Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-19 / 42. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 19., PÉNTEK A MUNKA VILÁGA 11 állásvadászok Tavasszal élénkülésre számítanak a somogyi gazdasági vezetők, de egy európai felmérés szerint a középiskolát elhagyó végzős diákok a munkanélküliség miatt aggódnak MUNKÁSOKAT TOBOROZNAK A CÉGEK Nem adják fel a reményt az állástalanok. Szerte az országban csaknem har­mincezer új munkalehető­séget jelentettek be az év elején a munkaügyi kiren­deltségeken. Somogybán januárban 1347 álláshe­lyet tettek közzé. Igaz, a nagy többség közmunkás­ként keresi a kenyerét. Harsányi Miklós Decemberről januárra a nyilván­tartott álláskeresők száma Tolná­ban emelkedett a legnagyobb mértékben - 9,6 százalékkal -17 729 főre. Somogybán ez a lét­szám 8,3 százalékkal nőtt, így az év elején 30 215 munkanélkülit tartottak számon. Baranyában - a 7,2 százalékos emelkedés után - 31 150 állástalant regisztrál­nak. Az állásvadászok biztos megélhetés és új lehetőség után kutatnak. Úgy tűnik: kora tavasz- szal talán némi élénkülés követ­kezhet be a munkaerőpiacon.- Összeszerelés, csomagolás, gépi kiszolgálás: az órabér 423 forint - olvasható egy fiatalok­nak szánt internetes kaposvári állásajánlatban. Marcaliban ma­gas kereseti lehetőséggel csalo­gatják tolmácsolási munkára a német nyelvtudással rendelkező pályakezdőket. Egyesek némi pluszpénz reményében minden lehetőséget megragadnak: dél­utáni, esti munkát is vállalnak a tanulás mellett. Tóth Gábor, a kaposvári Für­ge Diák Iskolaszövetkezet veze­tője is hallott arról, hogy az or­szág más régióiban nőtt a vál­lalkozások munkaerő-toborzási kedve. Kaposváron és környé­kén egyelőre nem érezhető túl­ságosan nagy mozgolódás a munkaerőpiacon. Mégse ború­látó. A cégvezetőkkel folytatott tárgyalások során jó páran megpendítették, hogy talán vé­ge lesz a válságnak, s így a mos­taninál feltehetően többen áll­hatnak munkába.- Nálunk viszont 82 ember már elhelyezkedett - könyvelte el sikerként Witzl Ferenc, a ka- darkúti-nagybajomi többcélú kistérségi társulás munkaszer­vezet-vezetője. Elsősorban re­gisztrált munkanélküliek kap­tak ezúttal lehetőséget, január 15-én indult a program, amely június közepéig tart. A kistér­ségben Visnye és Kőkút kivéte­lével valamennyi település be­Belehúznak. Egyes somogyi cégeknél kora tavasszal várhatóan megnő a toborzási kedv. A kaposvári Kaposplastnál januárban és februárban tizenkét új dolgozót vehetnek fel kapcsolódott a programba. A többi között kadarkúti, nagyba­jomi, kaposmérői, kaposfői és bárdudvarnoki lakosok dolgoz­hatnak öt hónapon át.- A közmunkások ennyi időn keresztül számíthatnak a brut­tó 73 500 forintra - folytatta a szakember. - Ez igen nagy se­gítség azoknak a családoknak a számára, amelyekben a család- fenntartó legalább egy évig nem dolgozott. Belterületi utak javítása, par­kok tisztítása, csapadékvíz-el­vezető árkok, temetők és kegye­leti helyek karbantartása - ilyen feladatok várnak a köz­munkásokra. Rajtuk kívül je­lenleg 962 közhasznút foglal­koztatnak a megyében. Munka­ügyi szakemberek felidézték: tavaly januárban 247 újonnan regisztrált üres állás volt So­mogybán, abból hetvenegyet közmunkaprogramban hirdet­tek meg. Idén jóval több az ál­láshely, igaz, jócskán megug­rott a közmunkások aránya is.- Ez év januárjában 1347 új munkahely közül 1044 a köz­munkához köthető - tájékoz­tatták lapunkat a munkaügyi központban. Állásbörzék, bemutató, road- show - ilyen és ehhez hasonló lehetőségek csigázzák fel az ér­deklődők kíváncsiságát. Sokak szerint munkaerő-toborzásban élen jár a kaposvári toborzóiro­da. Fehér Gábor alezredes ér­deklődésünkre azt mondta: a honvédségtől csökkent a ki­áramlás. Azaz a szerződéses ka­tonák nagy része maradni akar, nem kíván visszatérni a civil munkahelyre. Ugyanakkor tény: a korábbinál kevesebb embert tud felvenni a sereg.- Tavaly mindenesetre rekor­dot értünk el Kaposváron - kö­zölte. - Több mint háromezer ér­deklődő jelent meg nálunk, s ma is csaknem száz olyan személyt tartunk nyilván, aki azonnal el­kezdhetné a munkát a honvéd­ségnél. Ahogy az alakulatoknál üresednek a helyek, azokat úgy töltik fel folyamatosan. Utoljára bő másfél éve tették ki a „munkaerő-felvétel” táblát a kaposvári Kaposplastnál. Év elején ismét megindult az ára­dat. januártól február végéig ugyanis tizenkét sorkezelőt és a gyártás előkészítésben foglal­koztatott szakembert vesznek fel. Palócz Tamás ügyvezető igazgató kérdésünkre kifejtet­te: vegyes a kép. Néhányan csu­pán igazolásért jönnek, de több álláskereső lelkesedésén, hoz­záállásán egyértelműen érző­dik: dolgozni akarnak.- Borzalmasan sokan jöttek hozzánk is - jegyezte meg Csendesné Márton Henriett, a kaposvári Kapós Atlasz HR- menedzsere. Áz elmúlt hetek­ben hat hegesztőt és három for­gácsolót vártak a céghez, de legalább ötvenen telefonáltak vagy adták be a jelentke­zésüket. A szakember jelezte, hogy a munkaerő-toborzással nem álltak le. Egy beszerző és egy értékesítő munkatársat ke­resnek még. Sikeres felvételi: földöntúli boldogság TÁLÁN VALAMI MEGPEZSDÜL az élelmiszeriparban is; föl­döntúli boldogsággal töltene el minket, ha új munkahe­lyeket jelentenének be - kommentálta az élénkülést Mészáros József, az agrár­kamara titkára. a kométánál mindenesetre nem kell sokat várni. Vas­vári Anikótól, a zrt. munka­társától tudjuk: jelenleg öt, speciális szakképzettséget és szakmai tapasztalato­kat igénylő munkakör vár betöltésre. termelési igazgató, terme­lés programozó, minőségirá­nyítási vezető, értékesítési kontroller és kereskedelmi képviselő - pillanatnyilag ők pályázhatnak eséllyel. A kaposvári húsipari vál­lalat munkatársa érdekl& désünkre ugyanakkor leszö­gezte: ebben az évben nem terveznek számottevő mun­kaerő-felvételt. Megragadták a lapátot. Kaposváron közmunkások takarítják a közterületet Egyetemre menekülnek (Folytatás az 1. oldalról) MINDENHOL mumus a munkanél­küliség - mondta Agócs Attila, a kaposvári építőipari és faipari szakképző iskola igazgatója. - Csaknem hétszázan tanulnak nálunk, s bizonya családok több mint felénél az apának vagy az anyának nincs állása. Felteheti en ezért is olyan magas iskolánk­ban a tovább tanulók aránya. Balázs tibor, a kaposvári Ki­nizsi Pál élelmiszer-ipari szak­képző iskola és gimnázium igazgatója úgy érzi: igen sok fi­atal fél az elkallódástól, a si­kertelen álláskereséstől. Márpe­dig ez reális veszély azok szá­mára, akik csupán gimnáziumi érettségit szereznek. gulyás Mihály, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatója aláhúzta: a fiatalok többsége tudatosan készül a jövőre. - Nálunk ez a jellemző állapot - fogalmazott az igaz­gató. - S diákjainkat abban is támogatjuk, hogy eljussanak a felsőfokú tanintézmények nyílt napjaira, ahol közvetlen ta­pasztalatot szerezhetnek. Olyan tanulási irányt javaso­lunk a tanulóknak, amely a felkészültségüknek, a tehetsé­güknek és a képességeiknek leginkább megfelel. Minden le­hetséges módon segíteni aka­runk nekik. Ötös változás vár a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozásokra, újabb megszorításokra készülhetnek fel, és félő, hogy sokan feladják a gyakorlati képzést összehúzzák a nadrágszíjat a vállalkozók: február 28-tól le­faragják a költségtérítést azok­nál a cégeknél, amelyeknél a diákok gyakorlati képzésével foglalkoznak. Garbera István­nak, a Gyakorlati Képzőhelyek Országos Egyesülete (GYOE) tit­kárának, a kaposvári Tanmű­hely Kkt. vezetőjének számítá­sa szerint évente, diákonként csaknem 90 ezer forinttól es­nek el Aggályosnak tartja, hogy nem kapnak szerszám­költségtérítést sem. A pékeknek és a pék-cukrászoknak a többi közt sütőformákat, kenőkése­ket, szakajtókat kell vásárolni, ami évről évre tekintélyes ki­adás. A munka közben felhasz­nált anyagok után sem kapják meg a költségtérítést. belátható: egy cukrászatban, pékségben tetemes mennyiségű lisztet, tojást, cukrot és egyéb alapanyagot használnak fel - így a GYOE titkára. - Nem le­het minden kiadást a vállalko­zókra lőcsölni. Félő, hogy előbb-utóbb bedőlnek azok a vállalkozások, amelyek évtize­dek óta a jövő szakmunkásait képzik. Ma is pengeélen táncol sok kisvállalkozás, s akkor újabb lökést adnak ezzel az in­tézkedéssel Tévhit, hogy hatal­mas üzlet a diákokat foglalkoz­tatni. Ha valóban így lenne, ak­kor a hazai vállalkozásoknak miért csak két százaléka foglal­kozik gyakorlati képzéssel? szakmai körökben rebesgetik, hogy a kis- és közepes vállalko­zások nem, vagy a korábbihoz képest jóval kevesebb diákot vesznek majd fel gyakorlati képzésre. A cégvezetők így rea­gálnak az elvonásra, a szigorí­tásra. Garbera leszögezte: a szakképzés állami feladat, az ezzel járó kötelezettségeket nem lehet a vállalkozók nyaká­ba varrni. Felmerül a kérdés: a válság idején mennyi pénz jut a gyakorlati képzés finanszíro­zására? Égbekiáltó hazugság­nak tartja, hogy erre nincs elég forrás. A szakképzési alapba befizetett összegből és az egyéb jogcímen levont keret­ből - szerinte - elegendő pénz jön össze arra, hogy elvárható körülmények közepette készít­sék fel a növendékeket. a pénz befolyik a nagy kalap­ba - folytatta. - Csakhogy ab­ban már nem vagyok biztos, hogy az utolsó fillérig a szak­képzést segíti elő. A szakképzé­si törvényt tavaly háromszor módosították. Hogy lehet így előre tervezni, ha ennyiszer vál­toznak az alapvető szabályok? Garbera olyan szabályokat sür­get, amelyekkel valóban figyel­nek a gyakorlati képzésnek he­lyet adó vállalkozások érdekei­re is. S ahogy mondta: ne a jó­szerével csak az íróasztal mö­götti világban jártas hivatal­nokapparátus döntsön a kép­zés sorsáról. Lehetőség szerint minél több, a gyakorlati okta­tás csínját-bínját ismerő vállal­kozó véleményét is kérjék ki a fontos döntések előtt. elég volt a frázispuffogtatás­ból - hangoztatta a GYOE tit­kára. - A szakma fontos kihí­vások előtt áll; ha az illetéke­sek nem oldják meg az egyre csak tornyosuló problémákat, akkor annak beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek. Egyet azért ne feledjünk: a fő veszte­sek a gyermekeink lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents