Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
4 2010. JÚNIUS 13., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Orbán Viktor és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója májusban Székesfehérváron, a Videoton FC mérkőzésén. Vajon a bankok számára nem kedves intézkedések hogyan befolyásolták a viszonyukat? fotó: mii KÉT HÉTRE ELCSITULTAK A BANKOK Egyelőre bíznak a bankok a kormányban, két hét múlva derül majd ki, sikerül-e elmozdulni a kormányprogramban bejelentett bankadótól. Elkezdődött a 200 milliárdos játszma. Árvay N. TivadarKun J. Viktória Elkezdtük a tárgyalást, két héten belül megállapodunk - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke még csütörtökön, miután találkozott Matolcsy Györggyel. Hogy az összeg megmarad-e a bűvös 200 milliárd eurónál, majd csak a tárgyalások után derül ki. A bankok azt mondják: belerokkannak, ha ők fizetik ki az Orbán- csomag árát. A bankszövetség a miniszter- elnök által kedden bejelentett bankadóról a héten már tárgyalt a nemzetgazdasági miniszterrel, de Erdei Tamás részleteket nem árult el. Ennek kicsit ellentmondóan nyilatkozott viszont Szijjártó Péter, aki pénteken megerősítette: a kormány célja, hogy a bankok, hitelintézetek és lízingcégek 2010-ben a tervezett 13 milliárd helyett 200 milliárd forinttal járuljanak hozzá a gazdaság talpra állításához. Ő nem tud ennek a szándéknak a megváltozásáról. Jogszabályok módosításával viszont azt is biztosítani fogják, hogy a bankokra és egyéb pénzintézetekre már idén kivetendő pluszadót a cégek ne terhelhessék át az ügyfelekre. A megbeszélésekre azután került sor, hogy Orbán Viktor bejelentette: a kabinet a következő három évben jelentősen, 13 mil- liárdról 200-ra emeli a bankok által fizetett adó mértékét. A pénzintézetek nem igazán lelkesedtek a javaslatért. A bankszövetség elnöke, Erdei Tamás akkor még arról beszélt, hogy ekkora összegű elvonás mellett csökkenni fog a pénzintézetek tőkéje, ezáltal pedig a hitelképessége. Sérülni fog a reálgazdaság, mert nem tudják majd a gazdaság növekedésével kapcsolatos hiteligényeket kielégíteni. Ezt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért CSABA LÁSZLÓ KÖGAZDÁSZ, A CEU OKTATÓJA: „Az akcióterv egy új, jó irányú kezdeményezés. Sok még a bizonytalan tényező: sok múlik azon, mekkora lesz a gazdasági növekedés, az árvíz is felboríthatja a jövőbeni terveket. Ideges hangulat uralja a világpiacot, pozitívan fogadták a bejelentést. Nagyon fontos, hogy a külföldi befektetőket is meg tudja győzni a kormány, hogy hiteles politikát folytat. Ezt sikeresen kommunikálta, de további lépések kellenek.” felelős államtitkára némileg tompította a helyzetet, Kármán András még a tárgyalások megkezdése előtt azt mondta: a cél, hogy a bankadó ne veszélyeztesse a hazai pénzügyi rendszer stabilitását, és minimalizálja a banki hitelezés visszaesésének a kockázatát. A bankszövetség szerint két héten belül, tehát június végéig létrejöhet egy megállapodás. Ebből pedig arra lehetne következtetni, hogy a két fél álláspontja nem áll túlzottan távol egymástól. Egyelőre nem tudni, hogy a bankok tényleg megdrágítják-e majd a hiteleket a megemelt adó miatt. Ez egyébként tovább nehezítené az ügyfelek helyzetét. Az ombudsman a bankokkal kapcsolatos kormányintézkedéCSATH MAGDOLNA KÖZGAZDÁSZ, EGYETEMI TANÁR: „Egy gazdaság dinamizálásához, egy jelentős átalakításhoz fontos a jövőkép és az értékrend. Csak úgy lehet sikereket elérni, ha a célok megmozgatják a társadalmat is. Jó lépés a személyi jövedelemadó csökkentése. Ha ezáltal több pénz marad az embereknél, nőhet a belső fogyasztás is. A honi piac fellendülése helyzetbe tudná hozni a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. A munkát terhelő adók csökkentése a következő lépés. ” sek alapján egyébként úgy látja, nehezebb lesz hiteleket felvenni a jövőben. Bár Szabó Máté szerint az új jogszabályok, illetve a politikai kijelentések mind a tömeges végrehajtás elleni védelmet szolgálják, attól tart, hogy „ketyeg a felelőtlenül vagy gondatlanul kihelyezett vagy fölvett hitelállomány órája”, ezért pedig valakinek fizetni kell. Vagy azoknak, akik fölvették a hitelt, vagy mindannyiunknak. A politikai vagy a jogi beavatkozás azt jelenti, hogy a költségeket nem az fedezi, aki fölvette és élvezte a hitelt, hanem mi, mindannyian, magyar állampolgárok - hangsúlyozta az ombudsman. Tavaly egyébként összesen 70 ezer hitelszerződést kellett átütemezni, és több mint 50 ezer paBOD PÉTER ÁKOS VOLT JEGYBANKELNÖK: „Ez az intézkedéscsomag semleges a deficitre, ugyanakkor emiatt a nagyobb szerkezeti átalakításokat későbbre kell halasztani. Az érintetlenül hagyott kérdéseket a deficitcél miatt hagyta ki a kabinet. Jó a forintalapú lakáshitelek előtérbe helyezése és a lakástörlesztési hitelt fizetni nem tudó családok kiköltöztetési moratö riuma, további lakáspolitikai intézkedésekre és szerkezeti átalakításokra lesz szükség a jö vőben. ” nasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. A legtöbb esetben nem a lakáshitelek miatt kellett elárverezni egy- egy ingatlant, hanem a közüzemi vagy lízingtartozások miatt. A 2005-2006-ra kivetett banki adónál például az érintett cégek választhattak, hogy 8 százalék többlet társasági adót fizetnek, vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát róják le banki különadó címén. Az adóalap megválasztásának azért van nagy jelentősége, mert az egyes társaságok terhelésének mértéke jelentősen különbözhet attól függően, hogy például a nyereség vagy a piaci részesedés alapján „dobják szét" a terhet. Van ugyanis, akinek az egyik, s van, akinek a másik adóalap a kevésbé hátrányos. LÁSZLÓ CSABA VOLT PÉNZÜGYMINISZTER: „Ezt a csomagot három nap alatt rakták össze, ez látszik is rajta. A várható fehéredés és jö vedelemadöreform mellett kijátszható sok minden. Egyik meglepő eleme a bankadó, mely szintén korábban kiszivárgott, csak a mértéke volt mellbevágó. A bejelentett akcióterv nem okoz nagy átrendezést a költségvetésben, a nemzetközi szervezeteknek minden bizonynyal csak az volt a lényeg, hogy a kormány ragaszkodjon a 3,8 százalékos hiánycélhoz. ” A miniszter diktálja az árakat fellegi tamás nemzeti fejlesztési miniszter a lakossági árak hatósági megszabásáról kezdeményezett tárgyalást az érintettekkel. BOROSS NORBERT, azELMŰ- ÉMASZ csoport kommunikációs igazgatója szerint azonban nemcsak a szolgáltatókkal kell leülnie a kormánynak. „Ha a zsemle áráról folyna vita, akkor sem csak a boltokkal kell tárgyalni, hanem a malmokat, a pékeket és a termelőket is be kell vonni. ” A GÁZSZOLGÁLTATÓK tudomásul vették a miniszterelnök árképzéssel kapcsolatos moratóriumát. „Ez lehetőség arra, hogy a minisztérium az iparág szereplőivel közösen áttekintse a jelenlegi szabályrendszert- mondja Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés igazgatótanácsának elnöke. - A törvénytervezet elveit elfogadjuk. Biztosan találunk olyan megoldást, amely a fogyasztók és a szolgáltatók érdekeit is szolgálja. Lehetőséget látunk olyan intézkedésekre, amelyekkel bizonyos ma létező kötelezettségeket- amelyek nem feltétlenül szolgálják a fogyasztókat - felülvizsgáljunk és módosítsunk. Az engedélyesek éves, közép- és hosszú távú terveket készítenek, ezért fontos, hogy kiszámítható gazdasági és szabályozói környezetben dolgozhassanak. ” Piacmegnyugtató a csomag: az elemzők szerint sok pozitív elem van Orbán programjában Moratórium MINTEGY 90 EZER EMBERNEK adhat mentőövet a kormány kilakoltatási moratóriuma. Érdekvédők szerint azonban a felfüggesztés mellé távlati „megoldási csomag” is kell, hogy a probléma ne termelődjön újra. A költségvetési gyorssegélyhez egyébként 350400 milliárdos forrást kell biztosítania a költség- vetésnek. december 31-iG kilakoltatási moratóriumot rendelt el a kormány. Emellett nemzeti eszköz- kezelő társaságot hoznak létre, amely a bedőlt hitelű lakások használati jogát tárgyalással rendezi a korábbi tulajdonosok javára. Fenntartotta azt az ősz vége óta fennálló „kegyelmi állapotot”, amely megóvta azokat, akikre hiteltartozásuk miatt lakásuk elárverezése vár. Egyelőre decemberig, helyesebben márciusig, hiszen télen amúgy sem lehet utcára tenni senkit, tehát haladékot kaptak az adósok, és persze a kormány, hogy kidolgozza Egyelőre márciusig kaptak haladékot a bedőlt hitelesek a megoldás kereteit. Barabás Gyula, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének leköszönő elnöke szerint az átmeneti helyzethez minél gyorsabban akcióterv is kell. „PONTOS FELTÉTELEK KELLENEK ahhoz, hogy ne önbevallásos alapon döntsünk arról, ki az, aki önhibáján kívül került bajba, ahogy ahhoz is, hogyan ne vezessen ez a fizetési morál romlásához” - mondja az érdekvédő, akinek az adatai szerint első körben annak a mintegy 90 ezer családnak kell azonnal megoldás, amelynek femondott hitelállománya van. A szervezet becslései szerint az adósság átlagosan háztartásonként 8,5 millió forint, ezt az összeget kell majd az eszközkezelőnek különböző diszkont árakon megvenni. „KÖRÜLBELÜL 25-80 SZÁZALÉK között mozoghat a felvásárlási érték, nyilván többet kell fizetni akkor, ha a pénzintézet magas jövedelem mellett adta a hitelt, mint ha jövedelemigazolás nélkül” - teszi még hozzá Barabás Gyula.
