Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
A HÉT TEMAJA 2010. FEBRUÁR 21., VASARNAP menekülés külföldre Thaiföld eddig népszerű úti cél volt a magyar bűnözők körében. Az idén mégis már három elítéltet hoztak haza a délkelet-ázsiai országból. Legtöbbször a család miatt buknak le. HOVÁ MENEKÜLNEK A ROSSZFIÚK? A rendőrség a napokban hozhatja haza Andorrából Farkas Pétert, aki több mint egy évvel ezelőtt az ítélethirdetés előtt szökött meg a bíróságról. A fonák magyar jogszabályok miatt a bűnözők semmit sem veszíthetnek, ha a börtönbe kerülésük előtt olajra lépnek. Suhajda Zoltán Évente néhány száz külföldre szökött bűnözőt hoznak vissza Magyarországra, ám ennek a többszöröse bujkálhat a világban. A hazai bűnözők „olajra lépési kedvét”, bármilyen furcsán hangzik, a jogi szabályozás is segíti, pontosabban nem szankcionálja. „Ha valakit jogerősen elítéltek, de megszökik, és nem vonul börtönbe, semmilyen retorzió nem éri” - hívta fel a figyelmet a törvényi hiányosságra Hiripi Gábor őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztályának vezetője. Mint mondta, az elítélt nem veszíthet semmit, ha megszökik. A menekülés ugyanis nem minősül bűncselekménynek, így ha el is fogják az illetőt, még a büntetéshez kapcsolódó kedvezményeket sem veszíti el. Ha valaki folyamatban lévő nyomozás alatt lép meg, a rendőrségnek jogilag az sem túl kedvező. Ilyenkor a szökést a nyomozással együtt a nyomozó szerveknek kell kezelniük, ám a szökevények kézre kerítése nem az ő szakterületük. Az őrnagy által vezetett alosztályon mindig a célszemély megismerésével, kapcsolati hálójának feltérképezésével, szokásaival kezdik a felderítést. A begyűjtött adatok alapján aztán mindenkinél más irányba indulnak tovább - mondta Hiripi Gábor, ám a titkos módszerekről és egy-egy konkrét ügyről nem nyilatkozott. Annyit elárult, hogy általában kapnak néhány használható információt a szökevény hollétéről, amelyen elindulhatnak a nyomozók. A család és a közeli barátok persze védik az elítéltet, de mindig akad olyasvalaki, akinek megered a nyelve. Külföldre szökni ugyanis nem könnyű egyedül. Segítőkre van szükség az utazás és a szállás megszervezéséhez vagy esetleg a hamis papírok beszerzéséhez. Külföldön gyorsan fogy a pénz, akik pedig csak a bűnözéshez értenek, Magyarországtól távol is alvilági kapcsolatokat keresnek, s nem egyszer le is buknak. A rendőrök eszköztárában az egyszerű adatgyűjtéstől az engedélyhez kötött, operatív módszerekig, például a lehallgatásig, minden megtalálható. Az viszont ritka, hogy magyar-külföldi vegyes nyomozócsoportok alakuljanak, inkább kölcsönös alapon kérnek ezt-azt a külföldi kollégáiktól. Thaiföld azért is lehet népszerű a bűnözők körében az őrnagy szerint, mert az ottani rendőrségnek igen sok munkája van, és nem sok kapacitásuk marad a külföldiekkel foglalkozni. Hiripi Gábor hozzátette: a távoli, turistáktól nyüzsgő, ám kevés rendőrrel rendelkező helyeket kedvelik a bűnözők. Ilyen például Dél-Amerika, persze oda sokkal nehezebb eljutni, mint egy európai országba, ahol a fejlettebb rendőrség okozhat álmatlan éjszakákat az elítélteknek. Ráadásul az európai kiadatások általában kevésbé bonyolultak, mert az erről szóló 1957-es párizsi egyezményt az Európa Tanács 47 állama elfogadta. Az alosztályvezető szerint a bujkálással járó legnagyobb nehézség az, hogy meg kell szakítani minden kapcsolatot a családdal, barátokkal. Általában az önfegyelmen bukik meg az elrejtőzés, a legtöbben nem bírják ki, hogy semmilyen jelet ne adjanak magukról. Ez a kockázat csak tovább nő, ha a házastárs vagy az élettárs is a bűnözővel tart. A kiszivárgott információk szerint ez történt Farkas Péterrel is. Az olimpikon ugyanis minden hónapban felvette a bankszámlájára utalt 200 ezer forintos életjáradékát. A rendőrök így láthatták, melyik bankautomatát használja, emellett a családtagjaival, barátaival folytatott levelezését is megfigyelhették. Ráadásul Farkas Péter élettársa sem volt elég óvatos, amikor saját nevére foglalta le az andorrai szállodaszobát. Határon túli bújócska - Andorrából, Ausztriából, Kenyából és Hollandiából is visszahozták őket farkas Péter olimpia bajnok birkózót kábítószerrel való visszaélés miatt 2008-ban öt év /egyházra büntették, ám az elsőfokú ítélet indoklása előtt öccsével megszökött. Testvérét másnap elfogták, ám az olimpikont 14 hónapig nem találták. A jogerős, hét év /egyházról szóló ítéletet távollétében hirdették ki 2009 decemberében. A feltételezésekkel ellentétben nem Thaiföldön, hanem a spanyolországi Valenciában húzta meg magát, ám karácsonykor Andorrában elfogták. KULCSÁR ATTILA, a K&H Equities milliárdos sikkasztással gyanúsított brókerét a nyomozók Bécsben csalták tőrbe 2003-ban. Mivel a pontos tartózkodási helyét nem ismerték, egy ürüggyel a bécsi operához hívták. A férfi meg is jelent, s miután két magyar rendőr azonosította Kulcsárt, az osztrák nyomozók elfogták. Megtalálták nála Thaiföld bécsi nagy- követségének a telefonszámát, így a bróker vélhetően a délkelet-ázsiai országba szeretett volna szökni. soponyai Józsefet 2005-ben fogták el Kenyában. A pácienseit molesztáló szülész-nőgyógyász jogerősen kiszabott, négy év, négy hónapos börtön- büntetése elől menekült az afrikai országba. Állítólag azzal hívta fel magára Kenyában a figyelmet, hogy magyaroktól kéregetett. A férfi saját elmondása szerint azért választotta Kenyát, mert voltak ott ismerősei. A hamis papírokkal kint tartózkodó orvos beilleszkedése olyan jól sikerült, hogy feleségül vett egy helyi nőt. varga tamást, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját kétmilliárdos áfacsalás miatt keresték, és hat éven keresztül bujkált. Élettársával 1999-ben hagyta el az országot, majd Prágában húzták meg magukat. 2002-ben majdnem elfogták, ám a rosszul elsült rendőrségi akció miatt Vargának sikerült elmenekülnie a cseh rendőrök elől. A csalás miatt börtönbüntetésre ítélt férfit nemzetközi elfogatóparancs segítségével 2005 áprilisában fogták el Amszterdamban. Az ügyvéd nem tud a hazaszállításról farkas Péter ügyvédje, Pelle Andrea nem tudja pontosan, mikor szállítják Magyar- országra az egykori birkózót. Erről nem kapott, és mint mondta, nem is kell kapnia a értesítést. kirendel mk \e< kije. a kim latos pedig i eg\'egvszerii szállítás, nieUE szükség arra. Iwg\ reszt i flj g\vk benne" - közölte érdiem tüdősünkre a jogász. Pelle Hí Andrea azt mondta. I atka B Péter szökése után nem S tudott védence hollétéről, B bár a férfi élettársával ■ tartotta a kapcsolatot. Igaz, ■ az olimpikon párja arról 1 már nem szólt az ügyvédnek* hogy andorrai randevút tér- I veznek. j HAZAHOZATALA UTÁN. tette I hozzá az ügyvéd, ugyanannyi j fegyházbüntetést kell letol- 1 tenie, mint amennyit ! a jogerős ítéletben meghatároztak. Külföldön kiadott magyarok Év Eset 2008 _________________237_ 20 09 319 Már Thaiföld sem a paradicsom a szökésben lévő elkövetők egyszerűen arra játszanak, hogy a bűncselekmények elévülnek. De ez nem ilyen egyszerű. Mint azt Magyar György ügyvédtől megtudtuk, a büntethetőség elévülésének minimuma három év. Általában pedig annyi év, amennyi a bűncselekményre kiszabható legsúlyosabb büntetés mértéke. Húsz évig kell tehát rejtőzködnie annak, akire életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki. „a legsúlyosabb bűncselekmények, például az emberölés minősített esetei, sosem évülnek el” - mondja a jogász. - Ráadásul a hatóságok bármilyen intézkedése, például egy nemzetközi elfogatóparancs kiadása, lenullázza az órát«, vagyis újrakezdődik az elévülési idő, akármennyi is telt már el belőle. ” Thaiföld állítólag igen népszerű rejtekhely a magyar bűnözők körében. Egyfelől azért, mert az országgal nincs kiadatási egyezménye Magyarországnak, másrészt viszonylag olcsó az élet. Sokan mégsem tudják, jegyzi meg Magyar György, hogy a megállapodás hiánya nem jelenti azt, hogy Thaiföld nem adhat ki egy szökésben lévő elkövetőt. „Csupán arról van szó, hogy az országnak nincs nemzetközi egyezményben rögzített kötelezettsége a kiadásra - mondja az ügyvéd.- Ezért egyetlen elkövető sem érezheti biztonságban magát, hiszen nincs arra garancia, hogy egyedi kiadatásokra nem kerül sor. ” 4