek Siófokra, Fonyódra elengedem őket és repülhetnek haza. A fiatalo­kat, miután megtanulták, hogy mi a dolguk, mindig egyedül engedem el, hogy gondolkodja­nak, és ne a többiek után re­püljenek. A németországi maratonról a hét indított galambból négy jött haza. Jellemzően a tojók. Tenyésztőjük szerint jobban le­het rájuk számítani, megbízha­tóbban repülnek haza.- A hosszú távú versenyen a tojók sokkal kitartóbbak, mint a hímek. Volt olyan tojóm, ami másfél év után jött meg. Köz­ben valahol befogták, esetleg tenyésztettek is vele. Levágott szárnnyal kiszabadult, de ha­zajött a szülőfészekbe. Nyolc­van galambom van, szinte az összes versenyez, kivétel nél­kül mozgatom őket. Egyébként a tudását mindegyik örökíti is a gyerekére. A galambászat nem olcsó hobbi. A minőségi etetőanyag, a tápok, az oltások, a verse­nyeztetés pénzbe kerül. Strángli Tibort amikor erről kérdeztem suttogva válaszolt: nagyon sokba. Ha a feleségem tudná, hogy mennyibe, szálan­ként tépné ki a hajamat. A felháborodást pedig az a kérdés okozta, hogy végzi-e madár a fazékban?- Galamb? Soha! A galambot nem lehet megenni. Mind­egyikben látom a csúcsteljesít­ményt és a reményt, hogy vi­lágklasszis lesz belőle. Hat nemzet diákjai látogattak el egy hétre a barcsi BNI Széchenyi Ferenc Gimnáziumba, hogy a nemzetközi kapcsolatokat erő­sítve vegyenek részt a kultúrák­ban, sokszínűségben gazdag eu­rópai héten Magyarországon. A bábeli zűrzavarban közel 150 diák és tanár hangját hall­hattuk nap, mint nap: angolok, spanyolok, olaszok, csehek, bel­gák, szlovének és magyarok szerveztek közös programot.- Az iskolánknak két uniós pá­lyázata van, amelyek párhuza­mosan futnak; az egyik történel­mi program a ‘60-as évekről, a másik az egyes országok tipikus ételeiről szól - mondta Bíróné Hebrang Ildikó szervező. - Úgy gondoltuk, ha mindenkit fogad­ni szeretnénk, akkor azt egy­szerre lenne érdemes, így az ola­szok, belgák, spanyolok az úgy­nevezett „Super supper” prog­ramra, a csehek és angolok a ‘60-as évek projektre jöttek. A diákokat közösen először egy bemutatkozó esten láttuk, ahol a színpadon megelevened­tek az egyes nemzetek vonásai, egy-egy videoüzenetben ismer­kedhettünk az iskoláikkal. A külföldiek a táncházban tanul­tak magyar népdalokat és tánco­kat, lovasbemutatón vettek részt a Dráva-parton, közös alkotáso­kat készítettek, ellátogattak Eu­rópa Kulturális Fővárosába: Pécsre, az egészséges életmód jegyében játékos sportvetélkedő­kön vettek részt, majd egy „lics- pocs” partín a strandon. Az utolsó napon a barcsi isko­la diákjai mutattak be műsort, majd a meglepetés Hungária- koreográfia után egy retro par­tin csendültek fel a ‘60-as évek legjobb slágerei ■ Jeki G. Nemzetközi programon az euró­pai nemzetek diákjai Barcson Guinness-rekord és részeg szavazatszámláló Ajisa GUINNESS-REKORDOT ÁLLÍTOTT fel Deutsch Tamás. Legalább­is a kisgazda Németh Béla sze­rint, aki kijelentette, nyilatko­zataival a fideszes képviselő öt­százezer magyar választóba rú­gott bele. Ami az FKgP-s hon­atya szerint már csak azért is felháborító, mert Deutsch ép­pen abban a megyében - So­mogybán - tette ominózus kije­lentéseit pártjával kapcsolat­ban, ahol a kisgazdák meg­nyerték a parlamenti választá­sokat. így hát a Fidesz kam­pányfőnökének azon megálla­pítása, mely szerint a kisgaz­dáknak „agyrém egyáltalán a létezésük” több, mint sértő, még politikai tudatlanságra is utal. Vagy kiváló jövőbelátó képes­ségre... AZ AZÓTA EGÉSZEN KICSI GAZ­DÁK reakciója persze nem ma­radt válasz nélkül, a Fidesz siófoki központú regionális vá­lasztási irodája politikai röp- iratban felelt az FKgP-nek „A politikában jártas emberek­nek illik tudniuk, hogy a poli­tológia a politikai élet törvény- szerűségeivel, szabályaival, kultúrájával foglalkozó tudo­mány. A politológia megállapí­tása, hogy bizonyos érdekcso­portok érdekvédelmére szak­mai testületek, kamarák hiva­tottak. Az eszmék képviseletét pedig politikai pártok szolgál­tatják. Az egyes érdekcsopor­tok tagjai egymással szöges el­lentétben álló ideológiákat vallhatnak, ezért agyrémnek tartjuk az érdekvédelem és az eszmék képviseletének összeke­verését. Ebből egyértelmű, hogy Deutsch Tamás kijelentése bi­zonyos támadás, nem politikai és legkevésbé fizikai, amely egyébként nem jellemző sem a Fideszre, sem magára Deutsch Tamásra. ” AZÓTA MÁR A POLITOLÓGIÁBAN kevéssé jártas emberek is tud­ják, milyen, amikor az egymás­sal ellentétes ideológiákat val­ló érdekcsoportok komolyan egymásnak feszülnek... A FENTIEKBŐL IS KIDERÜLT, hogy a hét amúgy a helyható­sági választások lázában telt, minden párt óriásiakat fúj a vokslufiba, ami aztán vasár­nap este szétdurrant: meglehe­tős érdektelenség mellett zajlott ugyanis a szavazás, Kaposvá­ron például csak a jogosultak 27,4 százaléka járult az ur­nákhoz. Ennek megfelelően egyetlen képviselői mandátum sem talált gazdára, s hasonló­képpen zárult a nap a többi so­mogyi városban is, melyek ösz- szesített párteredménye láttán az MDF-esek húzhatták ki ma­gukat leginkább, megelőzve a szocialistákat, s a Fideszt. pedig szombat reggelre ma­dárba borult fél Kaposvár, aho­gyan Vörös Gyula, a Fidesz kép­viselőjelöltje is elismerte, négy­zetméterben és ragasztóban a szabad demokraták nyerték az első fordulót Vasárnapra vi­szont igazi plakáttépkedési há­ború alakult ki a megyeszékhe­lyen, még az azonos ötpárti ko­alícióba tartozó pártok is vadul szaggatták a többiek hirdetése­it. Emellett, kampánycsend ide, vagy oda, megjelentek bizonyos jelöltek múltját kifogásolható módon taglaló feliratok is, me lyek között állítólag a többiek által a valódi szdsz-es gondol­kodástól igazán távol álló sza­bad demokraták álltak. A VOKSNAP BALHÉJA IS OZ SZDSZ-hez köthető: a kaposvári 28-as szavazókörbe delegált tag­juk ugyanis - talán - a megle hetősen lagymatag, unalmas, eseménytelen délelőtt folyamán a sárga földig itta magát Miu­tán a bizottság tagjai nem tud­ták meggyőzni róla, mindenki­nek jobb lenne, ha inkább ha­zatérne kialudni mámorát, kénytelenek voltak értesíteni a helyi választási bizottságot, akik egy helyi szabad demokra­ta képviselőjelölt segítségével hazaküldték a pártja sikerére előre ivó szavazatszámlálót. „AZ UTÓBBI IDŐSZAKBAN a köz­hangulatból érezni lehetett, ke­vesen mennek el szavazni. A valóra nem váltott ígéretek mi­att könnyen következtetni lehe­tett a választópolgárok akara­tára, ezért fulladt érdektelen­ségbe a választás” - nyilatkoz­ta feldúltan Szoták László az MSZMP nevében. ÉS NEM SZAKADT LE a plafon...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents