Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2010. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP 5 SZTORI A sok reformtól fásultak az orvosok egészségügy Emberéletekbe is kerülhet, hogy az egészségügyi dolgozók kiábrándultak Egy magára hagyott rend­szer vergődése zajlik, amelyről a jelek szerint a benne dolgozók is le­mondtak. Kun J. Viktória A GfK Hungária több mint hat­száz orvos bevonásával a három éve megkezdett reform eredmé­nyeit, hatását és helyzetét vizs­gálta. Az eredmény: a felrobban­tott szervezet ma céltalanul ve­getál, szereplői pedig inkább sa­ját boldogulásukért, mint a köz­finanszírozott rendszerért dol­goznak. A szervezettség, az idő, a jól működő szakmák közötti kapcso­lat, illetve egy működőképes be­tegküldési rendszer hiánya a leg­főbb akadálya az egészségügyi el­látásnak. A GfK Hungária több mint hatszáz orvossal készített interjút arról, hogy hol tart most az egészségügyi rendszer átalakí­tása, mi lett a 2007-ben meghir­detett egészségügyi reform hatá­sa. A válaszokat értékelők az eredményeket úgy summázzák: ennél talán jobb lett volna el sem kezdeni. A jelentés szerint az ed­digi lépések - kevesebb egészség- ügyi intézmény, a finanszírozási döntések decentralizálása, a bete­gek és a páciensek egyéni fele­lősségvállalása, teljesítményfi­nanszírozás és a minőségi kont­roll szerepének erősítése - a tel­jes rendszer működőképességét Az interjúk aiapjan a legjellemzőbb fogalmak az egészségügyre 2007 2008 2009 Háborús helyzet ________________ Állandó „készenlét’ ________________Saját út megtalálása__________________ Vá ltozási kényszer________________ Egyéni alkalmazkodás______________Innováció__________________________ Bi zonytalanság___________________ Egyéni biztonság keresése___________ Előtérben az egyéni érdekek_________ El veszettség____________________ Több állás______________________ Erősödő ellentétek________________ Za vartság______________________ Külföldi munkavállalás_____________Élesedő verseny______________________ De presszió______________________ Magánvállalkozások_______________ Erősödő igény a professzionális 'I A lkalmazkodás a rendszerhez menedzsmentre ügyben azokban a hónapokban. Szorongás és depresszió jellemez­te a dolgozók munkáját Az ellátás minőségének biztosítása helyett egyre inkább egyéni céljaik és boldogulásuk felé fordultak. „Az elején uralkodó teljes ká­oszban, bizonytalanságban, ahol szinte háborús helyzet uralko­dott, a bent hagyottak megtalál­ták saját, egyéni útjukat, ahol már nem a közös ügy, a jobb be­tegellátás, hanem elsősorban az egyéni boldogulásuk került elő­térbe, ahol az önkizsákmányolást találták válaszként a bizony­talanságban” - részletezi az ered­ményeket a szakértő, aki szerint nem véleüen, hogy ma már ma­guk a dolgozók is arról beszél­nek: kiégettek, fásultak és türel­medének. „Akik maradtak, azok vagy a végletekig leterheltek, több állást vállalnak, és ezért nincs energiájuk ügyelni a bete­gekre, vagy inkább magánrende­lésükre összpontosítanak, a köz­finanszírozott helyükön pedig legtöbben gyorsan letudják a be­tegeket A dolgozók fásultsága, fi- gyelmeüensége pedig akár em­beréletekbe is kerülhetett, s kerül nap mint nap” - sorolja a követ­kezményeket Lantos Zoltán. A beszélgetésekből kiderül: az intézményvezetők egyéni elkép­zeléseik, kapcsolatrendszerük, ki­tartásuk és tehetségük szerint tudtak forrásokhoz jutni és fej­lesztéseket indítani. Az erőfeszíté­sek és innovációk egyre nagyobb részben magáncélok, magánvál­lalkozások fejlesztését szolgálják. Az országban iszonyú verseny in­dult, tart a „kiszorítósdi”. A számvevőszék 2009 júliusá­ban közreadott jelentése szerint az azt megelőző három évben tíz­szeresére, 34,7 milliárd forintra nőtt a kiszervezett szolgáltatások mértéke a közünanszírozott kór­házi ellátások kiadásain belül. Lantos Zoltán szerint azért po­zitív hozadéka is volt az elindult átalakulásnak, mégpedig az, hogy történt valami. Minden sze­replő számára világossá vált, hogy azt, amit addig csinált, úgy már nem teheti tovább. A betegek megértették a vál­toztatási szándék fő üzenetét, és ráébredtek arra, hogy az egész­ségügyi rendszerben is valójá­ban vevők, így egyre inkább fo­gyasztókká akarnak válni. Ez fel­készületlenül érte a rendszert. A szakértők szerint látható, hogy ha nem készül részletes, pontos és hosszú távú megoldási terv a helyzet rendezésére, megmarad a folyamatosan romló rendszer a vegetálás szintjén, még rosz- szabb ellátással és hosszabb vá­rakozással, s végérvényesen két részre szakad, a gazdagok és a szegények ellátására. Az egész­ségügynek ebbe a formájába vi­szont fölösleges pénzkidobás újabb forrásokat bevonni. Ha vi­szont megszületik a szándék, egy-másfél év kell a tervek kidol­gozásához, és legalább két-há- rom ahhoz, hogy valamit érzé­kelni is lehessen belőle. HIRDETÉS az addig meglévő rendszert fella­zították, majd szétrobbantották, aztán viszont magára hagyták. Ennek a darabjaira esett szerke­zetnek a vergődése zajlik, ahol mindenki egyéni megoldásokat talál, talált a túlélésre. Szinte a teljes orvosi és egész­ségügyi kar úgy értékelte, hogy háborús helyzet volt az egészség­és minőségi javulását eredmé­nyezhették volna, azonban ez mégsem tudott megvalósulni. Dr. Lantos Zoltán, a GfK egész­séggazdasági szakértője szerint „Szorongás és depresszió jellemezte az orvosok munkáját. Egyre inkább egyéni boldogulásuk felé fordultak."

Next

/
Thumbnails
Contents