Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)
2010-05-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
2010. MAJUS 16., VASARNAP SZTORI 5 Kokain, a hamis oromforras kabitoszer Akar egyetlen „szippantas” is halalos lehet, ha nem bfrja a sziv Folyamatosan terjed az egyik legaddiktfvabb elit- drog hasznalata Magyar- orszagon. A kokain ugyan a legrejtettebb es legdra- gabb szer, hasznalataval mind gyakrabban talal- koznak az egeszsegiigyi ellatasban. Kun J. Viktoria Felporget, es igy birod a tempot. Lehetsz menedzser, politikus, szi- nesz vagy az ejszaka csaszara, konnyen es gyorsan a kokain buvkorebe kerulhetsz. A mult het vegen karambolozd Stohl Andras szervezeteben kabito- szert mutattak ki. Hogy pontosan milyet, azt meg nem tudni, de Stohlnak korabban mar volt ko- kainiigye. Stohlnal emellett koze- pes reszegseget okozo, amde je- lentos alkoholmennyiseg jelen- letet allapitottak meg. A szineszt csiitdrtokon gyanu- sitottkent hallgattak ki „sulyos testi sertest okozo jarmuvezetes ittas vagy bodult allapotban bun- tettenek es kabitoszerrel valo visszaeles buntettenek” gyamija- val. A szinesz-musorvezetd Budapest felol tartott Fot iranyaba egy osszekotd uton mult szombaton hajnalban, amikor varatlanul at- tert a szemkozti savba, es karam- bolozott ket autoval. A szinesz negy ewel ezelott mar csak elterelessel, vagyis gyogykezelessel uszta meg a bor- tbnbiintetest. Tobben is reszlete- sen meseltek a birosagon arrol, hogy „Buci” mikent szivta fol osz- szesodort bankjeggyel a feher port. Akarcsak a reggelig bulizo csapat mas tagjai is. Tancosnok, bartulajdonosok, baratok. Ahogy teszik ezt mind tobben mar Ma- gyarorszagon is. Szakemberek szerint a kokain meg ma is elit- drog, de mindinkabb a bulik diva- tos tartozeka. Bar meg ma sem sokan engedhetik meg maguk- nak: egyetlen gramm, egyetlen szippantashoz elegendo jo mind- segu kokain 12-15 ezer forint, egy este pedig akar harom-negy „csik” is eltunhet. Nem olcso mu- latsag, raadasul tevesen gondol- jak egyszeru partidrog- nak: a kokain ugyanis akar egyetlen haszna- lattal eletveszelyt okozhat. Amerika- ban a mellkasi faj- dalommal korhazba keriilok 40 szazale- kanak kokainEgyre tobben kotnek ki korhazban egy-egy parti utan, tobbnyire mar hazafele menet. Mellkasi fajdalom, szivritmuszavar, szapora pulzus jelentkezhet. hasznalat okozza a panaszokat. Hasznalata barmikor halalhoz vezethet, mivel kivalthat szivro- hamot, okozhat szivritmuszavart, stroke-ot is. Egy spanyol kutatas soran 668 hirtelen bekovetkezett halalesetet vizsgaltak, amelyek koziil 21-et lehetett kapcsolatba hozni kokainhasznalattal. Min- den aldozat 21 es 45 ev kozotti ferfi volt. A legtobb esetben a ha- lalt valamilyen szivproblema okozta, a ferfiak tobbsege do- hanyzott es alkoholt is fogyasz- tott a kabitoszerrel egyiitt. Dr. Zacher Gabor toxikologus osztalyan is egyre tobben kotnek ki egy-egy parti utan, tobbnyire mar hazafele menet mellkasi fajdalom, szivritmuszavar, szapora pulzus okozhat elviselhetetlen tii- neteket. „A fiatal, 30-40 eves korosz- talyban elofordulo infarktusok je- lentos resze feltetelezhetoen kokain hasznalatahoz kothe- to, ezek nagy reszerol vi- szont nem tudunk, hi- szen a kardiologiara ke- riilnek. Ez viszont nem jo, hiszen ez egeszen mas terapiat igenyel. Mig a klasszikus in- farktust verrog okozza, a kokainnal erijsszehu- zodas tortenik, s az erre valo gyogyszerrel kell az ergorcsot feloldani. y Aszeregyebkentokoz, y hat agyi infarktust, bel■ Stohl szinhazi proban. Vizeleteben kabitoszer nyomait talaltak meg. elhalast, epilepszias gorcsoket vagy sulyos hohaztartasi zavart, akar 43 fokos lazat is, ezekhez pedig akar egyetlen hasznalat is elegendo lehet” - mondja Zacher doktor, aki szerint egyebkent a kokain elso hasznalatakor a fo- gyasztok 15-20 szazalekanal lep- nek fel panaszok. Hasznalata sti- mulal, felporget, viszont van, amikor tulsagosan is. Folyamatos hasznalatot kovetoen depresszio, almatlansag, rossz kozerzet, in- geriiltseg, irritabilitas lep fol. Van, aki eppen azert ker segitseget, mert a kokaintol akar napokig nem tud aludni, mert annyira po- rog. Idovel viszont rossz a kozer- zete, s mar nem is tud magaval mit kezdeni. Nagyon gyorsan ftig- goseget okoz, kiilonosen a szabad bazisu formaja, a crack alakit ki pillanatok alatt addikciot, a heroin mellett ennel alakul ki legha- marabb ftiggoseg. A szakember szerint ugyanis a kokainnal jobb antidepresszans nines, eppen ezert is nehez „rola lejonni”. Itt ugyanis nines kiegeszito kezeles, nines, amivel potolni lehetne a kokain okozta euforiat, oromet. Nehez ravenni barkit is, hogy val- lalja a harom hetig, egy honapig is eltarto depresszios, rossz han- gulatu idoszakot. Raadasul ez a hasznaloi kor nem is igen hajlan- do a klasszikus ellatorendszer- ben gyogyulni, maganintezme- nyek pedig ehhez egyelore nin- csenek. Europa a del-amerikai kokain fontos celallomasava valt. Ma- gyarorszagon is egyre tobb halo- zatot leplez le a rendorseg: a szer egyre nepszerubb, egyre na- gyobb a kereslet, ami pedig a ter- jesztoi vonalak terjedesenek ked- vez. Rodler Norbert ornagy, a BRFK kabitoszer-bunozes elleni szolgalatanak vezetoje szerint mindinkabb divat, az anfetamin- szarmazekok helyett kokaint hasznalnak a partikon, mar a Szi- get Fesztivalon is talaltak terjesz- toket a rendorok. Miutan a vilag kokain-eloallitasanak Europa je- lentos felvevojeve valt, tobb uj at- lanti csempeszutvonal is megje- lent. Leteznek Afrikan athalado utvonalak, de a kokain jellemzo- en Europa fobb kapuin, az Iberi- ai-felszigeten es Hollandian vagy Belgiumon keresztiil erkezik a kontinensre, ezt kovetoen aram- lik tovabb Kozep- es Kelet-Europa orszagaiba. „Tobb fronton teritik a szert az orszagban, van afrikai, alban-ju- goszlav, illetve magyar vonal is. Mig az elobbi del-amerikai be- szerzesbol hozza a kokaint az or- szagba, az itthoniak Nyugat-Eu- ropabol vasarolnak" - mondja az ornagy. Tavaly harommillio euro- pai fiatal fogyasztott kokaint. Tulzott dnertekeles a kokain a kokacserje levelebol vonhato ki. A crack a kokain szabad bdzisa. A kokain tiszta allapotban feher por, mig a crack sziirkes szinu, kavicsokra emlekezteto anyag. A kokaint orrba szippantva es intravendsan egyarant hasznal- jak. A crocket elsosorban elfiis- tolve inhalaljak. Testi tiinetek: • az idegrendszert izgatja, fokozott izgalmi hatas • stimulal • homerseklet-, vernyomas- emelkedes • fokozott erzekenyseg a fenyre • fokozott szexualis kesztetes • etvagyesokkenes • almatlansag • eras szivdobogas • keringesi zavarok, szivinfarktus, szivritmuszavar • legzeszavarok • koma, halal •psziches tiinetek • euforia, tulzott dnertekeles, pa- nikmham, paranoids tiinetek Kismamakra a legveszelyesebb DEMETROVICS ZSOLT pszichold- gus, a hazai droghasznalat kutatoja is azt mondja, a kokain kifejezetten addiktiv szer, hasznalata pedig folyamatosan terjed, mig a kezeles- re jelentkezok 1,5 szazalekat teszik ki a „kokdsok”, az uj betegeknek mar ot szazale- kat. Raadasul ezaza szer, amely kismamaknal kimon- dottan karosit: szinte biztos, hogy ha varandos hasznalja, ujsziilottje csonka vegtaggal vagy ertelmi fogyatekkal jon majd vilagra. Egyre fifikasabbak a csempeszmodszerek A csempeszek egyre kifino- multabb technikakat hasznal- nak. Az egyik ilyen uj innova- tiv megoldas, hogy a kokain- bazist vagy hidrokloridot (HCI) mas anyagokba (pi. mehviasz, muanyag vagy szo- vet) „kemiailag beepitik, atitatjak”, majd az unid terii- leten levo specialis laboratori- umokban kivonjak azt. Ezek a laboratoriumok kiilonboz- nek a Del-Amerikaban talal- taktol, melyekben a kokainba- zist vagy a HCI-t allitjak elo a kokacserje leveleibol vagy pasztdjabol. A vilagon elerhe- to kokain legnagyobb reszet Anyag a bananszallrtmanyban Kolumbiaban termesztett kokacserjebol allitjak eld, ahol az iiltetvenyek a helyi gazdasag meghatarozoi. Ki mondja meg, hogy hoi a hatar? felhaborodva meselte az egyik baratnom, mi tortent vele a minap. Nagy munka- keresesi akcio utan vegre talalt egy bolti eladoi allast. Oriilt neki nagyon. Az iizlet helyes volt, a kornyek ba- ratsagos; szoval minden szepnek tunt, amig a fonok nem kozolte, hogy ket ter- meknel tobb vasarlas utan blokkot adni tilos. baratnom egesz nap pro- balta megemeszteni az infot. Aztan valamivel zaras elott jott egy vevo, hogy a mult heten itt vasarolt, es csak otthon vette eszre: nem kapott blokkot. Mit gondol, kerdezte a baratno- met, forduljon az APEH- hoz? A lany kopni-nyelni nem tudott. Masnap hivta az iigyvedjet. Gazdasagi buncselekmenyre valo fel- szolitas, hangzott a szak- szeru valasz. A munkaval- lalonak jogaban all ezt megtagadni. Ha nem teszi, es lebukik egy ellenorzes- kor, a tulaj konnyeden ra- huzhatja a vizes lepedot, mondvan, az elado feledke- zett meg a blokkrol. Egy szo, mint szaz, kozolte az iigyved, ha baratnom jot akar, azonnal szalljon ki a bulibol. a lany meg aznap delelott felmondott, a tulaj meg dti- hongott, hogy milyen gono- szul cserbenhagyta ot, most kereshet a helyere mast, marpedig manapsag nehez gyorsan munkaerot talalni. az eset kapcsan vegeztem nemi kozvelemeny-kuta- tast. Az egyik tipusu vele- meny aze az ismerdsome volt, aki lazan megvonta a vallat: a baratnom hiilye, manapsag mindenki ezt csinalja. Visszakerdeztem: akkor az is rendben van, hogy mondjuk egy nagyon ehes ember betor hozza, ki- pakol a hutoszekrenyebol csak annyi kajat, ami va- csorara kell neki, es szepen elslattyog? Rendben van-e, hogy honapokat kell varni egy szakorvosnal az idd- pontra? Hogy a korhazban nem kap az ember norma- lis ellatast, mert harminc beteg jut egy apolora? Rendben vannak a feltore- dezett utcak, a katyuk, a felbehagyott kdzteri epitke- zesek, az icipici gyes, az „alig-csaladipotlek”? Mind- ez az adofizetok penzebol van finanszirozva. Szoval rendben van, hogy az ossz- vissz ketmillio adofizetd adoforintjaibol barki bar- mennyit is elcsal? „0, az mas” - ellenkezett az ismerdsom. nehany barAtomnak azon- ban elkerekedett a szeme az esetet hallva. „Jogunk van azt gondolni a torve- nyekrol, hogy rosszak - mondta egyikiik. - De hova vezet, ha a torvenyek foie helyezztik magunkat? Ki mondja meg, hogy hoi a hatar?”
