Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
2010. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP SZTORI 5 Inkvizíció előtt a kétkedő klímakutató? éghajlat Milliárdokba kerül az üvegházhatás elleni „felesleges” harc - véli Zágoni Miklós Egy amerikai tanulmány szerint 4800 billió forint kárt okozhat a világnak az üvegházhatás növekedése miatti globális fel- melegedés és az Északisark jegének elolvadása. Legalábbis, ha létezik a orobléma. Egyre többen ételkednek ebben. ■ írvay N. Tivadar A1----------------------------------------lí tá iileo Galileit 1633-ban fogta volírbe az inkvizíció: az olasz ter- hozíszettudós a kopernikuszi E, violátokat továbbszőve azt ál- moztta, hogy a világmindenség hezzepe nem a Föld, és a Hold gísm afféle isteni ékszer - aho- hgyan azt Arisztotelész hirdette, i Halálra ugyan nem ítélték, de thátralévő életét házi őrizetben r töltötte, s tanait csak két évszázaddal később bizonyította két zseniális tudós. Hasonló cipőben járnak ma a globális felmelegedés ügyével szembehelyezkedő kutatók, köztük Zágoni Miklós fizikus, aki korábban egyetértett azokkal, akik az emberi kibocsátások miatt a Föld hőmérsékletének emelkedését jósolták. Csakhogy a tudomány fejlődik, ezért időnként át kell gondolnunk azt, amit eddig szentírásnak véltünk. „Az ipari civilizáció szén-dio- f xid-kibocsátásából származó, i hosszan tartó, felfelé ívelő | »globális felmelegedés« nem lé- £ tezik - mondja Zágoni Miklós.- A hőmérséklet mindig ingadozott, amióta világ a világ. Az elmúlt 150 évben enyhén felfelé kúszott, de az elmúlt 10 évben lelassult a tendencia, s jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy 2015-ben melegebb vagy hidegebb lesz a világ átlagos hőmérséklete. Másfél évszázad alatt 1 fok volt a melegedés, s valószínűtlen, hogy ez a következő száz évben több lenne ennél, miközben az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentései óta globális felmelegedés alatt 3-8 fok hőmérsékletemelkedést érAz ipari civilizáció szén-dioxid-kibocsátásából származó globális felmelegedés nem létezik - mondja Zágoni Miklós tünk. Ebben az értelemben tehát nincs felmelegedés.” Nem vitás, hogy az 1 foknak vannak környezeti hatásai, mint például a gleccserek olvadása vagy az óceánok vízszintemel- kedése, de a mostanihoz hasonló mértékű melegedések és hűlések a belátható múltban többször is történtek, és a felmelegedés mai tempója nem nagyobb, mint a megelőző korokban - mutat rá Zágoni Miklós, aki szerint a hőmérséklet-ingadozás oka nem az üvegházhatású gázok kibocsátásában keresendő. Az üvegházhatás nem nőtt az elmúlt 60 évben* * A hatvan év átlagából számított állandó légköri elnyelési képesség (üvegházhatás) ellentmond a hőmérséklet-emelkedés emberi kibocsátáson alapuló magyarázatának. Ugyanezt erősítették meg a független adatbázisokon (pl.: TIGR-2) végzett számítások. Forrás: Miskolczi Ferenc Az átlagos hőmérséklet ugyanis két tényezőből tevődik össze. Az egyik az a mínusz 18 fok körüli alaphőmérséklet, amely adott napsugárzás és Nap-Föld távolság esetén „jár”. Ennek ingadozása természetesen megváltoztatja a felszínhőmérsékletet. Ehhez • adódik hozzá az ■ A légkör üvegüvegházhatású gá- házhatása hatzok hőhatása, mely vanegy év alatt körülbelül 33 fok. A stabil maradt, két legfontosabb ilyen gáz a vízpára (H20) és a szén-dioxid (C02), amelyek elnyelik és visszasugározzák a felszíni hőt. „Az alapgondolat - amelyet Svante Arrhenius*a No- bel-díjas svéd kémikus 1896- ban kifejtett - az, hogy több szén-dioxid több hőt képes elnyelni és visszasugározni, tehát emelkedik a hőmérséklet - mondja Zágoni Miklós. - Arr- henius becslése szerint a CCV koncentráció megduplázódása 5-6 fokkal emeli a hőmérsékleMit mond az IPCC? AZ ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁSI Kormányközi Testület célja, hogy megvizsgálja és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket Saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze. Eddig négy jelentést készítettek, legutóbb 2007-ben, melyből többek között kiderül, hogy 1978 óta évtizedenként 2,7 százalékkal csökkent az Északi-sark jégtakarójának kiterjedése, amelyet a szerve zet az emberi tevékenységek miatti globális felmele gedésnek tulajdonít. Az IPCC szerint a vízszintemel- kedés mellett egészségügyi, élelmezési, gazdasági és * ivóvíz-ellátottsági problémákkal is számolnunk kell a közeljövőben a klímaváltozás miatt. tét. Ez a gondolat beült az emberek fejébe, és makacsul tartja magát. 1948-ban aztán elkezdték ténylegesen mérni a légkör CCL-tartalmát, s bebizonyosodott, hogy valóban emelkedik. Egészen 2007-ig mi is azt gondoltuk, hogy Arrhenius törvénye alapján elkerülhetetlen a felmelegedés, de ekkor egy Miskolczi Ferenc nevű magyar fizikus megjelentetett egy cikket, melyben új adatokat és egyenleteket közölt. Eredményeit a HARTCODE nevű számítógépes sugárzásátviteli kód segítségével végzett számításaira alapozta. Miskolczi a NASA légkörvizsgáló központjának munkatársaként kezdte szisztematikusan végigszámolni e kóddal az 1948-tól elérhető légköri adatbázisokon a sugárzási viszonyokat, s bebizonyította, hogy bár a légkör üvegházhatása hatvanegy év alatt évenként változott, összességében stabil maradt, egyensúlyban van. A NASA - vélhetően az üvegházcsatába fektetett dollármilliárdokat féltve - erővel megakadályozta a kutatás eredményének publikálását. Miskolczi levélben jelezte, hogy a szabad társadalomban, a szabad tudományokról alkotott felfogása nem egyezik a módszerrel, ahogyan a NASA kezeli a dolgot, s lemondott.” Nem járt jobban Zágoni Miklós sem, aki itthon próbálja elfogadtatni az új eredményeket. A környezetvédelmi minisztériumnak tett javaslatait Figyelmen kívül hagyták, sőt, emiatt munkahelyéről is távoznia kellett. A fizikus mégis bízik abban, hogy előbb-utóbb megérti a tudóstársadalom és a politika, hogy Miskolczi felfedezése nem egy spekulatív íróasztal-elmélet, hanem a gyakorlatban igazolt tény. Akinek megvan hozzá a megfelelő matematikai apparátusa és légköri adatbázisa, ellenőrizheti. Amíg viszont ilyen jellegű cáfolat nem érkezik, feleslegesen költünk milliárdokat egy olyan természetes jelenség megakadályozására, amelyet valójában nem tudunk befolyásolni. Fojtogató lemondások, álombéli célok RADOS VIRÁG VITAINDÍTÓ TÖRTÉNETET tett fel valaki egy internetes blogra. Nyugdíjas hölgy zarándok- utakra fizet be, és mert fontosak neki ezek a lelkiszellemi élmények, telente a fűtésen spórol. Nyolc-tíz fokban, télikabátban üldögél otthon. kitört a hozzászólásroham. Volt, aki azt mondta, bizony, sokszor fontos dolgokról kell lemondani, hogy elérjük a célunkat. Mások azt mondták, hidegben kuksolni hülyeség, mert megfáznak az ízületek, egy nyaralás pedig ennyit nem ér. Valaki olyan szomorúnak találta az esetet, hogy a teljes levelezést el akarja küldeni a parlamentbe. Hadd lássák a politikusok, mit művelnek a szegény nyugdíjasokkal. Aztán akadt kételkedő: biztos, hogy a néni nem lódít? Egyáltalán, igaz-e a sztori, vagy megint sajnáltatni akarja magát valaki? (Ami, ugye, a honi pesszimista mentalitást tekintve nem volna meglepő.) OLYAN ÉRZELEMKAVARÓ volt a dolog, hogy én is hozzászóltam, életemben először. Nemes dolog az áldozat, de vajon pont azt kell kockára tenni, ami a célhoz elengedhetetlen? Vagyis az egészséget? Hiszen ha az idős hölgy lemond róla a zarándoklatért, akkor miről fog lemondani az egészségéért? A zarándoklatról? Mert ha beteg lesz, fuccs az utazásnak. azon persze érdemes eltöprengeni, képesek vagyunk-e az áldozatra, ha vágyunk valamire. Persze az ésszerűség határain belül. Sokan gyakran kesergünk így negyven fölött, milyen nehéz lefogyni. Én például lassan már fényevő leszek (plusz némi főtt tojás, gyümölcs és zöldség), hogy beleférjek a ruháimba. Egyik barátnőm szintén panaszkodik, hogy jaj, a kora, jaj, az anyagcseréje, jaj, a hormonjai, jaj, nem lesz ő már karcsú sohasem. Belesír a telefonba, aztán megtörli a szemét, és közli, hogy most indul rántott sajtot enni. Erre meg én mondom azt, hogy jaj. másik barátnőmnek elküldtem az alakformáló fehérnemű hirdetési linkjét. Gondoltam, meglepem, a múltkor ő is azon bánkódott, hogy semmijébe se fér bele. Erre visszaír: tényleg jó volna szép vékonynak látszani, de per pillanat nem ér neki ennyit az egész. Hüledezek: mi van? Most fontos neki az álma, vagy sem? elgondolkodtam. Ha egy olyan kis dologról sem tudunk lemondani, mint a helytelen táplálkozás, mi van a na- gyobbakkal? Vagy mondhatnám azt is, ez nagy dolog; hiszen alapvető, hogy az ember jól érezze magát a bőrében. Hát akkor? PERSZE A NYUGDÍJAS HÖLGY nyilván nem eszik drága gyorsétteremben. Talán úgy gondolkodik, hogy a neki legtöbbe kerülő valamiről mond le, és számára ez a meleg. Nem számol a következményekkel. Élek, amíg élek, addig is utazok - tökélhette el. Ez az ő döntése. Valaki hozzáfűzte: ha a társadalom egészét tekintjük, talán nem is érdemes feltenni egy olyan kérdést, hogy ki miről mond le. Hiszen annyi mindenről mondunk le, hogy már észre se vesszük. Egyetlen nagy lemondás lett a legtöbb élet. a képen látható házisárkány rendkívól veszélyes: olyan baktériumok vannak a nyálában, hogy elég egy harapás, és az áldozat három nap múlva halott. A komodói óriásgyík vagy komodói varánusz néven is emlegetett hüllő (Varanus komodoensis) a ma ismert legnagyobb termetű gyíkféle, az indonéziai Komodó szigetén mindössze ötszáz ilyen sárkány maradt fenn. A szakemberek most megfelelően nyugodt helyet keresnek nekik a szaporodáshoz. így esett a választás Magyarországra. A sárkánypár pénteken be is költözött a Nyíregyházi Állatparkba, ahol öt évük van rá, hogy sárkánykölyköket hozzanak világra. A szakemberek szerint ha a hím öt éven át csak saját házisárkányával találkozik, akkor előbb-utóbb a nőstény külső és belső tulajdonságaitól függetlenül hajlandó lesz az utódnemzésre. És remélhető lég nem használja fel különleges nyálát a családi vitákban.
