Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-13 / 188. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK Valóság lesz az álmokból csuhébarátok Nem akarnak teher lenni környezetük számára Hónapok óta összetartanak a csuhébarátok. Itt nem számít, ki ügyes, ki ügyetlenebb. A barátságok a tanfolyamon túl is megmaradnak C-----------­PE RCES INTERJÚ Jubilál az alsoki rendezvény Tíz éve, hogy először adott helyet a Zis-tó az augusztus 204 rendez­vénynek. Azóta nem kérdés, hova hívják a csurgóiakat Szent Ist­ván ünnepén.- Egész nyáron népszerű a tó környéke? - kérdeztük Dingó Jánost, a Zis-tóért Egyesület elnökét.- Egész évben, hiszen 40- 45 rendezvénynek adunk he­lyet, háromezer ember fordul meg itt. Tartanak lakodal­mat, halotti tort, osztálytalál­kozót és születésnapot, de az intézmények, cégek is elő­szeretettel választják. Jönnek néha sátorozók is, ezért ter­vezünk egy camping részt.- Apró lépésekben, de jól láthatóan fejlesztenek.- Most is van nyertes pá­lyázatunk, filagória épül majd a színpad mellé és tér­köves lesz az esőbeálló, a jár­da. Pályázunk traktorra a fű­nyíráshoz, hótoláshoz, hi­szen telente rengetegen kor­csolyáznak a tó 15 centisre hízott jegén. A halaknak in­kább több apró léket vágunk, elkerítjük, nehogy baleset le­gyen. Előfordult hogy százan is korcsolyáztak. Szeretnénk majd a világítást megoldani, hogy ne kelljen már ötkor hazamenni a sötét miatt. Most éppen a színpadtető készül, augusztus 20-ra be kell fejezni, amikor a tíz éves évfordulónk lesz. Ké­szülünk egy kiállítással, tű­zijáték helyett tábortűz lesz, és egyméteres tortából ehet­nek, akik eljönnek. Minden a csuhéval kezdő­dött, ezért Csuhébarátok- nak hívják magukat. Örülnek, hogy együtt ma­radhattak. Varga Andrea Élénk élet folyik a csurgói család- segítő és gyermekjóléti szolgálat épületében. Sok helyen, a koráb­ban csupasz falakon, ügyes ke­zek alkotta díszítések, a betérő nem győzi csodálni, hogy mire képesek ezek a fiatalok. A fiata­lok, akik éppen egy asztal körül ügyeskednek, mandala készítés a mai program, ez a kevésbé ügye­seknek sem okoz problémát. Ba­latoni Tünde rehabilitációs neve­lő büszkén kalauzol, nem kis fegyvertény, hogy elindulhatott ez a csoport, mint ahogy az sem kisebb, hogy együtt maradhat­tak. A szülőklub tagjai fejéből pat­tant ki az ötlet, hogy a térségi, fo­gyatékkal élő fiataloknak legyen egy nappali ellátást biztosító in­tézménye. Akik hittek benne, az ügy mellé álltak, aztán elindul­hatott az első tanfolyam, a csu­hé-, szalma-, dísztárgybáb készí­tő, itt kovácsolódott baráti csapat­tá a társaság. Kiállítással zárult, és ahogy mesélik: a sok kívülálló ott döbbent rá, hogy van értelme ezeket az embereket pártfogolni. Most a második képzésben - né­pi kismesterségek képzés - ve­hetnek már részt, miközben zaj­lanak a napközi otthon előkészí­tése körüli munkák. A képzések résztvevőit ráadásul négy órában foglalkoztatják is adott önkor­mányzatok.- Példaértékű a közösség, reg­gel nem tudok olyan korán jön­ni, hogy valaki ne legyen itt kö­zülük már - mondta Balatoni Tünde. Volt aki nem hitt ben­nünk, de mára elfogadtak. Kül­sősök is bekukkantanak, meg­nézik mi folyik itt, kipróbálnak egy-egy technikát, és egyre több az érdeklődő. Sok a segítség is, a családsegítőtől, a munkaügyi központon keresztül a pécsi kép­ző központig. Felmérték az igé­nyeket, a kistérségben 186 fo­gyatékkal élő ember van. Balato­ni Tünde azt mondta: idővel vé­dett munkahelyeket szeretné­nek, a napközi legyen a tanfo­lyamok, a találkozások helyszí­ne. A képzést egyébként új ala­pokra helyezték: nem kell köte­lezően mindenkinek mindent megtanulni, csak amihez kedvet és ügyességet érez; 30 féle tevé­kenységet ajánlanak. Kiss Anna hallgató elmesélte: nagyon szívesen jár ide, még az epilepsziás rohamai is csökken­tek. A barátságok a falakon túl is megmaradnak, összejárnak. Mészáros Péter hallgató arról beszélt: nincs munkájuk, de van betegségük. Ez valamennyire a környezetüknek is teher. Itt hasznosan töltik az idejüket, jól érzik magukat, s még értéket is teremtenek. Fontos számukra, hogy ne csak a családdal, hanem sorstársaikkal is találkozzanak. A hozzájuk betérő vendéget pedig nem engedik el üres kéz­zel. Az ajándék választás nem egyszerű, a kínálat ugyanis több polcnyi. Cserébe nem akarnak semmit, „csak annyit kérünk, vidd hírül az álmunk.”, ahogy Varjú Anita hallgató versében megfogalmazta. Nem kell vidékre járniuk ezentúl a csurgói pecásoknak Amur, ponty, keszeg - sorolta a csurgói Mitana László, hogy mi mindent akaszthat horgára, ha jó a kapás az alsoki Zis-tónál. Mintegy negyven horgász vá­lasztja ezt a helyet.- Az idei év viszont nem olyan jó, mert sok volt az eső, magas volt a víz, meg sáros, nem nagyon ettek a halak - mondta Mitana László, aki fele­ségével együtt, hetente többször is üldögél a horgászállásban.- Friss a levegő, rendezett a környezet és külön előnye a tó­nak, hogy a csurgóiaknak itt van helyben, nem kell távolabbi horgásztavakhoz menni - foly­tatta a rokkantnyugdíjas férfi, aki maga ugyan nem szereti a halat, de időtöltésnek kiváló­nak tartja a pecázást. Hozzátet­te: a hely hátránya, hogy a tó mellett nem lehet autóval meg­állni, így a mozgáskorlátozot­taknak nem egyszerű lejutni a víz partjára. Mitana László nem szereti a halat, inkább a feleségének fogja A hét végén 104 éves lesz Csurgó legidősebb lakója Hétvégén ünnepli száznegyedik születésnapját Csurgó legidő­sebb embere, Póznik István. Ilia Csaba alpolgármester elmondta: a város vezetése köszönti az öregurat, és családja is össze­gyűlik a jeles alkalomra. Póznik Pista bácsit, ahogy a városban hívják, már nem nagyon lehet látni, de még pár éve is ki nem hagyta volna a szentmisét. Nagyon jó hallani, amikor idegenek dicsérik a kezdeményezést A segítők sem tétlenkednek, csodaszép alkotások kerül­nek ki kezük alól, s díszítik a teret, a falakat. Balatoni Tün­de rehabilitációs nevelő azt mondta: a dombóvári Re­ménysugár otthonban, ahol tanult, meghatározták az utat, amit itt már maguknak kell végigjárni. Az elismerés? Jó hallani, amikora vona­ton idegenek arról beszélnek, milyen jó ez a csurgói dolog. Végül felállók, és elmondom, hogy én is részese vagyok “ A végcél természetesen egy ál­landó intézmény. Balatoni Tünde (jobbról): induláskor kevesen hittek bennünk ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK csurgó varos onkormanyzatanak tamogatasaval készült r Lovagolnak, strandolnak, tanulnak a napköziben. Helyet, elfoglaltságot, s ha szükséges korrepetálást biztosít a gyerekeknek a nyári szünidőben a csurgói családsegítő és gyermekjóléti szolgálat nyári napközije, amelyet pályázati támogatással működtetnek immár második esztendeje. Azokat várják ide, akiknek a szülei nem tudnak nyáron felügyeletet biztosítani Zsidó ősök nyomában Abrahám Vera életutak Sorsokról mesélnek a csurgói temető évszázados kövei Sokan a csurgóiak közül sem tudják, hogy merre van a város zsidó temetője, pedig jól megkö­zelíthető és ellentétben számos zsidó temetővel, „nem hagyták magára", rendezett. A napokban a szegedi Abra- hám Vera, nyugdíjas könyvtá­ros dolgozott itt: lefényképezte a sírokat, dokumentálta a raj- g tűk lévő adatokat. A somogyi § származású szakember az Izra- í elben lévő, cfati múzeum alapít- % ványának dolgozik már egy év- 1 tizede. írt már könyvet az elha­gyott somogyi zsidótemetőkről, a lengyeltóti zsidó temető szö­veg és motívumkincséróT, vala­mint számos helytörténeti munkát zsidóság témakörben. Sokszor nem egyszerű kibogozni a sírkövek feliratát Ilyenkor adott településen zsidó emlékek után kutat, leírások, visszaemlékezések, anyaköny­vek, évkönyvek, a temető nyúj­totta információk képezik a ki­advány alapját. Idén Balaton- berény és Csurgó gazdagodik a munkájával. Hangsúlyozta: nem történész, hanem könyvtá­ros, inkább dokumentál. Renge­teg életút rajzolódott már ki előtte, leszármazottak örülnek, ha keze nyomán őseikre buk­kannak. Idén elkészül a szegedi zsidó temetőkről szóló könyve, de Somogyba is visszatér. Töb­bek között elkezdte egy adattár összeállítását, a somogyi zsidók külföldre irányuló útjait térké­pezi fel. ■ Varga A.

Next

/
Thumbnails
Contents