Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
4 2010. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA lehetetlen küldetés? Valamit a gazdáknak és a vidéknek is mondani kellene - mintha csupán ez lenne a nagy pártok kampányötlete mögött: hosszabbítsuk meg a földvásárlási moratóriumot. EGY ÉV MÚLVA SZABAD A FÖLDVÁSÁR? Megduplázódhat a termőföld értéke, ahogyan közeledik a külföldiek fölvásárlási lehetősége. A föld- tulajdonosok örülnek, a gazdák rettegnek. VR-összeállítás Dráma - ezzel a szóval jellemzi Für Zoltán, a Földbróker.hu vezetője azt a lehetőséget, ha jövőre felszabadul a termőföldek piaca. A szakember szerint a mai magyar birtokszerkezet jelentős része egész egyszerűen alkalmatlan arra, hogy gazdálkodó szervezetek, külföldi cégek vagy magánszemélyek jó áron megvegyék. A négymilló hektár magyar szántó 1,9 millió személy tulajdonában van, egy földterület tulajdonosainak száma sokszor olyan nagy, hogy képtelenség velük tárgyalni, megegyezni az adásvételről. így ha a moratóriumot feloldják, és bankok befektetési alapjai, külföldi cégek vagy mondjuk osztrák gazdák jönnének vásárlónak, csak azok iránt a földek iránt érdeklődnének, amelyek 1/1-esek, azaz egy tulajdonos kezében vannak. „Meglátásom szerint két ár alakul majd ki. Az 1/1-es területek hektáronkénti ára 2 millió forint fölé is mehet, az osztatlan közös tulajdonok és a nadrágszíjparcellák pedig 1 millió körül lehetnek, ha egyáltalán találnak vevőt. Ma egy hektár termőföld 600-800 ezer forint, miközben a szomszédos Ausztriában is 2,5 millió forintnak megfelelő összeget kérnek érte” - vélekedik Für. Felgyorsulhat ugyanakkor egyfajta koncentráció is, ami szintén emeli a földek értékét. A Földbróker.hu vezetője erre egy példát említett: ha egy vásárló megvesz 50 egyhektárnyi területet, az öt- venhektárossá terebélyesedő birtok értéke a duplája lesz annak, amennyiért megszerezte a földeket. A piaci koncentráció ugyanakkor a monopólium kialakulásának veszélyével fenyeget, ez újabb, akár másfélszeres áremelést hozhat nem csak a vásárlás, de a bérlés piacán is. Erre jó megoldást kínál a francia rendszer: ott hatósági árazású a bérleti díj - emlékeztet Für Zoltán. A politika a választási kampány egyik témájává tette a földmoratórium meghosszabbítását, a két párt egymásra licitál. A célcsoport mindenki, akinek érzelmi kötődése van a földhöz, és úgy gondolja, hogy a termőföldnek magyar kézben van a helye. Csakhogy van közben 1,9 millió ember, akinek jelenleg nem jövedelmező földtulajdon van a kezében (sokaknak a tsz-vagyonból, kárpótlási jegyből), és örülne, ha „nyugati” árakon tudna megszabadulni tőle. A jelképes politika harcol a rövid távú haszonnal. A politikai pártok inkább a jelképekre helyezik a hangsúlyt. Az MSZP és a kormány azt a látszatot kelti, mintha lenne reális esély a földmoratórium meghosszabbítására. Uniós államból származó külföldiek jelenleg nem vásárolhatnak földet Magyarországon, ahogyan vállalkozások sem. Erre a korlátozásra nyolc 2004-ban csatlakozó keletK0ZEPDUNÁNTÚL NYUGATDUNÁNTÚL DEL-ALFOLD ORSZÁGOS: 439 ESZAKMAGYARORSZÁG KOZEPMAGYARORSZÁG ÉSZAKALFÖLD VG-GRAF1KA Forrás: FVM Földárak Európa régióiban (euró/hektár) 16 000-32 000 8 000- 16 000 4000-8000 2000-4000 1000-2000 0-1000 közép-európai ország kapott lehetőséget, ami 2011 tavaszán lejár. És csak akkor hosszabbítható meg, ha a 27 tagállam egyhangúlag így dönt, tehát például Ausztria is. Belátható, hogy a lehetetlennel határos meggyőzni az osztrák kormányt, hogy ne kedvezzen saját gazdáinak. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a moratórium fenntartását az indokolja, hogy a hazai földárak még mindig nem zárkóztak fel az európai átlaghoz, és a birtok- szerkezet sem felel meg az elvárásoknak. A Fidesz képviselője, Jakab István hasonló módon érvelt, szerinte a moratórium meghosz- szabbítható, jó agrárdiplomácia kell hozzá. A Magosz elnöke azt is hangoztatta: azonos verseny- feltételeket kell teremteni a terMég nem igazi piacon árulnak mőfóld bérleti piacán, és át kell tekinteni - az uniós jogszabályokkal összhangban - az állami földek bérleti szerződéseit. A jelek szerint azonban a Fidesznek arra is van terve, ha a a hosszabbítás nem sikerülne. Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő nemrég Orosházán azt mondta, a Fidesz tavaszi választási győzelme esetén a lehető leggyorsabban, akár már a Lehetséges földvásárlók a felszabadítás után 1. MAGYAR GAZDÁLKODÓK: Helyismerete van, nadrágszíjparcellák is érdeklik, érdekelt saját területének növelésében. 2. MAGYAR JOGI SZEMÉLYEK: Helyismerettel rendelkező cégek, bankok befektetési alapjai, spekulánsok: összevásárolhatnak nagyobb területeket, majd egyben értékesíthetik. 3. külföldi alapok: Nagy területeket vehetnek meg, és adhatnak bérbe magyar gazdálkodóknak. 4. KÜLFÖLDI, FŐKÉNT OSZTRÁK gazdák: Nagy szakértelemmel és gépesítéssel dolgoznak, olcsón juthatnak termőföldhöz. kormányalakítás előtt új földtörvényt alkotna, amellyel jelentősen korlátozná a külföldiek termőföld-vásárlási lehetőségeit. Deutsch szerint a külföldiek földvásárlását helyben lakáshoz kellene kötni, a helyben lakó gazdáknak elővásárlási jogot kellene biztosítani, de akár a helyben lakás minimális időtartamát, a személyes közreműködést, sőt a nyelvismeretet is elő lehetne írni. Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára még ennél is tovább ment. Őszerinte az elővásárlási jog önmagában kevés, dán mintára a megfelelő képesítést is elő kellene írni a föld megvásárlójának. Az új földtörvény szükségességével egyébként az MSZP is egyetért. Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára a múlt év végén beszélt arról, hogy így kellene garantálni a spekulációs tőke kizárását a földügyietekből. Demendi László szocialista országgyűlési képviselő, a szabolcsi agrárkamara elnöke azt mondta, a helyben lakók elővásárlási jogának lehet értelme, de az MSZP szerint nem ez a legfontosabb szabályozó eszköz. „Azt szeretnénk, hogy a földet azok birtokolják, akik használják. Jelenleg a föld megművelői csupán 40 százalékban tulajdonosok, ezt az arányt nem szabad tovább rontani, mert az további versenyhátrányt okozna. A bérlők már ma is évi 80 milliárd forint bérleti díjat fizetnek, ez óriási teher. A vásárlásnál annak kellene elsőbbséget biztosítani, akinek főállása a föld megművelése” - jelentette ki Demendi. 4 milliárdnyi hitel 5 ezer gazdának A versenyhátrányt valamelyest enyhítheti, hogy Brüsz- szel rábólintott a földvásárláshoz kért hitelek állami kamat- támogatására, bár ez csak 2013-ig érvényes. A Magyar Agrárkamara szerint mintegy 5 ezer gazdálkodó vehet igénybe földvásárláshoz állami támogatást a következő években: 2 milliárd forint áll rendelkezésre a kamattámogatásra és másik 2 milliárd közvetlen támogatásra. Az a magán- személy kaphat támogatást, aki a vétel időpontjában tulajdonosként a megvásárolni kívánt földterülettel közvetlenül határos területen legalább egy éve mezőgazdasági tevékenységet folytat. A tervek szerint csak helyben lakók vehetnének földet Ki hogyan védi a termőföldet a spekulációtól? FRANCIAORSZÁG: Az érdek-kép- viseleti szervezetek és agrár-hitelintézetek által működtetett földalapkezelő általános elővásárlási joggal rendelkezik bármely mezőgazdasági ingatlanra, sőt a vételárat maga állapítja meg. A megszerzett földeket a társaság racionálisan művelhető egységekké formálja, majd öt éven belül gazdálkodók számára értékesíti vagy haszon- bérletbe adja. Németország: Az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A helyi lakosoknak, illetve önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ha a vevő nem f& foglalkozású mezőgazdasági vállalkozó, vagy ha nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Bizonyos mérethatár felett az eladási szándékról értesíteni kell a helyhatóságot, amely a birtokot vagy maga vásárolja meg, vagy felkínálja megvételre a helybeli gazdáknak. Ausztria: A földforgalom el& zetes hatósági hozzájáruláshoz kötött. A telekspekuláció kivédésére csak olyan személy szerezhet termőföldet, aki megfelelő szakvizsgával rendelkezik, illetve egy kamarai szakbizottság előtt alkalmasnak bizonyul a gazdálkodásra. ■ Az osztrákok még le is vizsgáztatják a föld vásárlóját szakismeretekből.
