Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
Állatfajok tízezrei a kipusztulás szélén vörös riasztás Minden kihalt faj hozzájárul az ökoszisztéma egyensúlyának megbomlásához 2010. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP SZTORI A Földön 17 ezer olyan állatfaj él, amely az elmúlt években végveszélybe került. A kihalás fenyegeti őket. Magyarországon tucatnyi ilyen van. Fábos Erika Huszonöt főemlősfaj tűnhet el néhány év alátt a Földről, ha nem hoznak sürgősen hatékony intéz- rgdéseket a védelmükre - ügyeivel i etett legújabb jelentésében bizor^észetvédelmi Világszövet- hupáUCN). A dokumentum szenét Földön élő 634 főemlősfaj* jeienjsaknem a fele a veszélyez- akko :k között szerepel, kötő: állatok helyzetét a Tennétek jédelmi Világalap (WWF) is és fi i- A szervezet évről évre fel- bőr a a figyelmet a gondokra és a zöt íivalókra. Minden évben van tői ány állat, amelynek megmen- nyáre programot dolgoznak ki. és idén az egyik ilyen a tigris. A njWF arra emlékeztet, hogy míg s; dlág tigrispopulációja egy évle ázada százezer volt, ma alig r(’00 példányt számlál. c, Magyar Gábor, a WWF Maarország igazgatója szerint g bb ezer szakember és önkéntes e )lgozik azon a világban, hogy a n-íszélyeztetett állatokat megüti elje. A fajok egy részét dara- tömként meg lehet számolni, de le n, hogy bonyolultabb a helyzet. m ladarak esetében vagy olyan álét oknál, amelyek rejtőzködő életet élnek, lehetetlen a pontos íámlálás - mondja Magyar Gá- i or. - Ezeknél megbecsülik a po- f rulációt a fészkek számából, a le- , edlett szőr mennyiségéből, illet- re az ürülékük alapján.” j Magyar Gábor szerint az, hogy egy állatból mennyi él a Földön, sok mindenre utalhat, de az alacsony egyedszám nem mindig jelenti azt, hogy a faj veszélyben van. A kihalással fenyegetett fajoknál az elpusztított élőhely, a túlzott vadászat vagy az élelem mennyiségének drasztikus csökkenése jelenti a legnagyobb veszélyt, míg az alacsony egyedszámban, de védett helyen élő állatoknál kevesebb a kockázat. Az, hogy melyik faj mekkora veszélyben él, a Vörös könyvekből derül ki. Ezt a listát mindig az aktuális helyzetnek megfelelően készítik el. „Magyarországon 1989-ben jelent meg az utolsó Magyar Gábor a szomorú hírek mellett néhány örvendetes tényről is beszámolt. A hazánkban rég kihaltnak hitt európai hódok például újból megjelentek, s ez az élőhelyük tisztulását jelzi. Vörös könyv - mondja Magyar Gábor. - Azért nem készült frissebb, mert a lista hasznáról vita van a természetvédők között. Most csupán speciális összeállítások születnek.” A szakemberek persze lista nélkül is tudják, hogy mely állatok és növények kerültek kilátástalan helyzetbe. Ilyen a rákosi vipera, amelynek ma alig néhány száz egyede él hazánkban, igaz, kidolgoztak egy programot a megmentésükre. Kövirigóból csak 10 pár maradt, ahogy a kerti sármány és a széki csér állománya is meggyérült. A vakondhoz hasonló földikutya szintén veszélyben van, csak hébe-hóba bukkan föl néhány az Alfóldön, és a háromcsíkos egér példányait is csak a legügyesebb zoológusok látták az elmúlt években. Szerencsére sikertörténetünk is van: a kihalás szélén álló kerecsensólyomból és rétisasból már több mint száz pár fészkel, de a kis kárókatona és a vándorsólyom is újra szaporodik. Megjelent a kihaltnak hitt európai hód és a hiúz is, sőt az Északi-középhegységben aranysakállal, barna medvével és farkassal is találkozhatunk. „Minden élőlényért kár, amely eltűnik, mert a természet sokszínűségéhez a legkisebb is hozzájárul - mondja Magyar Gábor. - Ráadásul az ökoszisztémában mindegyiknek fontos szerepe van. Ha valamelyik elpusztul, felborul az egyensúly, s ez további károkkal jár. Mondhatnánk, hogy egy kígyóért vagy viperáért nem kár, mert eszünkbe sem jut, hogy a mérgükből fontos gyógyszer készül, amelyet mesterségesen lehetetlen előállítani. Egyszóval, ha egy jelentéktelennek tűnő állat eltűnik, vele komoly értékek veszhetnek el." Az emberek miatt végveszélybe került fajok javai orrszarvú Hatvannal kevesebb egyede él vadon. A fakitermelés, farmgazdálkodás miatt eltűnt az élőhelye. A tudósok szerint a hegyi gorilla a legveszélyeztetettebb a gorillák közül: mindössze 720 példány él. kékúszójú tonhal Ezt a halfajt használják leggyakrabban a szusi alapanyagaként. A túlzott halászat miatt a kihalás szélére került. borhat ti teknős Több mint százmillió evet túlélt, ma mindössze 2300 felnőtt nőstény maradt a Csendes-óceánban. Eredeti élőhelyeik mindössze 7 százalékát birtokolják. 3200 egyed él a vadonban. feherfeju i Mindössze 60-70 példány él Vietnam északkeleti részén. szürkebóbitás gibbon Állománya körülbelül 110 példányra zsugorodott. Száz példány él belőlük Madagaszkáron. Vörös könyv: negyven éve fújják a riadót a vörös könyv vagy Vörös lisA hegyi gorillák sorsa bizonytalan ta, a természet értékeinek védelmére 1948-ban létrehozott nemzetközi szervezet, a Természetvédelmi Világszövetség által összeállított jegyzék, amelyet 1963 óta évente megjelentetnek. A svájci központú szervezetnek 148 ország a tagja. A lista kategóriákba osztva sorolja fel a veszélyeztetett állat- és növényfajokat. Tavaly több mint 41 ezer faj szerepelt rajta, amelyekből 17 ezer számított veszélyeztetettnek. A lég veszélyeztetettebb kategória a „kihalófélben lévő”. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 80 százalékkal csökkent a számuk, illetve az állományuk 250 felnőtt egyednél kevesebbet számlál. végveszélyben a lista szerint azok az állatok vannak, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint felére csökkent a számuk. Onkológus, sebész és belgyógyász az év orvosa 2009-ben astellas díj Doktorok, akik akkor is küzdenek a betegeikért, amikor mások már lemondtak róluk Fábián Ferenc gyulai onkológus, Tóth Árpád Gábor győri belgyógyász-hematológus és Németh Lajos szekszárdi sebész kapta a 2009-es Év Orvosa díjat. Az idén harmadszor kiosztott elismerés azért rendhagyó, mert nem a szakma, hanem a betegek jelölhetik orvosaikat, saját gyógyulásuk bemutatásával. Az idén beérkezett csaknem háromszáz történetben egy közös vonás volt: olyan orvosokról szólnak, akik akkor is harcoltak, amikor a betegeik már feladták volna. „Fábián Ferenc főorvos úr megérttette velem, hogy nem lesz semmi baj, meg fogok gyógyulni, csak nekem is akarni kell” - emlékezett vissza első találkozásukra a hajdúböszörményi Kövér Gyuláné. Fábián doktor szerint ennél nagyobb elismerést nem is kaphatott volna. „A legfontosabb, hogy a betegeinkkel szemben mindig a legnagyobb humánummal és tisztelettel legyünk" - mondja az onkológus. Hasonlóan vélekedik Tóth Árpád Gábor, aki úgy érzi, mindig lehet egy kicsit jobbnak lenni. „A jó orvos-beteg kapcsolathoz kell egy önzetlen »kapitányi« szellemiség - mondja a belgyógyász adjunktus. - Érezni kell a beteg hajóját, és ismerni a tengert, hogy együtt érjünk partot.” Tóth doktorról egy babóti betege, Póczáné Magyar Éva írt megható sorokat: „Emberként bánt velem még akTóth Árpád Gábor, Németh Lajos és Fábián Ferenc az Astellas Díjakkal kor is, amikor vádaskodtam. Vigasztalt és bátorított. Sokszor mondta: az orvos nem a mosolyával gyógyít. Erre én azt válaszoltam, hogy sokszor az többet ér, mint a gyógyszer.” „A félelmet és aggodalmat felváltotta bennem a bizalom, a biztonság és a nyugalom” - írta Marton Hajnalka a harmadik díjazottról. Németh Lajos sebész adjunktus szerint ez a gyógyítás titka is. „Meg kell találni a hangot a betegekkel. Pontos és alapos diagnózis nélkül ugyanis nem lehet maradéktalan a gyógyulás. Ehhez meg kell értetni a betegekkel, hogy mire számíthatnak, másrészt el kell érni, Egy mosoly többet érhet, mint a gyógyszer. hogy teljesen megnyíljanak.” Németh doktor nem egy olyan beteget mentett meg, akire korábbi diagnózisa alapján amputáció várt. „Sajnos az ájlami egészségügyben - a tempó és a tömeg miatt - nem mindig jut elegendő idő az egyes betegek vizsgálatára. Ezért nem lehet annyira pontos a betegségről kapott információ sem, holott a gyógyítás irányát csak ennek ismeretében lehet meghatározni. Ehhez türelemre és időre van szükség, hiszen néhány apró momentum is a betegség addig ismeretlen elemeit mutathatja meg, s új irányt adhat a kezelésnek.” ■ Á. N. T. 5