Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
2010. JÚNIUS 13., VASÁRNAP SZTORI 5 Görkoritábor: a tehetősebb szülők akár extrémsportodra is járathatják gyermekeiket a szünidőben. A laposabb pénztárcájúaknak marad a nagymama vagy (ha van) az önkormányzati iskolai felügyelet Kinek biznisz, kinek újabb probléma a nyári szünet. Ma már komplett üzletág épült a gyerekek táboroztatására, a lehetőségek korlátlanok, az ár tekintetében a határ a csillagos ég. Kun J. Viktória Dizájn, vitorlás, indián, tenisz, golf, wakebord - néhány kulcsszó az idei nyáritábor-kínálatból. De akár híres akrobaták moz- gásakadémiáján is „múlathatják” az időt a szünidőben a gyerekek. Az áraknál pedig a határ a csillagos ég: ha a szülők megtehetik, egy-egy divatosabb heti elfoglaltságért akár százezreket is kifizethetnek. Ráadásul ez egy-két hét, a vakáció viszont két és fél hónapig tart... Hogy mi legyen a gyerekkel? Ez a legtöbb szülőnek ma is komoly gondot okoz. „Megy a nagyiékhoz egy-két hétre, aztán nyaral együtt is a család. A nagyobbiknak van egy egyhetes tenisztábor, de aztán leginkább otthon” - meséli Anna, az amúgy általános nyári programnak is beillő családi menetrendet. Nekik azért szerencséjük is van, hiszen vannak nagyszülők, meg keretük is arra, hogy kifizessék a nemritkán „húzós” táborozási költségeket. Ma egy egyhetes pihenés ára átlagosan 25-60 ezer forint körül van, ez pedig sokaknak jelentős terhet jelent a családi kasszában. Ma már egyébként önálló szervezet is alakult, hogy segítséget adjanak a szülőknek megtalálni a pénztárcájuknak leginkább megfelelő és megbízható helyeket. Ez egy védszövetség a szülőknek, hogy valóban minőségi táborba küldhessék a gyerekeiket. Elek Ányos, a Táboroztatok Országos Egyesületének szóvivője szerint a hozzájuk fordulók között is van olyan, aki kifejezetten rossz körülmények között él, mégis igyekszik biztosítani legalább egy hetet gyermekének. Kisakkozzák, még a mostani gazdasági helyzetben is, a fedezetet, a gyerekre szerinte mindig költenek. Fontos ugyanis az élmény, az új környezet és az értelmes, tartalmas elfoglaltság. Egy unatkozó gyereknél ugyanis rosszabb és veszélyesebb nincs. „Egy jó táborválasztás legalább olyan, mint amikor az iskoláról döntünk. A gyerekek nemcsak időt töltenek, hanem akár életre szóló élményeket is szereznek, éppen ezért fontos, hogy hol töltik el a nyarat. Az pedig egyáltalán nem kínos, ha a szülők megkérdezik, mit esznek, hol és hogyan alszanak a gyerekek, megoldhatók-e speciális kérések” - mondja a szóvivő, aki szerint már az is jó minőségmérő, ha egy tábor régóta működik. Ez ugyanis azt feltételezi, hogy szeretnek a gyerekek visszajárni. Ma ugyanis semmilyen törvényi feltétele nincs a táboroztatásnak, még ÁNTSZ-enA jó táborválasztás legalább olyan, mint amikor az iskoláról döntünk gedély is csak bizonyos létszám fölött szükséges. „Ma bárki tá- boroztathat. Ha egy matektanár úgy gondolja, hogy meghívja magához a gyerekeket pár napra bográcsozni, vagy kigondolja valaki, hogy összeszervez egy gyerekcsoportot vadlesre, bátran megteheti, akár még pénzt is kérhet érte. A verseny viszonyt egyre nagyobb, így a panasz is egyre kevesebb. Leginkább az étkezéssel szoktak problémák lenni” - sorolja a „civilben” amúgy színész Elek Ányos. A szülők többsége viszont nem is igen gondolkodhat, válogathat, nincs ugyanis miből. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint legalábbis a családok 90 százaléka nem engedheti meg magának, hogy akár egy hétre is táboroztassa gyermekét. De a nyár egyébként szerintük nem is kellene, hogy nekik okozzon fejtörést: a gyermekek napközis foglalkozását ugyanis az önkormányzatoknak kötelességük lenne megoldani, ezt azonban a döntő többségük mégsem teszi. „A gyermekvédelmi tör vény kimondja, hogy a gyerekek napközbeni ellátásáról, felügyeletéről és étkeztetéséről az ön- kormányzatoknak kell gondoskodniuk” - magyarázza Készéi Sándor, aki szerint a gond az, hogy sok szülő nincs tisztában a törvény adta lehetőségekkel, míg ha tudnák, hogy ezt joguk van kérni, sok településen nem térhetnének ki a feladat elől, és ki tudnák harcolni a napközis táborokat. A gyerekek után járó normatíva nem szeptember 1-jétől június közepéig jár, hanem szeptember 1-jétől augusztus 31-ig. Hetven napra ez milliárdos tétel, amit nem kapnak meg a gyerekek, illetve családok. Sajnos egyre több szülő panaszkodik arra, hogy ez a jelenség már az óvodákban is tapasztalható, ott sem szerveznek nyári ügyeletet a kicsiknek. Drágábbak, de népszerűbbek a lovastáborok MÁR CSAK A NYELVVEL és csak a számítástechnikával nem lehet jó tábort szervezni, hanem mindig újabb és újabb témákat kell megtalálnunk. Nagyon népszerű mostanában a színház- és a színművészet, a média- oktatás, a filmkészítés, az újságírás, a fotózás. Divatos a lovaglás, a képzőművészet, újabban pedig a hip-hop tánctáborok is. BÁR A táborok jó része üzleti alapon szerveződik, érdemes körülnézni az alapítványok, múzeumok, sportegyesületek vagy akár az egyházi szervezetek háza táján. Lehetőségek tehát akadnak, a megtalálásukban segít az internet, hol érdeklődési kör, helyszín szerint válogathatunk a gyerekprogramokból, és meglepően olcsó lehetőségek is vannak. Az idén is elérhető az interneten a Budapesti Művelődési Központ Mini tipp című vakációs programgyűjteménye, ahol szintén tájékoztatást kaphatnak a szülők a hazai és külföldi táborozási lehetőségekről. Házi szilvalekvár és jó pálinka a legjobb fagyi titka az év fagylaltja Csuta Zsolt csákvári cukrász nem csak a verseny kedvéért szeret kísérletezgetni az ízekkel Tizenharmadik alkalommal választották meg az Év fagylaltját, az azonban először fordult elő, hogy egy falusi cukrászdába került a legjobbnak járó serleg. A 2010-es év legjobb fagyiját Csuta Zsolt csákvári cukrászmester készítette. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy díjazták az eredetiséget és azt, hogy egy olyan fagylaltot készítettünk, amiben házi és magyar alapanyagok vannak - mondta Csuta Zsolt. - Ezért is neveztük el »házias vidámságnak^ mivel az ízét leginkább az a szilvalekvár határozza meg, amit magunk teszünk el. Amúgy fehércsoki fagyiból készült a kreáció alapja, amit a lekváron kívül még agárdi szilvapálinkával és kevés fahéjjal ízesítünk. A fagylalt nem a versenyre készült, úgy egy éve csináltunk ilyet először, és nagy kedvence lett a vendégeinknek, aztán néhány cukrász kollégám is megfordult nálunk, és többen mondták, hogy meg kéne próbálkoznom ezzel a fagyival egy versenyen.” A próbálkozás jól sikerült, de Csuta Zsoltnak nem csak azért lett a kedvence ez a fagylalt, mert nyert vele. Hanem azért, mert nagyon szereti a szilvát, és azt is, ha van valami kis furfang egy amúgy egyszerűen elkészített édességben. A győztes mestercukrász inkább süti- zik, nem fagyifanatikus, legfeljebb három-négy gombócot tud megenni, de ha valamelyik kollégájához ellátogat, mindig megkóstolja az újdonságokat. „Sokat lehet tanulni belőle, mert egy szép ízharmóniából vagy valami különleges párosításból mindig eszembe jut valami új. Szívesen kísérletezek, igaz, nem minden új fagyi marad az ajánlatban, csak az, ami a vendégeinknek tetszik. A saját receptek közül két nagy kedvenc van még a »há■ Díjazták az eredetiséget és azt, hogy házi alapanyagokat használtak fel a fagylalthoz. 3 | Csuta Zsolt és fagyikölteménye zias vidámságon« kívül, az egyik a »tavaszi álom«, amely egy túrós-epres fagyi, és a »nagymama mézes kuglófjai Persze az örök favorit a csoki, a vanília és a citrom, legtöbben még mindig ezeket a fagylaltokat választják. Ami csak első hallásra tűnik egyszerűnek. Az igazság azonban az, hogy az alapfagylaltokhoz kell a legnagyobb odafigyelés, mivel ezek egyszerű ízek, rögtön kijönnek a hibák. Én, ha új helyen fagyizom, mindig ezeken tesztelem le, mennyire ért a cukrász a fagylaltkészítéshez. Ha a vanília meg a citrom jó, a többi is biztosan rendben van, vagyis kellemes ízű, nem túl édes, könnyű és krémes. ■ Ötezeréves a hideg nyalánkság ÖTEZER ÉVVEL EZELŐTTRÖL ÍS vannak adatok arról, hogy Kínában valami olyasmit készítettek, amit ma már fagylaltnak nevezhetnénk. A mai fagylalt ősét a 16. század végén egy bolognaifogadós alkotta meg. Az első igazi fagylaltozót, a Café Procope-ot is egy olasz származású cukrász nyitotta meg Párizsban 1672-ben. Magyarországra olasz közvetítéssel ke rült, Mátyás király feleségének köszönhetően, de csak az 1700- as éveben terjedt el. 1775-ben egy Báróczi Sándor nevű testőríró alkotta meg a fagylalt szót.
