Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2010. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Rekordot döntött a héten az arany ára, csütörtökön 1315 dollárnál járt az unciánkénti árfolyam. Sokan aranylufit emlegetnek - az ingatlanpiac ösz- szeomlásával és az ott tapasztalt drasztikus áreséssel riogatnak. Árvay N. Tivadar Új aranyláz tört ki, folyamatosan nő a kereslet a nemesfém iránt. De hogy a gazdasági válság miatti bizonytalanság vagy az aranyt körbelengő misztikus légkör okozza-e a jelenséget, azt még a szakavatott kereskedők sem tudják megmondani. Abban viszont mindenki egyetért, hogy aranyba fektetni egyelőre érdemes és biztonságos. „Az arany ára biztosan esni fog, de nehéz lenne megjósolni, hogy mikor - mondja Klapka György, a Klapka Üzletház igazgatója. - Az árfolyammozgás lehet akár 20 százalék is, de az esés után mindig bizton jön az emelkedés. Ráadásul az arany értéke akkor is stabil, ha körülötte gazdaságok omlanak össze, valuták értéktelenednek el.” Elsősorban az idősebb generáció fordul ma is szívesen az aranyhoz. Bennük még él a háborúk emléke, amikor pénzért tényleg semmit sem lehetett megkapni, aranyért viszont bármit, akár emberéleteket lehetett megvásárolni. „Ma is van olyan ügyfelem, aki rendszeresen vásárol aranyat - mondja Klapka György. - Azt mondja, ha nyugdíjas lesz, majd eladja grammonként a felhalmozott készletét, ezzel biztosítja a nyugodt öregkort.” Pedig az arany valójában holt tőke, hiszen passzívan hever a trezorok mélyén, nem kamatozik, nem is energiahordozó, csak akkor hoz hasznot, ha drágábban sikerül eladni, mint ameny- nyiért megvásárolták. Aki például a kilencvenes években halmozott fel nagyobb mennyiséget, most jó haszonnal adhatja tovább. A jegybankok az arany érték- állósága ellenére is megosztottak. Míg Szlovákia például az ország tartalékainak több mint 60 százalékát, addig Magyarország alig 1-2 százalékát tartja aranyban. A Magyar Nemzeti Bank az 1990-es évek elején szabadult meg az addig felhalmozott 65 tonnányi aranyától. Surányi György vezetése alatt az intézmény 370 dolláros unciánkénti áron, összesen 740 millió dollárt kapott a nemesfémért. A jegybank akkori álláspontja szerint azért kellett túladni a tartalékokon, mert túl költséges volt a raktározás, miközben kamatot nem hozott a készlet. Klapka György viszont elhibázottnak tartja a döntést, mert mint mondja, most a többszörösét érné a készlet. „Persze hibáztatni senkit nem lehet, mert az arany árának változását lehetetlen előKisbefektetok fizikai arany iránti kereslete tonnában re megjósolni” - teszi hozzá a 82 éves üzletember. A Magyar Nemzeti Bank sajtó- osztályától megtudtuk: a jegybank nem tervez további vásárlást, a meglévő aranytartalék pedig a nemzetközi standardoknak megfelelő úgynevezett „London Good Delivery” minőségű arany, ez garantálja az akár azonnali piaci értékesíthetőséget. A készlet tárolásáról azonban bankbiztonsági okokból nem árulhatnak el részleteket. Az MNB ugyanakkor nem foglalkozik aranyeladással sem, de a jegybank tulajdonában álló Magyar Pénzverő Zrt. igen. Aranyba fektetni - legalábbis magánszemélyek részére - tehát még mindig kifizetődő. Egyre kell odafigyelni: csak megbízható helyről, nagy múltú kereskedőtől szabad vásárolni - és persze minél olcsóbban. Az engedményes árú és akciós arany azonban biztos átverés, akinek ilyet ajánlanak, előbb ellenőriztesse az áru minőségét. Néhány ország jegybanki aranytartaléka tonnában* USA 8133,5 Németország 3406,8 Olaszország 2451,8 Franciaország 2435,4 Kína 1054,1 Oroszország 668,6 Ausztria 280,0 Görögország 112,2 Románia 103,7 Lengyelország 103,0 Szlovákia 31,8 Magyarország 3,1 *Az Aranyvilágtanács (WGC) adatai szerint június végén a világ országainak ösz- szes aranytartaléka 30 462,8 tonna volt. Klapka György az aranyban hisz Ingatlan, műtárgy vagy a csillogó fém? NEM KAMATOZIK, nem termel hasznot, vagyis az arany csak akkor fial, ha drágábban sikerül eladni a vételi árnál. Mellette szól ugyanakkor, hogy hosszú távon is stabilan őrzi az értékét, árfolyam-ingadozása alacsonyabb, mint a valutáké. a valuták inkább rövid távon hozhatnak nagy hasznot, de a bizonytalan gazdasági háttér drámai árfolyameséseket generálhat. Nagyot lehet nyerni, de veszíteni is a valutázáson. a tőzsde leginkább stabil gazdasági környezetben biztonságos befektetési terület, noha a brókerek szerint a válságban kockázatot vállaló befektetők hatalmas nyereséget könyvelhetnek el néhány év vagy akár néhány hónap múlva. AZ INGATLANPIAC hOSSZÚ ideig a befektetők kedvelt terepe volt, de a visszaeső árak miatt most nagy veszteséget könyvelhetnek el azok, akik a gyors nyereség reményében fektették lakásba a vagyonukat. Ráadásul a befektetési céllal vásárolt lakásoknak fenntartási költsége is van, az idő múlásával pedig az amortizációval is számolni kell. A műtárgyak - az aranyhoz hasonlóan - tartósan őrzik értéküket, de elsősorban azoknak jelent biztos befektetést, akik nagy összegeket tudnak nélkülözni. Egy különleges műtárgy azonban gyorsan növeli értékét. Kincsekben gazdag lehet a magyar föld A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN CtZ Ókor óta van aranybányászat. Pannóniában a mai Mosonmagyaróvár és Győr közötti Duna- szakaszon az írásos emlékek szerint évente csaknem 800 kilogramm fövenyaranyat mosattak ki a rabszolgákkal. A felvidéki, a szatmári és az erdélyi nemesfémbányászat pedig még a XIX. század végén is évi 2000-3000 kilogram aranyat adott, de ezt az érckészletet elvesztettük a trianoni békediktátummal. A KÉT VILÁGHÁBORÚ között CtZ ország egyetlen nemesfémbányája a recski ércbánya volt, amelyet 1933-ban államosítottak. A területen az 1970es évek elejéig folyt érckitermelés, amelynek részeként aranyból mintegy 80 kilogramm került évente a felszínre. A gyöngyös- oroszi ércbánya - amely 1985- ig a Kárpát-medence legnagyobb kapacitású érclelőhelye volt - a cink és ólom mellett -, 30-40 kilogramm aranyat szolgáltatott. jelenleg nincs aranykiterme- lés az országban - csak néhány mindenre elszánt aranymosó dolgozik a folyóink mellett -, de a felmérések szerint a Recsk melletti Lahóca-hegy, a Nagybörzsöny környéke, a Velencei-hegység, Tokaj és Sopron körzete feltárásra érdemes mennyiségben rejt aranyat. Minden az áremelkedés mellett szól: nő az ipar igénye, éhesek a befektetők, drága a kitermelés Rúdban és érmében árulják a befektetési aranyat a fejlődő világ, India és Kína, illetve az ipar aranyéhsége miatt nő a kereslet a nemesfém iránt, ez újabb áremelkedést vetít előre. Árfelhajtó hatása van annak is, hogy miközben az ékszergyártás igénye csökken, a válságban a befektetők egyre több aranyat vásárolnak. A készletek elapadásától mégsem kell tartani - ahogy azt az olaj esetében jósolják -, mert az eddig bányászott arany a piaci körforgásban van, és a föld mélyén hatalmas tartalékok rejtőznek. A kitermelés folyamatos, de egyre költségesebb, egy grammért tonnányi földdarabokat kell megmozgatni - ez újabb ok, amiért drága az arany. A legnagyobb aranytermelők* Kína 276 tonna Dél-Afrika 272 tonna Egyesült Államok 255 tonna Ausztrália 251 tonna Indonézia 171 tonna Oroszország 169 tonna Peru i 167 tonna Kanada 93 tonna *2007-es adatok Dél-Afrikában rengetegen próbálnak megélni az aranymosásból A CSALÁDI ÉKSZEREK - főleg, ha hagyatékként kerültek a birtokunkba - őrzik az értéküket, mégsem az áruk, inkább a lelki többletük miatt fontosak. A vagyon felhalmozására a befektetési arany alkalmas, amelynek szigorú követelményeknek kell megfelelnie. Tisztasága legalább 995 ezrelék, vagyis 1000 egységében mindössze 5 egység lehet más fém. A LEGTISZTÁBB FINOMSÁG a 999,9 ezrelékes, az úgynevezett „négykilences". Aki tehát befektetési céllal vásárol aranyat, az a 4x9-es vagy a Magyarországon elterjedtebb 3x9- es változatot keresse. az arany formájára azonban nincs szabály: lehet rúdként vagy érmeként vásárolni. Az aranyrudak jellemzően 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 250, 500 és 1000 grammosak. Áz érmék uncia súlyegységben készülnek, annak ismert törtarányaiban, úgy mint huszad (1/20), tized (1/10), negyed (1/4), fél (1/2) és egy uncia (1/1) méretben. Az 1 unciás érme 31,1 gramm súlyú.
