Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-19 / 42. szám
12 KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 19., PÉNTEK Tabon aggódnak a gazdák, mert a szőlő helyére erdőt telepítenek Nem kongnak már a vészharangok riasztás Messze szállt az egyszerű fémtárcsa, illetve a síndarab hangja is A fára akasztott fémtárcsa már csak illusztráció. Hajdanán ennek megkongatásával is hírül adták a vészhelyzeteket A törvényi változásokról, módosításokról tartott előadást Kovács Klára kőröshegyi hegybíró a tahi művelődési központ kamaratermében. A fórumot a helyi szőlősgazdák egyesülete szervezte. Kurucz Istvántól, a civil szervezet elnökétől megtudtuk: mintegy negyven szőlősgazda vett részt az eseményen, ahol a gazdákat foglalkoztató gondok is előkerültek.- Több olyan gazda van a tahi szőlőhegyen, akinek a szomszédja elhanyagolta a szőlőművelést - magyarázta Kurucz István. - Ezeket a területeket mások megvásárolták, és eljárva a földhivatalnál, illetve az erdőfelügyelőségnél a szőlőföldet - jogszabályi eljárás keretében - erdőművelési ágazattá minősíttették. így az adott területre erdőt telepíthetnek. A gond az, hogy azok a szőlősgazdák „isszák meg ennek a levét”, akiknek a szőleje a megvásárolt terület közvetlen szomszédságában van. Szinte biztos, hogy a szélső szőlőtövektől hatvan centire ültetett fák kárt okoznak... Az aggódó gazdák által feltett kérdésekre, hogy ebben az esetben mit lehet tenni, Kovács Klára hegybíró az előadás után nem tudott megnyugtató választ adni. Azt ígérte: utánajár a problémának, és tájékoztatja az érintett szőlősgazdákat. ■ Krutek József Harangtornyok, kisebb- nagyobb haranglábak számos példánya áll még a településeken. Figyelő, őrző feladatukat már régen elvesztették. Vigmond Erika A vészkongatás nem csak a harangok sajátossága volt. Szőke- dencsen a félrevert harang mellett két fémtárcsát is kiakasztottak a gesztenyefákra, melyeknek kongatásával jelezték a bajt. - Úgy tizenöt éve szedték le ezeket a fémtárcsákat - mondta Komári József szőkedencsi polgármester. - Az önkormányzat már olyan szirénarendszert vásárolt és telepített a hivatal tetejére, amelynek tűzjelző menüpontja is van. Még egyszer sem használtuk. A vészhír terjedésének számos más és gyorsabb út- § ja is van ma már. Természetesen í nem árt, ha ilyen is van, bármi- £ kor lehet olyan rendkívüli esemény, ami elkerülhetetlenné teszi a bekapcsolását. Mesztegnyőn pedig a szőlőhegyben síndarabokat tettek a fára. Kövesdiné Panyi Antónia, a mesztegnyői Faluház vezetője elmondta: amikor síncsere volt a kisvasútnál, a fel nem használható darabokból adódott ez a megoldás. Többfunkciós volt a síndarabok kondítá- sa: egyszer ebédre hívták a napszámosokat, máskor seregélyeket riasztottak a hangjával, és baj esetén is gyorsan össze kellett hívni az embereket. Kétségkívül a harang hangja hallatszott a legmesszebbre. Amikor félreverték a harangot, más ritmust kapott. Nem hagyták szabadon lengeni, ami által az ütő a harang egyik oldalát egymás után kétszer ütötte meg. Vidék Tünde etnográfus arról beszélt: a harangtornyokban aratás idején még ügyeletet is tartottak. Ezeknek a tornyoknak az ablakai a négy égtáj felé néztek. Amikor füstöt, tüzet észleltek, félreverték a harangokat, és zászlót tettek útmutatásként abba az ablakba, amelyik irányba mennie kellett a segítségnek. A haranglábak építése inkább a Dunántúlon terjedt el, az Őrségben, Nógrádban és Somogybán számos harangláb található még ma is. Ezek alapvetően az egyéni vallásosság színterei voltak. Azonban szakrális funkciójuk mellett figyelő feladatokat is elláttak, s a vihar, jégeső harangkongatással való távol tartására is szolgáltak. Még elüti a delet Bodrogon a híres somogyi haranglábak közé tartozik Bodrog három haranglába is, melyeket hajdan egy-egy család állított. Elsősorban szakrális helyek voltak, de vészharangozásra is használták. Bár az egyikük harangja elektronikus vezérléssel még elüti a delet, s olykor temetést is jelez, ma már igazából nincs funkciójuk. A település helyi védettséget élvező ékességei lettek, évekkel ezelőtt fel is újították - tudtuk meg Heizer Kornél polgármestertől Régiós hagyományok Mesztegnyőn AZ IS RITKA MA MÁR, ha Új haranglábat építenek. Mesztegnyőn tavaly év végén avattak újat, ami a falusiak összefogásával készült el A lélekharangot a temetőben állították fel. Nemes László mesztegnyői polgármestertől megtudtuk■ a dél-dunántúli hagyományokhoz híven, az 1880-ban öntött bronzharanghoz hasonlóan kettős tetővel készült a harangláb: az egyik a harangot, a másik harangozót védi az esőtől. Manapság már csak egy napra előre tervezhet a család emberpróba Megingott az anyagi helyzetük, ám a hitük, a szeretetük nem, hiszen ez tartja életben a gyereküket Segélykérő SMS-t kaptunk. Egy társasház lakói küldték, akik úgy érezték, hogy segíteniük kell egy nagyon nehéz helyzetbe került családnak. „Szeretnénk kérni - szólt az SMS -: aki tud, segítsen a nekik nyitott OTP 1177343202401555 számlán. Köszönet a megértő és segítő embertársainknak." Megkerestük a családot is. Azt kérték, hogy a nevüket ne hozzuk nyilvánosságra, mert szégyellik a történteket. Pedig nem önhibájukból kerültek nehéz helyzetbe.- Van egy nagyon beteg kislányunk - mondta az édesanya -, most huszonkilenc éves, de egy négyéves gyermek szintjének felelnek meg a képességei. Kilencéves házasok voltunk már, amikor született, és nagyon vártuk. A terhességem alatt rubeólás lettem. Abban az időben még nem volt elterjedve az ultrahang használata, így nem tudhatták az orvosok, hogy ilyen beteg gyermeknek fogok életet adni. Amikor megszületett, a kórházban azt javasolták, hogy ne is hozzuk haza. Akármilyen beteg, nekünk ő a szemünk fénye. Nincsenek nagyszülők, a férjemmel közösen, munka mellett láttuk el őt. Soha egy percre sem hagytuk magára, és meg sem fordult a fejünkben, hogy intézetbe adjuk. Ő a mienk. Néhány évvel ezelőtt a férj autóbalesetet szenvedett, rokkantnyugdíjas lett, de a feleség tovább tudott dolgozni. Tavaly az apa egy hét alatt egy agyi és két szívinfarktust kapott.- A férjem bal fele annyira legyengült, hogy nem tudja a kislányt forgatni, emelgetni. Három éve, amikor még minden „rendben levőnek" tűnt, felvettünk egy jelzáloghiteit, hogy mielőtt nyugdíjba ..legyek, rendbe tetessük a házat. A fürdőszobát át . kellett alakítani, mert a kádba már nem tudtuk beemelni a kislányunkat, két szobát is rendbe tetettünk. Minden megtakarításunkat feléltük, eddig rendben fizettük a hiteltartozást. Összesen száztízezer forintunk van egy hónapra, ebből 56 ezer a törlesztés, ehhez jön a rezsi. Kétségbeesésemben már az is megfordult a fejemben, hogy kiszállok ebből az egészből, valami visszafordíthatatlant követek el, de tudtam, hogy nem tehetem meg. Jövőre mennék nyugdíjba, de kénytelen voltam otthagyni a munkahelyemet, mert sem a férjemet, sem a kislányt nem hagyhatom hosszabb távon magára. Felváltva alszunk éjszakánként, hogy valaki mindig legyen a gyerekkel: pelenkázni kell, forgatni, felügyelni rá. Annak idején hét évet jósoltak neki. Egy pszichológus szerint a szeretet és a töTő- dés tartja őt életben. A férjem állapota miatt megsokszorozódtak a félelmeim. Tervezni sem merek hosszabb távra, ha csak két hétre előre gondolkodom, a párom már szól: ne tervezz olyan előre, mindig csak holnapra. Borzasztó, hogy nem tudjuk neki biztosítani, amihez végül is hozzá volt szokva: a vitaminokat, gyümölcsöket. Olyan megalázó a helyzetünk, rettenetesen szégyellem. Soha semmilyen támogatást nem vettünk igénybe, mondván: maradjon azoknak, akik jobban rá vannak szorulva. Soha nem gondoltam, hogy mi is közéjük kerülhetünk... ■ F. Szarka Á. ■ A társasház segíteni akar a bajba jutott szomszédnak. Űzték a telet a kadarkúti ovisok farsangzárás Elégették a város asszonyát jelképező bábut Gazdára talál a Meller-kastély gerohostel Minden évben betervezték a költségvetésbe Az óvónők segítségével szalmából készítettek kiszebábut a kadarkúti óvódások. A gyerekek fel is öltöztették a város első asszonyának elnevezett bábut, melyet aztán dobokkal, kereplőkkel kísért rigmusokkal végigvonultattak a településen. A végállomást a város szabadidőparkja jelentette, ahol a csoportok télűző mondókákkal, csúfolódókkal, valamint a bábu elégetésével jelezték a télnek, ideje lenne átadni a helyét a tavasznak. A télbúcsúztató ceremónia végére az ilyenkor szokásos lakoma tett pontot: az óvodába visszatérő gyerekeket farsangi fánkkal lepték meg az óvónők. ■ A. V. Télbúcsúztató. A város szabadidőparkjába tartottak az óvodások Több mint egy évtizede szeretne megválni az önkormányzat Csurgó egyik legimpozánsabb régi épületétől, a Meller-kastélytól. Az 1880-as években épített kastélyban Festeücs gróf bérlője, Meller Henrik, majd 1949-ig a fia lakott. A kastély környéke vadaskert volt évszázados fákkal, de ezeket egy kivételével még az államosítás előtt kitermelték. Volt itt járási pártbizottság, iskola, munkaügyi kirendeltség. Régóta üresen áll. Az önkormányzat 1994-ben tízmillió forintért részben felújíttatta, de nem tudja fenntartani és hasznosítani. A város költségvetése minden évben úgy készült, hogy betervezték a kastély eladásából származó Az egykor impozáns Meller-kastély talán rövidesen új gazdára talál bevételt, ám eddig nem koronázta siker a próbálkozást. Szászfalvi László polgármester elmondta: finisbe értek a tárgyalások egy budapesti céggel, amely 57 millió forintért megvenné az épületet; a szándéknyilatkozat a legutóbbi testületi ülésen került a városatyák elé. A cég a Festetics-városokban, Keszthely-Hévíz-Csurgó térségében tervez egészségturisztikai programot, amelynek fontos eleme a wellness-szolgáltatásnál többet nyújtó, gerontológiai ellátást biztosító szolgáltatás. Elké]>- zelhető, hogy a kastélyon kívül az egészségházat és a volt strand területét is bekapcsolják a programba. ■ Varga Andrea
