Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Vissza kell erősíteni a megyét? önkormányzati reform A két nagy párt a közigazgatás felépítésével sem ért egyet (Folytatás az 1. oldalról)- Egy évezredes rendszert nem lehet kiiktatni - mondta Gelen­csér Attila, a megyei közgyűlés fideszes elnöke. - Beleégett az emberek leikébe, összetartó eró', nem véletlenül érzik magukhoz közelebb állónak az emberek. Már csak amiatt is, hogy jobban kezelhető méret számukra, mint a régió. A megyéjét mindenki is­meri, a tájait, az értékeit Gelencsér Attila szerint a köz­igazgatásilag is kezelhetőbb szin­tet jelent a megye, mint a régió. Szerinte eleve tűi sok ma Magyar- országon a régió, elegendő lenne három: egy keleti, egy nyugati és egy Budapest és agglomerációja. Nyugat-Európában ugyanis sok­kal nagyobb régiók léteznek a ha­zaiaknál, melyeknek így termé­szetesen az érdekérvényesítő ké­pessége is nagyobb. Viszont az ilyen többmilliós régiókban el­vesznek a kistelepülések.- Ha így nézzük, a kistérség sem lenne rossz - folytatta me­gye elnöke -, de az a tapasztalat, hogy rossz a pénzelosztás. A ré­gióközpontokból ugyanis nem látni minden hozzájuk tartozó te­lepülés igényét. Egy játszótér vagy járdaépítés helyi, s nem ré­giós ügy. S az is nevetséges, hogy 45 állami dekoncentrált szerv van Somogybán, ebből tizennégy regionalizált formában: ez a rend­szer maga az őskáosz. Vissza kell erősíteni a megyét, hogy megfele­lő átmenetet képezzen a települé­sek és a régió között, a kistérsé­geket pedig csak önkéntes alapon kellene működtetni. S az még egy külön kérdés, közigazgatási, önkormányzati vagy fejlesztési A megyei hagyományok ápolása a reform után is folytatódhatna Hajrá, Somogy! JANUÁR VÉGÉN INDULT 02 egyik internetes hírportál egész éves játéka, a Megyék Harca. A kvízsorozat kiötlői arra keresik a választ, melyik az ország legokosabb megyé­je. A havonta jelentkező fel­adatsorok mindegyik része más-más tematikát kap. Sport, mozi, irodalom, techni­ka, politika, az ötletgazdák megannyi témakörben akar­ják felmérni a megyék lakó­inak tudását. elsőként tizenkét tudomá­nyos kérdésre - mindegyikre 15 másodperc állt rendelke­zésre - kellett válaszolnia a tesztlapokat kitöltőknek. A tészta legjobban a csongrá­diaknak sikerült, átlagosan 7,81 jó választ adtak, a dobo­gó második foka a mindössze két századdal lemaradó Bu­dapestnek, míg a bronz az újabb hat századdal gyen­gébb Békésnek jutott. Somogynak sem kell szé­gyenkeznie, hiszen a 7,69-es átlag a fővárossal együtt húsz résztvevőből a hetedik helyre volt elég, ami egyúttal a régió fordulóbajnoki címet is jelen­tette, hiszen Tolna éppen egy- tizeddel, Baranya pedig 11 századdal értei kevesebbet, s lett így előbbi tizenharmadik, utóbbi pedig tizennegyedik. A második körben - a játékba bárki, bármikor bekapcsolód­hat - filmes kérdések várnak a versengő megyelakókra. Úgyhogy: hajrá, Somogy! szerepet szánunk a megyének. Hasonlóképpen megyepárti a lobbik is, mely programjában a megyék hagyományos szerepé­nek visszaállítása mellett kardos­kodik. - Úgy véljük, minél lejjebb kell menni az önkormányzatiság­ban, hiszen így működőképesebb - mondta Nemes Károly, a párt kaposvári elnöke. - Ezer éven ke­resztül jól működött a közigazga­tási rendszer Magyarországon, az unió miatt nem szabad felrúg­ni. A régiópártiak azt mondják, így nem lehet majd végigvinni a fejlesztéseket, de nézzünk kö­rül, s számoljuk meg, évente hány, több megyét érintő régiós program indult. Természetes, hogy más a véle­ménye Lamperth Mónikának, aki miniszterként az önkormányzati reform egyik előkészítője volt.- A régiós rendszer hatéko­nyabb és olcsóbb, mint a megye- rendszer - jelentette ki a szocia­lista képviselőasszony. - A hét magyar régió el tudná látnia a megyei feladatokat, persze nem egy az egyben kell elképzelni, hogy átvegye őket Lamperth Mónika szerint akadnának olyan feladatkörök, melyeket a nagyvárosok venné­nek át - Nem elvetélt ötlet Kosa Lajos terve, hogy központi kor­mányhivatalokat telepítsünk vi­déki nagyvárosokba. Csak éppen a debreceni polgármester átug­rott néhány lépcsőfokot. Előbb ki kell alakítani a megfelelő közigaz­gatási rendszert, s utána jöhet­nek ilyen reformok. A megyei ha­gyományokat, kultúrát pedig a jö­vőben is lehet és kell ápolni, ám ezt összekeverni az önkormány­zatisággal, nagy hiba. ■ Vas A. Zenei terápiás eszközről Bathban Megszüntetnék az álköltözködést bűncselekmény Az iskola vezetése vizsgálódik, ha kitudódik a fiktív cím Szita Károly kaposvári polgár- mester péntek óta az angol test­vérváros, Bath vendége. Véglege­sítik a Soundbeam képességfej­lesztő eszköz beszerzésének és kaposvári felhasználásának rész­leteit is. Ez egy fizikai kontaktus nélkül megszólaltatható zenei te­rápiás eszköz a fizikailag vagy mentálisan súlyosan sérült egyé­nek segítésére. ■ M. K. (Folytatás az 1. oldalról) A körzetben lakó diákokat köte­lesek felvenni a tagiskolák, más körzetből pedig a szabadon ma­radt helyek erejéig vehetnek föl tanulókat az intézmények.- Ha a szülő fiktív címre jelent­kezik be annak érdekében, hogy gyermekét egy előre ki­szemelt tagiskolába biztosan felvegyék - mondta Szabó Zoltánná Kudomrák Zsuzsanna, a központi Kodály iskola főigazgatója -, akkor bűncselek­ményt követ el. Va­lamennyi ilyen ki­tudódó esetet vizs­gálni fogok, hiszen az én felelősségem betartatni a törvényességet valamennyi Másodikán és harmadikén lehet beirat­kozni Kapos­váron. kaposvári általános iskolában. Az idén az általános iskolai beiratkozás márci­us másodikán reg­gel nyolctól délután ötig, március har­madikén pedig reg­gel nyolctól délután négyig lesz. Fontos még tudni, hogy az emelt szin­tű képzést biztosító osztályok­ba, mint például a kéttanítási nyelvűbe, az egész város terüle­téről vesznek föl diákokat a tag­iskolák. A fenntartó döntése szerint valamennyi tagiskolá­ban két első osztály indítására van lehetőség, kivétel a kapós- füredi, ahol egy, és a Kodály, ahol három első osztály indul­hat a jövő tanévben. ■ Márkus Kata JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Szénbányászat, kétségek után tíz Év után újra indul a szénbányászat a Mecsek­ben - harsogja a napokban olvasott cikk címe. A tudó­sításból kiderül, egy bánya- bezárások idején alakult káefté áll a hír mögött. Az utolsó mélyművelésű ak­nát, a Zobákot 2000-ben zárták be, a mecseki külfej­tést két évvel később. Nyolc éve azért került lakat a Mecseki szénbányákra, mert gazdaságtalannak nyilvánították a kiterme­lést. Másfél ezer bányász került akkor utcára sírva, kiüresedett lélekkel. Oda­fenn hitték: a hazai szénbá­nyászatnak örökre vége, majd a földgáz, az atom és a szélkerekek megoldanak mindent! Mára kiderült, té­vedtek, mert ezek drágák, vagy csak költséges beru­házások árán lehet velük olcsó energiát előállítani. vajh, mi lehetett az a titok, amiről anno a szakértők nem, egy káefté emberei vi­szont tudtak? Utóbbiak tíz évi kutakodás és tengernyi hit erejével bebizonyítot­ták, nem merült ki a szén- vagyon, és bányászata sem drága. Mintegy 438 millió tonna feketeszénre bukkan­tak, s a felszíni kitermelést még az idén, a mélybányá­szatit pedig három eszten­dőn belül megkezdik, s évi 2,5 millió tonna szenet hoz­nak a felszínre. Feltéve, ha találnak hozzá bányászo­kat, mert az „elbocsátott lé­gió” tagjai megöregedtek, vagy más szakmában he­lyezkedtek el. NÉHA ELTÖPRENGEK AZON, ml kerül többe: a cégek be­zárásával utcára kerülők­nek fizetett munkanélküli­segély összege, vagy a ráfi­zetéses termelés vesztesé­ge? A kérdést a rendszer- váltás óta többször feltettem magamban. Gyakran gyö­törtek kétségek. A mecseki szénbányászat újraindítása mutatja, nem ok nélkül! Somogyacsa, Bedegkér, Bonnya: csúcson a munkanélküliség koppány-völgye Riasztó adatok: harmincegy százalékkal több az állástalan a kistérségben, mint egy éve (Folytatás az 1. oldalról) Hat településen különösen ag­gasztó a helyzet. Negyven szá­zalék feletti az álláskeresők szá­ma Andocson, Fiadon és Torva­jon, ötven százalék felett van Be- degkéren és Bonnyán, míg Som- ogyacsán 71 százalékos. Az ál­láskeresők 27 százaléka része­sül valamilyen ellátásban, 37 százalék ellátatlan. Az álláske­resők ötven százaléka az elmúlt fél évben vált munkanélkülivé. - Még mindig a nyolc általános is­kolai végzettséggel rendelkezők vannak a legtöbben, arányuk 47 százalék - folytatta a kirendelt­ségvezető. - Ez az arány mégis csökken, mert a munkájukat a válság miatt elveszítők jelentős része már a szakképzettek kö­zül került ki. Gond az is, hogy a középkorúak - 30-45 év közötti­ek - aránya a legmagasabb. Horváth Tünde arról is be­szélt: felmérték a kilátásokat a munkáltatóknál, s a jövő sem túl biztató. Bár nagyobb létszámle­építéssel nem számolnak, bőví­tésre sincs remény. Ezért a Kop­pány-völgye kistérségben az idén a közfoglalkoztatásnak ki­emelt szerepe lesz. Abban bízik, hogy tavasszal a közcélú foglal­koztatásban résztvevők köre megkétszereződik. Úgy számol: márciustól akár 350-400 sze­mélyt is dolgoztathatnak az ön- kormányzatok. ■ Krutek lózsef Segítik az ügyfeleket a tabi munkaügyi kirendeltségen Képzés adhat esélyt az elhelyezkedésre A kirendeltségen nyilvántar­tott álláskeresők különböző képzőátképző tanfolyamok­ból válogathatnak. A Kop- pány-völgyében jelenleg a leg­sikeresebb tanfolyam a szoci­ális gondozó és ápoló képzés. A hallgatók jó eséllyel indul­nak a munkaerőpiacon. A gyakorlati ismeretek elsajátí­tására a Siófoki Kórház, a tabi szociális otthon, illetve a törökkoppányi és a balaton- fóldvári idősek gondozását folytató intézményeknél van lehetőség. A KARÁDi HÁRiNÉ ÜRÖGI RENÁ­TA először jelentkezett a tabi munkaügyi kirendeltségen, mivel február 18án megszűnt a munkaviszonya a Flextro- nics gyáregységében. Betaní­tott munkásként dolgozott ott 2006. szeptemberétől. - Női ruhakészítő a szakképesíté­sem, ám abban nem lehet el­helyezkedni - mondta, ami­kor találkoztunk vele a tabi kirendeltségen. - A férjem is állástalan, nagyon nehéz a megélhetésünk. Figyelem, mi­lyen tanfolyam indul...

Next

/
Thumbnails
Contents